Az agrártermelőknek és az élelmiszeripari gyártócégeknek az elmúlt egy évben óriási költségnövekedéssel kellett szembenézniük. A műtrágyától kezdve az energián át a szállítási és csomagolási költségekig minden jelentős mértékben megdrágult. Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy erre az inflációs vonatra felülve mennyit engedhet meg magának egy-egy piaci szereplő, azaz növelheti-e a hasznát is, amikor újraárazza a termékeit.
Szabadpiaci viszonyok között természetesen minden szereplő annyiért adja el az áruját, amennyiért tudja, vagyis a piaci logikába tökéletesen illeszkedik a legnagyobb elérhető haszon elvének érvényesítése. A jelenlegi helyzetben inkább az érdekes, hogy lokálisan, például egyes országokban működik-e annyira jól a piaci verseny, hogy a szereplők lefelé licitálva elérik-e a fogyasztó számára lehetőleg legolcsóbb szintet. Ahol nem működik olajozottan ez a verseny, ott sokkal könnyebb a költségalapon indokoltnál magasabb áremelést érvényesíteni.
A német REWE szupermarketlánc vezérigazgatója nemrég egyértelműen azt mondta, szerinte a nagy élelmiszeripari cégek fel tudják használni a haszonrés emelésére a helyzetet. Ezt pedig konkrétan abból vezette le, hogy az egyik nagy beszállítójuk a REWE saját márkás termékeinél 5 eurócentes áremelést érvényesített, az ugyanazt tartalmazó márkás csomagolásnál viszont 22 centet emelt.
Németországban egyébként – a konkrét esettől függetlenül – éppen azt tervezik, hogy a kartell elleni hatóságnak nagyobb jogkört adnak arra az esetre, ha kevés a piaci szereplő egy adott részpiacon. Minél kevesebb a piaci szereplő, annál könnyebb akár csak hallgatólagosan is kartellezni, ahogy azt a végletes eset is mutatja: a monopóliumok verseny nélkül állapíthatják meg a fogyasztói árat. A németek ezért azt tervezik, hogy a hivatalnak hatékonyabb jogi eszközöket adnak egy-egy monopol vagy oligopol piacon a szereplők feldarabolására.
Az osztrák versenyhatóság az üzemanyagpiacon vizsgálódik nagy erőkkel, ennek még nincs eredménye, de már jelezték, hogy más piacokat is alaposan megnéznek majd. Az osztrák szakszervezeti szövetségek eközben azt követelik, hogy tartományi szinten állítsanak fel antiinflációs bizottságokat, amelyek folyamatosan figyelik a helyzetet.
A legelőrébb talán a svédek járnak, egy ottani szakmai intézet, a Konjunkturinstitutet most arra jutott, hogy 2021 második negyedéve óta a fogyasztói árak nem emelkedtek jobban annál, mint amennyit szakmailag indokoltnak látnak. Bár az eredmény hangsúlyosan nem teljes körű vizsgálatból származik, ezért csak jelzésértékű, valószínűleg arra utal, hogy Svédországban a részpiacok többségén a szabad verseny legalábbis nincs rossz állapotban.
Ahogy azonban a Social Europe cikkében a szakértők összeszedték, globálisan nagyon erős aggasztó jelek mutatnak az oligopóliumok kialakulására. A világ árutőzsdei kereskedésének 70-90 százaléka mindössze négy óriáscégen keresztül zajlik (ADM, Bunge, Cargill és Louis Dreyfus), és ezek közül az ADM például 20, a Cargill pedig majdnem 30 százalékkal növelte a profitját éves szinten.
A műtrágya világpiaci ára 2020 óta 300 százalékkal emelkedett, de az utóbbi 10 évben ennek világpiaci kereskedelmében is nagyarányú konszolidáció zajlott le. Négy óriás tartja a kezében a piac nagy részét, a Bayer-Monsanto, a DowDuPont/Corteva, a ChemChina-Syngenta és a BASF.
Feljebb lépve az ellátási láncban, a nagy globális élelmiszercégek jönnek, itt már jóval bonyolultabb a képlet, de az óriások közül például a Nestlé 6,5 százalékos átlagos áremelés mellett 8,5 százalékos profitnövekedést ért el, az Unilever pedig 17 százalékkal emelte meg a nyereségét.
Óriási jelentősége van annak is, hogy az árutőzsdéken már régóta nemcsak a termelők és a vevők kereskednek egymással, hanem pénzügyi befektetők is forgatják a megbízóik pénzét. Önmagában ezzel sincs probléma, hiszen szabad a globális piac, de a szakértők szerint aggasztó, hogy a pusztán pénzügyi tranzakciók aránya és összetettsége az elmúlt időszakban nagyot nőtt. Ezeknek a gyakorlatban nincs köze az adott termények adásvételéhez, vagyis fizikai értelemben nem, csak pénzügyileg valósul meg a kereskedés, és ez ma már olyan méreteket ölt, hogy eltéríti az árakat a valóságban le is játszódó megállapodásoktól.
