Annak ellenére tekinti sikeresnek a keddi kétórás figyelmeztető sztrájkot a Volánbusznál a munkabeszüntetést szervező Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), hogy a tervek szerint a sztrájk által érintett több mint 2600 járatnál végül közel sem volt teljes a részvétel. Ugyan egyes városokban szinte mindenki részt vett az akcióban, voltak városok, ahol nem sztrájkoltak.

A SZAKSZ elnöke, Dobi István a figyelmeztető sztrájkot megelőzően azt mondta, hogy ha legalább a 2600 járat fele nem szállít majd utasokat, a sztrájkot sikeresnek tekinti, és további akciókat tervez. Csütörtökön a Volánbusz a Világgazdasággal közölte, a meghirdetett mintegy 2603 járatból több mint kétezer közlekedett, és 591 járat maradt ki. A szakszervezet megkeresésünkre közölte, hogy nem akar számháborúba menni, elfogadja a munkáltató adatait. Ugyanakkor Dobi István elmondta, a cég többféle módon is igyekezett megakadályozni, hogy a munkavállalók részt tudjanak venni az akcióban.

Dobi szerint a cég átvezénylésekkel próbálta ellehetetleníteni a munkabeszüntetést, például sztrájkoló buszvezetőket irányítottak át oda, ahol az elégséges szolgáltatás miatt közlekedni kellett, a nem sztrájkolókat pedig átvezényelték az eredeti terv szerint kimaradó járatokra. Arra is akadt példa, hogy azzal fenyegették a sofőröket, hogy kifizettetik velük az utasok nélkül közlekedő járatok menetköltségeit. A szakszervezet szerint az is problémás, hogy volt olyan szolgálati hely, ahol összeírták, hogy kik terveznek részt venni a munkabeszüntetésben.

A szakszervezet azt is kifogásolja, hogy a munkáltató a jegypénztárosok, a forgalmi szolgálattevők és az információs kollégák felé azt kommunikálta, hogy tőlük 100 százalékos munkavégzést követel meg, amit egyébként a Volánbusz tagad. 

Ilyen körülmények között, hogy fenyegetnek, listáznak, szép eredmény a közel 600 kimaradt járat

– mondta Dobi, hozzátéve, hogy

a vélelmezett jogsértések ügyében bírósági keresetet adnak be.

A további menetrendről a szakszervezet elnöksége csütörtökön fog dönteni, de szerdán már küldtek egy levelet a munkáltatónak, hogy jelölje ki a következő tárgyalási napot. A terv szerint november folyamán a teljes állomány körében felmérik, hogy támogatnak-e egy következő egy-két napos sztrájkot. Erre akkor kerülhet sor, ha a tárgyalások eredménytelenül végződnek, és a felmérés alapján legalább 50 százalékos a támogatottsága egy újabb akciónak.

Az ország második legnagyobb foglalkoztatójánál tapasztalható konfliktusok fő kiváltó oka, hogy az idén egyébként jelentősebb mértékű bérnövekedést az év utolsó hónapjaiban utoléri az egyre nagyobb infláció.

Elértéktelenednek a bérek

A Volánbusznál jelenleg egy hároméves megállapodás szabályozza a béreket, és ez alapján jövőre jelentősebb reálbércsökkenés várható, ha az infláció az előrejelzéseknek megfelelően magas marad. A figyelmeztető sztrájkot a több mint 18300 főt foglalkoztató Volánbusz Zrt.-nél jelen lévő második legnagyobb szakszervezet, a nagyjából 2000 fős létszámú SZAKSZ szervezte. Az akciót a nagyjából 6000 fős másik nagy volánbuszos szakszervezet, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) nem támogatta. 

A KKSZ a másik szakszervezettől eltérően 2021-ben aláírta a hároméves bérmegállapodást, így – ahogy a szakszervezet elnöke a Népszavának elmondta – a jogszabály tiltja, hogy most bérjellegű követeléssel álljanak elő. Ennek a megállapodásnak a keretében idén januártól 10 százalékkal nőttek az alapbérek, jövőre pedig 5 százalékkal fognak. Ez idén nagyjából 3,5-4,5, jövőre 6,5-10 százalékos reálbércsökkenést jelentene, ha a jegybanki inflációs előrejelzést vesszük alapul.

A megnövekedett megélhetési költségekre hivatkozva a figyelmeztető munkabeszüntetést szervező szakszervezet ehelyett idén és jövőre is 20-20 százalékos béremelést követel. Ezen felül több követelésük is van a munkaszervezésre, munkakörülményekre és bérpótlékokra vonatkozóan (a részletes követeléseket ide kattintva lehet elolvasni).

