Sikeresen zsarolják az oroszok a kivonulni készülő nyugati cégeket
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német lapnak a leginkább gumiabroncsairól ismert, de több más autóipari eszköz beszállítójaként is működő Continental megerősítette, hogy részben újraindította oroszországi gyártását. A társaság nem sokkal az ukrán háború kitörése után – és természetesen a konfliktus miatt – állította le a helyi gyártását, és szakított meg gyakorlatilag minden kereskedelmi kapcsolatot Oroszországgal, a részleges visszatáncolásra pedig most érdekes magyarázattal szolgált.
A Continental ugyanis két tényezőre hivatkozik:
Egyrészt az orosz törvényhozás előtt áll egy javaslat, amely szerint az országot elhagyó cégek üzemeit kisajátítani-államosítani lehetne, ami azt jelenti, hogy ha most kivonulnak, akkor minden ottani eszközüket örökre elvesztik, és ez egy esetleges jövőbeni visszatérés költségét is az egekbe emeli.
Másrészt a törvényjavaslat börtönbüntetést szabna ki azokra a vállalatvezetőkre, akik a kivonulásban részt vesznek, és ők hiába nem aktív részesei az eseményeknek, a Continental azzal érvel, hogy a lépésével akár rács mögé is küldheti az ártatlan alkalmazottait.
A Continental esetében egyébként a kalugai gyárról van szó, amely 190 kilométerre fekszik Moszkvától. A cég azt mondja, hogy a gyártás erősen visszafogott, a körülményekhez képest teljesen minimalizált kapacitással indult újra a múlt héten, és természetesen ebben a formában nyereséget az egység nem termel.
A FAZ emlékeztet, hogy a finn Nokian gumigyár is az oroszországi folytatás mellett döntött, hogy ne veszítse el az eszközeit, kivonulása így arra korlátozódott, hogy további befektetéseket már nem tervez. Az Obi barkácslánc pedig egy orosz befektetőnek gyorsan eladta 27 áruházát, hogy elkerülje az állami kisajátítást.
Az orosz sajtó egyébként úgy tudja, hogy az államosítási és a helyi menedzsereket szankcionáló törvénytervezetet valójában fektetik, egyelőre még a kormány sem tárgyalt róla. Ez ugyanis olyan erős intézkedés lenne, amely végleg elriasztaná a külföldi befektetőket az országból, ezért egyelőre csak fenyegetnek vele, azt állítva, hogy csak végső esetben vetik be.
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.