Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. május 23. 04:34 Vállalat

1200 milliárd forint mutatja, miért küldi Orbán Viktor külföldre a magyar cégeket

A külföldi közvetlentőke-befektetések gazdasági hatásai összetettek, és kétségtelenül fontos a nemzetközi nagyvállalatok jelenléte ahhoz, hogy egy ország be tudjon kapcsolódni a globális gazdaság működésébe. Magyarországon azonban világviszonylatban az egyik legmagasabb a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe. Az Eurostat adatai szerint csak Írországban adják a gazdasági teljesítmény nagyobb részét külföldi cégek, Magyarországon pedig már a GDP felét nem magyar tulajdonú cégek termelik meg*A 2018-as adatok alapján Írországban 67 százalék ez az arány, Magyarországon 48, Szlovákiában 47, Romániában 45, Luxemburgban 44 százalék. Az EU átlaga 24 százalék, Franciaországban 17, Németországban 19 százalék ez az arány..

A külföldi tulajdonú cégek pozitív és negatív gazdasági hatásait is sok szempontból vizsgálják, legyen az a munkakultúra, a vélt vagy valós hatékonyságuk, vagy hogy éppen a transzferárak alkalmazásával és a nagy tanácsadócégek segítségével hogyan bújnak ki az adófizetés alól.

Azzal, hogy a cégek tulajdonosai külföldiek, egy fontos bevételről is le kell mondanunk: 

kevéssé ismert tény, hogy a külföldi tulajdonosok a nyereségből felvett osztalék után gyakorlatilag nem adóznak Magyarországon.

A kormányzat 2010-ben célul tűzte ki, hogy többségi magyar tulajdonba kerüljön az energiaszektor, a bankszektor, a média és a kiskereskedelem, azóta pedig további ágazatokkal kapcsolatban hallhattuk ugyanezt. Míg a négy említett szektorban nőtt a magyar tulajdon aránya, viszont

a gazdaság egészében az elmúlt években is folytatódott a külföldi tulajdonú cégek térnyerése.

Ahogy az alábbi ábrán látható, az elmúlt öt lezárt üzleti évben a külföldi többségi tulajdonú cégek részesedése az árbevételből 1,1 százalékponttal növekedett. Az adatok a társaságiadó-bevallásokból származnak, de csak a kettős könyvvitelt végző, naptári éves adózók adatait tartalmazza*A tulajdoni hányad szerinti kategóriák a jegyzett tőke arányában találhatók, ami nem minden esetben tükrözi teljesen pontosan a valós irányítási és osztalékmegosztási adatokat.

Az elmúlt években lezajlott változások hatására 2020-ra a magyarországi céges bevételek 42,6 százaléka már külföldi többségi tulajdonosokhoz érkezik. A hozzáadott értékben még ennél is nagyobb a szerepük, ám az egyelőre csak 2018-ig érhető el – akkor 47,8 százalék volt. A trendeket viszont az árbevétel is jól mutatja, az elmúlt években valamelyest csökkent a hazai tulajdonú gazdaság szerepe Magyarországon.

A külföldi és hazai tulajdonú cégek között jelentős különbségek vannak a jövedelmezőségben is. Az árbevételhez mért üzemi eredmény aránya mutatja meg a profit arányát. Az elmúlt fél évtized átlagában a külföldi cégek esetében az így mért eredményesség 5,1 százalék volt, míg a hazaiaknál 6,9 százalék. Ahogy erről korábban részletesen írtunk a transzferárakkal foglalkozó cikksorozatunkban, ez nem azért alakul így, mert rosszabbul gazdálkodnának, hanem mert az itt megtermelt profitot alapvetően legális, de nem túl etikus módszerekkel jellemzően az anyavállalathoz juttatják vissza a költségek könyvelésével.

Az elmúlt években az olló tovább nyílt a hazai és a külföldi cégek között: a koronavírussal terhelt 2020-as évben a külföldiek rekord alacsony profitot értek el, a magyarok rekord magasat. 

Nemcsak a nyereség mértékében van különbség a hazai és a külföldi cégek között, hanem annak felhasználásban is. A külföldi cégek 2016-ban még a profit nagyobb részét hagyták meg a cégükben, és csak harmadát fizették ki osztalékként (32,5 százalék). Ekkor a magyar cégek a profit 43,8 százalékát vették ki osztalékként.

2020-ban azonban a külföldi tulajdonosok a profit 70,3 százalékát kivették a cégükből,

a 2020-as beszámolók alapján 1200 milliárd forint osztalékot söpörtek ki a külföldi tulajdonosok magyarországi cégeikből.