Az alábbi ábrán látszik, hogy a mostani munkabeszüntetésben legnagyobb részt érintett fizikai dolgozók bérei – főleg a 2021-ben jelentősen emelt béren kívüli juttatásokkal együtt – meghaladják a magyarországi átlagbéreket, ugyanakkor trendszerűen az látszik, hogy 2019 és 2021 között közeledtek az átlagos bérek a fizikai állomány jövedelméhez. Ez mindenesetre csak a kontextus szempontjából érdekes, hiszen a fő követelések az infláció miatt elértéktelenedő bérekkel kapcsolatosak.

A Volánbusz a Világgazdaság megkeresésére közölte, hogy minden igyekezetük ellenére nem vezettek eredményre az előzetes egyeztetések, és azt is megjegyezték, hogy maradéktalanul betartották a szakszervezetekkel kötött hároméves bérmegállapodást, „amelynek köszönhetően folyamatosan emelkedő fizetésekkel és javuló munkakörülményekkel számolhatnak a dolgozók”. 

A jelenlegi gazdasági helyzetben, különösen az emelkedő energiaárak mellett és a közúti közösségi közlekedés liberalizációja előtt kiemelten fontos, hogy az ország kiszámítható és biztonságos közlekedési szolgáltatásokra támaszkodjon, ezen belül az autóbusz-közlekedés folyamatosan és gördülékenyen biztosított legyen, senki és semmi ne rombolja a Volánbuszba vetett közbizalmat

– közölte a cég.

Az év utolsó hónapjaiban már beindulhat a reálbércsökkenés

Az elmúlt hetekben megszaporodtak az elértéktelenedő bérek miatt kialakuló feszültségekről szóló hírek. Október elején Budapesten napokig szünetelt a szemétszállítás, végül a hulladékszállítók szakszervezete a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel egyebek mellett egyszeri bruttó 200 ezer forint összegű rendkívüli rezsitámogatásról egyezett meg. Ahogy arról részletesebben is írtunk nemrég, a több mint 26 ezer embert foglalkoztató Magyar Postánál is egyszeri 100 ezer forintos rezsitámogatást szeretne az alkalmazottaknak a Postás Szakszervezet.

Ha jövőre a postánál a bérek a Volánbusznál érvényben lévő hároméves megállapodáshoz hasonló megegyezés szerint 2 százalékkal nőnek, akkor a bérek reálértéke 10-12 százalékkal csökkenhet. Idén az egész gazdaságban várhatóan még reálbérnövekedés lesz, tehát a magasabb inflációt is meghaladja majd a bérek átlagos növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közölt béradatai alapján ugyanakkor egyre jobban látható az a folyamat, ahogy a béremelkedés nem tudja tartani a lépést a megugró inflációval.

Amíg ugyanis augusztusban a friss adatok alapján a bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal nőtt, az infláció 15,6 százalék volt, tehát már csak egy százalék volt a reálbérnövekedés mértéke.

Szeptemberben viszont már 20,1 százalék volt az infláció, amit várhatóan már nem fog meghaladni a béremelkedés. Innentől kezdve az év utolsó hónapjaiban már beindulhat a reálbércsökkenés, ami viszont igazán jövőre lesz jelentős: amennyiben a jegybank jövő évi előrejelzése beigazolódik, jövőre nagyobb mértékben csökkentheti az infláció a bérek értékét, mint 2008-ban és 2009-ben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán négyszer több munkanélkülit is el tud képzelni, de egyelőre nem látszik ekkora bajA lassulás jeleit lehet érezni a gazdasági változásokra lomhán reagáló munkaerőpiacon, de a helyzet egyáltalán nem olyan tragikus, mint amilyennek a hírek alapján tűnhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szemétszállítókéhoz hasonló rezsitámogatást szeretnének a postások isIdén még a dolgozók jelentős részének béremelése tartja a lépést az inflációval, de jövőre brutális reálbércsökkenést jelentene a 2021-es megállapodás szerinti emelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába emelnek bért év közben is, megeszi a magyar fizetéseket a drágulásA kétarcúvá váló munkaerőpiacon az emberek egy része már annak is örül, ha megmarad a munkahelye. Az infláció miatt elszállnak a bérigények, ebből jövőre nagy konfliktusok, de brutális reálbércsökkenés is lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat bérek infláció munkabeszüntetés reálbér sztrájk Volánbusz Olvasson tovább a kategóriában