Több mint két és fél éve minden hónapban megnézzük a boltokban ugyanannak a 42 élelmiszernek az árát, és összeállítunk belőle egy saját fogyasztói kosarat, de még sosem tapasztaltunk az árak között olyan mértékű szórást, mint most. Mi ugyan csak négy boltlánc (Aldi, Lidl, Penny Market és Tesco) adatait monitorozzuk, mégis feltűnő, hogy míg a magas infláció előtti békésebb időkben sok termék ára gyakorlatilag mindenhol szinte forintra megegyezett egymással, ennek a korszaknak most vége.

Bevásárlókosarunk összetétele erre a csillagra kattintva nézhető meg^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg, módszertanunk pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva jelenik meg^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.. Kosarunk nem reprezentatív, nem hivatalos, szubjektív alapon állítottuk össze, de 2020 januárja óta változatlan összetételű és módszertanú, így a trendeket jól mutatja.

Az árak közötti szórás a kasszánál nem okoz óriási különbségeket, nem mondhatjuk, hogy egyik bolt kiugróan drágább vagy olcsóbb lenne a versenytársainál. Az új jelenség az, hogy bizonyos termékek az egyik boltban sokkal olcsóbbak, mint máshol, de ez más termékeknél fordítva is igaz lehet.

Néhány szemléletes példa erre: a vaj kilóját augusztus 31-én 3290 forintért is meg lehetett venni az egyik boltban, két másikban viszont 3890 forintba került. Kefir elérhető 456 forintért, de 664-ért is, a burgonya 214-ért és 349-ért egyaránt kapható, spagettit 669 vagy 1038 forintért is lehet kapni, a hagyma kilója 219-449 forint között mozog. (Mindig az adott boltban elérhető fajlagosan legolcsóbb, akció nélküli árakat nézzük, bizonyos esetekben minőségi kikötésekkel, hogy összehasonlíthatóak legyenek a termékek.)

Ezek olyan mértékű különbségek, amelyek korábban extrém jelenségnek számítottak volna. A boltok neveit azért nem írtuk ki az árakhoz, mert a jelenség általános, ráadásul tapasztalataink szerint gyorsan változik is, egy-egy termék hol itt, hol ott olcsóbb vagy drágább.

Nem életszerű a példa, de gondolatkísérletnek ezek alapján érdekes: egy vásárló ma nagyon sokat spórolhatna azzal, ha képes lenne egyszerre átlátni az összes bolt aktuális árát, és a saját bevásárlólistáját úgy levásárolni, hogy mindent ott venne meg, ahol épp a legolcsóbb.

Hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy például a mi kosarunkban szereplő termékek augusztus 31-én melyik boltban voltak a legolcsóbbak (csak az említett négy láncra vonatkoznak az adatok, és ahol egyezőség van, ott több bolt nevét is kiírtuk). A táblázat három oldalból áll, az alsó sorban lehet lapozni.

Ezzel az elméleti megoldással 8,6-10,7 százalékkal lehetne csökkenteni a kosarunk költségét ahhoz képest, mintha nem foglalkoznánk ezzel, és csak simán az egyik boltban vásároltunk volna (vagyis ahogy a valóságban ez valószínűleg történik).

Ez arányait tekintve is nagyon jelentős érték, forintban kifejezve pedig a mi esetünkben például azt jelenti, hogy durván 23 ezer forintról le lehetne vinni a kasszánál hagyott összeget 20 600 forintra.

Újabban tehát nagyon érdemes odafigyelni még az alapvető élelmiszereknél is arra, hogy hol vásárol az ember, annak ellenére is, hogy az árstoppolt termékeknél a fenti jelenség értelemszerűen nem is létezik, vagy csak elhanyagolható mértékben.

Ahogy a múlt hónapban írtuk, vásárlásaink átlaga szerint az infláció mértéke havonta rendre 4-5 százalékponttal gyorsul április óta. Éves összehasonlításról van szó: míg áprilisban 2021. áprilishoz képest 22 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, májusban már majdnem 25, júniusban majdnem 30, júliusban pedig 34 százalék volt az éves infláció. Ez a trend augusztusban sem szakadt meg,

most már valamivel 38 százalék felettinek mértük a drágulást tavaly augusztushoz képest.

A KSH reprezentatív – a miénknél értelemszerűen sokkal több terméket felölelő – mérése szerint egyébként júliusban 27 százalékkal voltak drágábbak az élelmiszerek, mint egy évvel korábban. Frissítés: a statisztikai hivatal ma reggel megjelentette az augusztusi adatokat is, amelyek szerint 30,9 százalékkal kerültek többe az élelmiszerek, mint 2021 augusztusában.

A saját mérésünkre visszatérve, az alábbi ábrán jól látszik is, hogy tavasz óta egyenletesen megy felfelé az érték.

Forintban kifejezve: egy éve a négy bolt átlagában számolva 16 574 forintba került ugyanaz, amiért most már (szintén átlagban) 22 896 forintot kell fizetnünk.

Mivel 2020-as adataink is vannak, egészen látványosan tudjuk bemutatni, hogy mennyit változott a világ egy év leforgása alatt:

a kosarunk átlagos költsége 2020 augusztusában 16 051 forint volt, vagyis 2020-ról 2021-re 500 forinttal drágult, 2021-ről 2022-re viszont durván 6300 forinttal ugrott meg.

Végül szokás szerint bemutatjuk, hogy a négy boltban mennyi volt a kosár költsége az elmúlt 12 hónapban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat Aldi bevásárlás élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában