Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. január 9. 06:55 Közélet, Pénz

Lelkesen segítenek az adótanácsadók az adóelkerülő nagyvállalatoknak

Ahol megjelenik a Big 4 adótanácsadó cégek valamelyike, ott csökkenni fog az adófizetés – állítja egy tanulmány, amit a Paradise Papers adatait vizsgáló nemzetközi kutatócsoport jelentetett meg a Journal of World Business-ben.

A kutatók alapos munkát végeztek, megvizsgáltak tucatnyi fejlett ország összesen 5912 darab cégét, hogy statisztikai módszerek bevetésével megállapíthassák: azok a cégek, amelyek a Deloitte, EY, KPMG vagy a PwC valamelyikét alkalmazzák, sokkal nagyobb valószínűséggel fognak adóparadicsomba vezető céghálóval spórolni az adón, mint akiknek nem dolgozik a Big 4. Ezzel a módszerrel összesen nagyjából 500 milliárd dollárral fosztják meg a világ államkasszáit minden évben.

A nagy nemzetközi adótanácsadó cégek és a nemzeti adóhivatalok között nem kiegyenlítettek az erőviszonyok. Tavaly a négy cég összesen 134 milliárd dollár árbevételt ért el, ami nagyjából megfelel Magyarország GDP-jének. Mindent összevetve 945 ezer ember dolgozik ezeknél a cégeknél – ebből, ha az árbevételből indulunk ki, az adózási területen 250-300 ezres létszám lehet -, miközben a világ jelentősebb országainak adóhivatalaiban az OECD adatai szerint összesen kétmillióan dolgoznak, de utóbbiak nagy része a magánszemélyek adóbevallásaival van elfoglalva, nem a cégekkel.

A dupla ír – holland szendvics technika sematikus ábrája a tanulmányból.

A Paradise Papers dokumentumait és az Orbis nevű – egyébként igen hiányos – globális cégadatbázist felhasználó tanulmány főleg arra a híres dupla ír – holland szendvics nevű technikára koncentrál, amiről korábban a Google-lel kapcsolatban írtunk. A technika lényege, hogy a nemzetközi cég valamelyik adóparadicsomba, mondjuk Bermudára helyezi szabadalmait és szellemi tulajdonjogait, majd – ír és holland cégek felhasználásával – ezekbe menti nyereségét, hogy lényegében semmiféle társasági nyereségadót ne kelljen fizetnie.

A tanulmány szerint azok a cégek, amelyek korábban nem éltek ezzel a megoldással, azok nagyobb eséllyel váltottak erre, miután szerződtek a Big 4 valamelyikével az adótanácsadási területen. Azok a vállalatok, melyek a Big 4-ra váltottak, 12-14 százalékkal gyakrabban használnak adóparadicsomokat, és éves szinten 2,9 százalékkal több céget jegyeztek be adóparadicsomokba, mint amelyek nem ezekkel dolgoznak.

A szerzők egyike, Chris Jones szerint a tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a Big 4 cégek fontos szereplők lettek a nagyvállalatok rendszerszerű adóelkerülésének és az adóparadicsomok használatának lehetővé tételében. A másik szerző arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel részben hiányos adatbázissal dolgoznak – hiszen a nagyvállalatoktól nem várja el senki, hogy országokra lebontva ismertessék tevékenységüket a mérlegeikben -, ezért valószínűbb, hogy alulbecsülték az adóelkerülés mértékét.

Ha az országok változtatni szeretnének ezen a helyzeten, akkor a saját kezükbe kellene venni a sorsukat, hiszen a cégek csak a kihasználják a félig-meddig legális lehetőségeket, a Big 4 cégek pedig megmutatják nekik ezeket. És élnek azzal az előnnyel, hogy kiválóan beágyazódtak a globális politikai és gazdasági elitbe, a világ szinte minden kormányának adnak tanácsokat, sok szempontból nélkülözhetetlenek.

Megoldás lehetne például, ha kötelezően szétválasztanák a könyvelési és adótanácsadási feladatokat a tanácsadástól, ezt javasolja például a brit parlamenti vizsgálóbizottság néhány évvel ezelőtt megjelent jelentése is. Ezzel segíteni lehetne, hogy a könyvelők és könyvvizsgálók függetlenül végezhessék a munkájukat. Ha ma felkérnek egy tanácsadót például a cég profitjának emelésére, és közben az audit osztály kiderít olyan dolgokat, ami rontja a profitot, nehéz a cégen belüli konfliktusokat kezelni. Azt a könyvelők nemzetközi szervezete is elismeri, hogy túlságosan koncentrált a piac, de a szétválasztást mégsem tartják jó ötletnek.

Egyedül Nagy-Britanniában indult el valami változás az adótanácsadó cégek körül. Tavaly több büntetést szórtak ki ezekre a cégekre, mint a megelőző három évben összesen. Igaz, ez így is mindössze 15 millió font volt, a PwC-nek például ötmillió fontot kell fizetnie, miután az RSM Tenon a cég hibája miatt 12,1 millió fontot bukott. A könnyvvizsgálókat ellenőrző brit FRC most azon gondolkodik, hogy a big 4 számára a maximális büntetés mértékét a duplájára, 10 millió fontra emeljék. A Skót Nemzeti Párt továbblépett: azoknak a cégeknek, amelyek részt vettek adóelkerülés szervezésében és ezzel a skót kormány bevételeit csökkentették, nem akarnak a jövőben több megbízást adni.

Amerikában is lesznek változások: 2019-től a tőzsdén jegyezett társaságoknak a könyvvizsgáló jelentésükben szerepeltetniük kell egy critcal audit matters fejezetet is, amiben a nehezen eldönthető eseteteket kell dokumentálniuk. Ez nem tűnik nagy változásnak, de sokat várnak tőle: megteremtheti a lehetőséget a könyvvizsgálók felelősségre vonásának. Ha ugyanis nem tüntetik fel, hogy például szerintük az értéktelen lakáshitel állomány értékelése nehéz és kockázatos feladat, akkor utólag már nem mutogathatnak a megrendelőre és a körülményekre.

Más miatt is aggódhatnak a Big 4 cégek: az Egyesült Államokban az MF Global befektetési cég több 1,5 milliárd dolláros hiányt hátrahagyva csődölt be. Most a cég ügyvédei a PwC felelősségét szeretnék kimondhatni a bírósággal, mivel szerintük felelőtlenül fogadták el a cég éves beszámolóit. Egyelőre tehát úgy néz ki, hogy nem is a gigantikus összegű adóelkerülés miatt fogják a kormányok az adótanácsadókat és könyvvizsgálókat felelősségre vonni, hanem a megkárosított befektetők.

Európában egyelőre csak a pénzügyi szektorra korlátozódik a szigor, az új pénzügyi szabályozás szerint idéntől bizonyos időközönként le kell cserélni a könyvvizsgálót. Igaz, ez nem hoz nagy változást: ha valamelyik banknak meg kell válnia mondjuk a Deloitte-tól, akkor értelemszerűen vagy az EY-t, vagy a PwC-t, vagy a KPMG-t fogják választani.

Közélet Pénz adóelkerülés adóparadicsom big 4 deloitte ey kpmg pwc Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.