Ennél a valós összeg ráadásul magasabb lehet, mert számos eltérő üzleti éves külföldi tulajdonú nagyvállalat van, ami nem szerepel a statisztikában*A NAV-tól kapott adatokban ezen felül a pénzügyi szektor és a speciális célú vállalatok adatai sem szerepelhetnek teljes körűen.. Tavaly valószínűleg újabb rekordot könyvelhetünk el, hiszen az állami támogatásokat folyamatosan bezsebelő, társasági adót (tao) magyarországi működése során érdemben soha nem fizető Audi 2021 februárjában egyedül 2160 milliárd forint osztalékot küldött haza. A külföldi tulajdonosok tehát a profit egyre nagyobb részét vették ki cégeikből osztalékként az elmúlt években, míg a magyar tulajdonosok esetében stabil volt az arány.

Mindez azt jelenti, hogy a hazai leányvállalatok esetében a megtermelt profit felét sem lehet újabb beruházásokra fordítani. Amikor egy magyar tulajdonos veszi fel osztalékként a profitot, akkor azt a forrást jó eséllyel más hazai beruházásra fordítja – ha az adott vállalaton kívül is -, egy külföldi tulajdonos esetében erre jóval kisebb az esély.

Feltűnő lehet még az állami cégek osztalékkifizetésének megugrása 2020-ban: a rekord nagyságú költségvetési hiány mellett kihasználtak minden elérhető forrást. Az állami tulajdonú cégek kis szerepet játszanak a hazai gazdaságban, árbevétel-arányos súlyuk azonban 2016 és 2020 között 3,7 százalékról 5,1 százalékra nőtt. A megugrást segítette, hogy ezek egy jelentős része állami forrásokból gazdálkodik, így a gazdasági visszaesés őket kevésbé érintette.

Az államháztartás bevételei szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a külföldi tulajdonosok mekkora részét hagyják helyben az itt megtermelt profitnak: ha ezt beruházásokra használják, az segíti a gazdaság növekedését, ami nem csak a GDP-t növeli, hanem adóbevételeket is generál.

A problémát azt jelenti, hogy 

ha egy külföldi tulajdonos vesz ki osztalékot a cégéből, akkor gyakorlatilag semmilyen magyar adóbevétel nem keletkezik.

A vállalati osztalékok után a magánszemélyek jelentős adót fizetnek: 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett 15,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell. Igaz, utóbbit csak addig, amíg az adóévben megszerzett összes szocho alapot jelentő jövedelem a minimálbér*2021-ben havi 167 400 forint volt 24-szeresét el nem éri. Tavaly így maximum 4 millió forintnyi osztalék után kellett 623 ezer forint ehót befizetni.

Ha egy vállalkozás szerez osztalékbevételt belföldön, az ugyan nem lesz adóköteles, de a végső magánszemély tulajdonosok akkor adóznak utána, ha bármely vállalatból azt kiveszik. A külföldieknél viszont nincsen ilyen lehetőség, hiszen a végső magánszemély tulajdonosok szinte sosem Magyarországon élnek és fizetnek adót.

Veszteség az államnak, ha külföldi a tulajdonos

Összetett kérdés, hogy mely jövedelem után kell egy másik országban bejegyzett vállalatnak vagy ott élő magánszemélynek adót fizetnie, illetve hogy kinek. Ez a nemzetközi adózás egy összetett területe, nincsenek minden országra egységes szabályok. Magyarország az 1980-as években kezdett az egyes vezető gazdaságokkal kettős adóztatást elkerülő egyezményeket kötni (angol betűszóval DTT*double taxation treaty), amelyek közül jó néhányat 2010-től kezdve újítottak meg.

Így minden egyes esetben az egyes DTT-k határozzák meg, hogy mekkora összegű adót szedhet be Magyarország a külföldi tulajdonosnak fizetett osztalék után. Ahogy az alábbi táblázatból látható,

ha vállalkozásban külföldi a tulajdonos, akkor nem kap Magyarország egy fillér osztalékadót sem.

Magánszemély tulajdonosoknál pedig alapvetően 5 százalék lehetne az osztalék, ha 75-90 százalékos a tulajdoni hányad, ami csupán harmada a hazai 15 százalékos adómértéknek. Ilyen esetben ezt a mértékű szja-t Magyarországon kell megfizetni, de szochót nem kell fizetnie a nem hazánkban élő külföldinek.

Az EU-országokkal és a Magyarország leglényegesebb külföldi partnereivel megkötött DTT-k alapján akkor nem kell egyáltalán adót fizetni, ha a tulajdonos nem magánszemély, hanem cég. Ilyenkor a külföldi tulajdonosok az anyaországukban fogják az adókat megfizetni. Cserébe természetesen Magyarország is meg tudja adóztatni a magyar cégek és magánszemélyek más országokban keletkezett adóbevételeit.

Csakhogy mindez nagyon aránytalan – és nem csak Magyarország esetében. Azok az országok több osztalékra és adóalapra tesznek szert, amelyeknek sok külföldi befektetésük van. Márpedig a fejlett gazdaságok ezáltal aránytalanul sok adóbevételt vesznek el a fejlődő országoktól – pont ezért cinikus a globális minimumadóra vonatkozó kezdeményezés, amellyel nem a fejlődő országok fognak jól járni, hanem feltehetően a fejlettek. A kezdeményezés bemutatása kapcsán általában nem kapott elég figyelmet, hogy a társasági adó kulcsa önmagában ma már nem igazán fontos, az egész globális adórendszer átalakítása nélkül nem várható, hogy a globális nagyvállalatok ne tudják az adókat elkerülni, és hogy a fejlődő országok is részesedjenek a fejlett országok cégeinek náluk megtermelt nyereségéből.

