A múlt héten adták át a Debrecenben is beruházó CATL első európai üzemét a németországi Arnstadtban, amit egészen más hangulatban fogad a német közvélemény a magyarországi gyárépítéssel szemben mutatkozó felháborodáshoz képest – igaz, a türingiai beruházás körülményei is sok szempontból eltérők.
A 28 ezer fős város ipari parkjában létesült üzem jóval kisebb a Magyarországon tervezetthez képest: az éves termelési kapacitás nagyjából kétezer fős létszámmal 14 gigawattóra Arnstadtban*Ez júniusban 24 gigawattórára bővülhet., míg Debrecenben 100 gigawattóra lesz kilencezer dolgozóval, továbbá a német gyárépítés értéke 1,8 milliárd euró, míg Magyarországon 7,3 milliárd euró beruházását tervezi a kínai vállalat.
A volt keletnémet városban a beruházás négy évvel ezelőtti indulásakor nem volt nyoma tiltakozásnak a New York Times 2019 őszén készült riportja szerint. Pedig a német és az uniós politikusok körében ekkorra eluralkodtak a kínai térhódítást övező aggodalmak bizonyos európai kikötők ellenőrzésének és emblematikus vállalatok vagy legalábbis azok tulajdonrészeinek megszerzése, majd a helyi gazdasági érdekekkel többé-kevésbé szembemenő lépések miatt.
Ezekhez képest a CATL beruházásától pénz mellett csúcstechnológia érkezését is remélhették a német politikusok, ami az autóiparra nézve kedvező kilátásokkal kecsegtetett a munkahelyek teremtése mellett. Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár és a szociáldemokrata közlekedési, majd türingiai gazdasági miniszter, Wolfgang Tiefensee is üdvözölte a CATL döntésének hírét, és helyi zöld párti politikusok is megjegyezték, hogy a gyárépítés ellen senkinek sincs kifogása.
A széleskörű politikai lelkesedést az elemzői vélekedések árnyalták, a hosszú távú kínai szándékok ugyanis kérdésesek. A járműipar egyre inkább az elektromos autók felé fordul, amelyek árának a felét az akkumulátor teszi ki, a CATL és az ágazat többi cége tehát fokozódó befolyással van az autógyárakra, ám a szegmensben komoly átrendeződés látható: a Tesla, a Panasonic és az LG mellett az alig egy évtizedes múltra visszatekintő CATL rendkívül gyorsan vált kulcsszereplővé.
A kérdéses geopolitikai fejlemények ellenére a beruházást a városvezetés is tárt karokkal várta, azt remélvén, hogy miközben egy fontos iparág központjává válhat Arnstadt, a növekvő adóbevételek révén fejlesztések kezdődhetnek. Érdemi kifogást a fejlemények gyors alakulása keltett a Baloldali Párt egykori helyi vezetője szerint, míg a városban viszonylag népszerű szélsőjobboldali AfD egyik aktivistája már az üzemnek a lítium-ionos technológia meghaladását követő sorsa miatt aggódott a New York Times-nak adott nyilatkozatában. Mindenesetre
a CATL vezetői az egyik nevezetesebb arnstadti sörözőben is megfordultak
a gyárépítés kezdetekor.
Igaz, egy helyi ügyekkel foglalkozó blog szerkesztője szerint több figyelmet érdemel a projekt, a lakosság nem mérte fel annak nagyságát és következményeit. 2021 nyarán a helyi civilek követeléseket fogalmaztak meg a beruházással kapcsolatban, ám az említett blog szerint ez elenyésző érdeklődést váltott ki. Egy tavaly decemberi bejegyzése szerint pedig a beruházással kapcsolatban
leginkább a kínai dolgozókkal való együttélés, a közlekedés, valamint a vállalat és az önkormányzat közötti nehézkes kommunikáció problémái merülnek fel.
A magyarországihoz képest szívélyes fogadtatást részben Arnstadt történelme magyarázhatja. A két forgalmas autópálya kereszteződésénél fekvő város az NDK-hoz tartozott, és ebben az időszakban a legfőbb munkáltató egy vegyipari vállalat volt, amely Németország egyesítését követően bezárt. Ez több ezer munkahely megszűnésével járt, és bár azóta a munkanélküliségi ráta csökkent, sok állás csak határozott idejű, így a helyiek egyrészt biztosabb pozíciókat, másrészt a kedvezőtlen munkaerőpiaci körülmények elől nyugatra vándorolt arnstadtiak visszatérését remélik az új beruházástól.
További fontos különbség a zöldmezős debreceni beruházáshoz képest, hogy a CATL Arnstadt ipari parkjában újonnan épített létesítmény mellett már meglévő épületet is hasznosítani tervez: egy olyan napelemeket gyártó cég helyére is beköltözik, amelyet a kínai versenytársai szorítottak ki a piacról.
A CATL német beruházásának megítélése a későbbiekben sem változott érdemben. Tavaly tavasszal Wolfgang Tiefensee és a tartomány környezetvédelmi minisztere, a zöld párti Anja Siegesmund együtt adták át üzemlétesítéshez szükséges engedélyeket, majd decemberben elkészültek az első próbagyártmányok. A gyár egyelőre zömmel kínai beszállítóktól vásárolja az alapanyagokat és alkatrészeket, de azokat hosszabb távon közelebbi partnerektől tervezi beszerezni – ez egyrészt a környékbeli vállalatokkal való megegyezés, másrészt pedig a most még Kínában működő cégek európai üzemlétesítése révén történhet meg, amire akad példa Matthias Zentgraf, a CATL európai elnökének nyilatkozata szerint.
Az üzem megnyitásával – a környezet védelemével kapcsolatos aggodalmak helyett – ismét az ambivalens német-kínai gazdasági kapcsolatokat övező fenntartások élénkültek fel. A német kormány ugyanis a Kínától való gazdasági függés enyhítését célzó stratégián dolgozik, miközben a Reuters által idézett becslések szerint 2030-ra az európai akkumulátorgyártó-kapacitások 44 százaléka kötődhet ázsiai vállalatokhoz.
A beruházás helyi következményeit illető viszonylagos közönyt a nagyságrendbeli és helytörténeti különbségek mellett a politikai intézményekbe vetett magasabb bizalom is magyarázhatja, Németország e tekintetben ugyanis valamivel jobban áll Magyarországhoz képest.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
