Az év egészében látványosan kisebb mértékben csökkent a lakossági gázfogyasztás a közép-európai országokban, mint nyugaton, a balti államokban vagy akár a Balkánon. Az ősszel ugyanakkor már a közvetlen térségünkben, illetve Magyarországon is sokkal jobban spóroltak az energiahordozóval a kisfogyasztók, mint az év elején. Itthon a – korábbi cikkünkben bemutatott – teljes őszi megtakarítás nagyjából 80 százalékát hozták össze a háztartások és a kisebb vállalkozások.
A Bruegel gyűjtése alapján a 27 uniós tagállamban január és november között 15 százalékkal égettek el kevesebb földgázt a háztartások, mint az előző három év átlagában. Az év második felében volt nagyobb a csökkenés: novemberben például már 25 százalékkal maradtunk el a korábbi felhasználástól. Mindez azt jelenti, hogy – legalábbis a brüsszeli kutatóintézet elemzése szerint – uniós szinten a lakosság jobban visszafogta fogyasztását, mint az ipar és az erőművek üzemeltetői együttesen.
Az egyes országok között ugyanakkor elég jelentős eltérés van a fogyasztás alakulásában. Ha az első 11 hónapot nézzük, akkor a legkisebb visszaesés elég egyértelműen a közép-európai régióban volt: a csökkenés mértéke Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovéniában és Romániában sem haladta meg a 10 százalékot, Szlovákiában pedig még nőtt is a felhasználás. Ezzel szemben az északi államokban és a Balkánon nem ritkán jóval 20 százalék feletti csökkenést mutatnak az adatok.
A földrajzi különbségek az év végére is megmaradtak, igaz, kisebb lettek. Novemberben már a közvetlen régiónk országainak többségében is nagyobb volt a visszaesés, mint az év korábbi szakaszában. Magyarországon különösen látványos a fordulat: a tizenegyedik hónapban 20 százalék feletti fogyasztáscsökkentést láthattunk.
Ez persze nem meglepő: ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a hazai teljes gázfogyasztás is a rezsicsökkentés nyári korlátozása után kezdett el hanyatlani. Logikusan ugyanez igaz a lakossági felhasználásra is, hiszen az intézkedés jelentős részben ezt a kört érintette.
A magyar háztartások Bruegel által közzétett fogyasztása még úgy is látványosan a rezsiemelést követően, a fűtési időszak elején kezdett visszaesni, hogy az általuk háztartásiként hivatkozott fogyasztás azért nem kizárólag a lakossági gázfelhasználást takarja. A brüsszeli kutatóintézet a tagállamok többségében a szállítási adatokból kalkulálta a fogyasztást. A szállítócégek azonban az esetek jelentős részében nem tudják, hogy a hálózatukon szállított gázt végül hol használják fel, hiszen nem követik annak az útját egészen a végfelhasználóig, a szállítási tevékenységet egy ponton más piaci szereplők veszik át.
Nincs ez másképp itthon sem. A hazai adatokat a Földgázszállító Zrt. (FGSZ) rögzíti, náluk pedig – kissé leegyszerűsítve – felhasználói szempontból két kategória létezik: a legnagyobb fogyasztók, akiknek közvetlenül adják át a gázt, illetve az elosztó cégek, amelyek aztán eljuttatják az energiahordozót a kisebb fogyasztókhoz.
Ez utóbbi körnek a fogyasztása az, amire a Bruegel háztartási felhasználásként hivatkozott. Ebben azonban a lakosság mellett benne vannak az olyan kisebb vagy akár nagyobb vállalatok, illetve közintézmények is, amelyek nem ipari mennyiségben használnak földgázt. Így például a szállodák, éttermek, bevásárlóközpontok, egyéb szolgáltatóegységek, iskolák, uszodák, de még számos termelőcég is.
Mindez azt jelenti, hogy valójában nem a háztartások fogyasztása esett az év egészében Európában 15, itthon pedig 7 százalékkal, hanem egy ennél szélesebb köré. Ebben a szélesebb körben pedig a szolgáltató cégek és közintézmények szerepe kifejezetten jelentős is lehet. A G7 is írt róla korábban, hogy rengeteg vállalat, például étterem vagy szálloda van, amelyek nem tudják kigazdálkodni a megugró rezsiköltségeket, így inkább egész télre lehúzzák a rolót.
Így végképp nem meglepő, hogy ez a fogyasztói kör hozta össze az eddigi őszi földgázmegtakarítás nagy részét, hiszen a teljes fogyasztásból is meghatározó a részesedésük. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a szeptember és december közötti durván három hónapban több mint 600 millió köbméterrel kevesebb gáz fogyott Magyarországon, mint amennyit az előző évek alapján az időjárás indokolt volna. Ebből közel 480 milliót spóroltak meg a kisebb vállalkozások és a lakosság együttesen.
A fenti grafikonon a kék vonal mutatja, hogy 2019 és 2021 között átlagosan mennyi gázt égetett el Magyarországon ez a fogyasztói kör az adott napon. A rózsaszín vonalon ezt a fogyasztást korrigáltuk az idei hőmérsékleti adatokkal, így ez a görbe jelzi, hogy az előző öt év fogyasztása alapján az idén mennyi gázt kellett volna az egyes napokon felhasználnunk (figyelembe véve a hőmérsékletet is). Jól látható, hogy – akárcsak a teljes hazai felhasználás esetében – a tényleges fogyasztási görbe jóval a becsült alatt halad, és egész ősszel mindössze két olyan nap volt, amikor több gázt égettünk el a várhatónál.
Más kérdés, hogy ha arányaiban nézzük, akkor a megtakarítás ebben a körben egy hajszállal kisebb (22 százalék) volt a teljes fogyasztáscsökkenésnél (23 százalék). Ez azt jelenti, hogy itthon a nagyfogyasztók felhasználása a lakosságinál is lényegesen nagyobb mértékben csökkent, aminek elég sok tovagyűrűző hatása lehet*A nagyfogyasztók felhasználásának csökkenését külön cikkben elemezzük részletesebben..
Pénz
Fontos