Magyarország esetében az MNB által gyűjtött statisztikai adatok azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag is kiemelkedően magas összegeket visznek el a külföldi cégek. A fizetési mérleg egyenlegéből az látható, hogy a magyar tulajdonosok külföldről hazahozott vállalati jövedelmei és a külföldiek innen elvitt jövedelmei között egyre nyílik az olló. 2019-ben már 2 ezer milliárd forint volt a hiány, ami a GDP 4,4 százalékát tette ki.

Ez alapján érthető, hogy Orbán Viktor az elmúlt években miért beszélt annyit a „kifektetésről”, vagyis arról, hogy a megerősödött magyar tulajdonú vállalkozások terjeszkedjenek külföldön, és az ott megtermelt nyereséget hozzák haza. A miniszterelnök ugyanis azt szeretné, hogy a profitegyenleg ne legyen negatív.

A NAV adatokból kiszámítható, hogy mekkora lehet az a nagyságrendű adóbevétel, amitől Magyarország elesik a nemzetközi adózás fejlett országokra optimalizált megoldása miatt. A 15 százalékos szja-kiesés könnyen kiszámítható: a vállalatok tulajdoni arányával beszorozva az osztalékbevételeket azt kapjuk, hogy 

2016 és 2020 között a külföldi tulajdonosok 550 milliárd forintnyi adót nem fizethettek meg a hazai költségvetésbe.

2020-ban már 178 milliárd forintra kalkulálható az az adó, amit meg kellett volna fizetni a külföldi tulajdonosoknak, ha ők is Magyarországon élnének. Ez igen jelentős tétel, hiszen a teljes szja-bevétel 2020-ban 2527 milliárd forint volt. Ha a külföldiek is itthon adóznának, az az szja-bevételeket 6,5 százalékkal emelné meg.

Az összes magyarországi vállalat 2020-ban 407 milliárd forint taót fizetett meg. Becslésünk szerint az osztalék után a magyar vállalattulajdonosok 250 milliárd forint szja-t fizettek be, a rájuk eső 237 milliárd forintnyi tao mellett. Ez alapján 

Magyarországon a hazai cégtulajdonosok kétszer annyi adót fizetnek a nyereség után, mint a külföldiek.

A számításban nem tudjuk figyelembe venni, hogy mekkora szocho-bevételt jelentene mindez, de nem is lenne életszerű, ha nekik ilyet kellene fizetni, hiszen ez a szociális ellátórendszer használatáért cserébe szedett járulék, és nem adó. Azt nem lehet megismerni, hogy a külföldi magánszemély tulajdonosok mekkora összegű szja-t fizettek meg itthon, de nyereségarányosan a magánszemélyként cégeket birtokló, külföldi illetőségű állampolgárok részesedése elhanyagolható.

A fentiek rávilágítanak ara, hogy miért észszerű a gazdaságpolitika számára a hazai tulajdonosok helyzetbe hozása a külföldiekkel szemben. Persze csak akkor, ha ezeket a magyar tulajdonú cégeket nem kell folyamatosan állami támogatásokkal, túlárazott kormányzati megrendelésekkel tömni ahhoz, hogy sikeresek legyenek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüketNagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni - fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMi a baj a magyar gazdasággal?Ha nem sikerül változtatni a gazdaság duális szerkezetén, és tovább hizlalják a kormányközeli bajnokokat, akkor szégyenszemre hamarosan Románia és Bulgária is megelőz bennünket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak papíron járna jól Magyarország a nagy adózási újítássalA kormány fenntartásai több szempontból is érthetőek a globális minimális társasági adóval kapcsolatban, ráadásul pont most akar bevezetni egy új kedvezményt.

Vállalat adózás fizetési mérleg kifektetés közvetlen külföldi tőke osztalék osztalékadó Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Fabók Bálint
2023. január 27. 04:34 Pénz, Vállalat

Kis alföldi faluból indult, ma már százezrek előtt villog Ferrarijaival a legkülöncebb magyar multimilliárdos

Top 50-es magyar milliárdos még nem engedte be annyira a nyilvánosságot a magánéletébe, mint az életéről milliós nézettségű videókat posztoló Jákob Zoltán.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Forint Ferenc
2023. január 23. 08:29 Fizetett hirdetés, Vállalat

Ön tudja, melyik autómárka volt tavaly a magyarok kedvence?

2020 óta őrzi elsőségét a piacon a márka, 2022-ben azonban a teljes magyaroroszági személyautó- és kishaszongépjármű újautópiacon is az első helyen végzett.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.