Nemrég a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2015 és 2020 közötti éves jelentéseit feldolgozva bemutattuk, hogy a Magyarországra érkező külföldi munkavállalók száma összességében az utóbbi években gyors ütemben emelkedett. A trendet a járvány sem tudta megtörni: a 2015-ös és 2016-os majdnem 17 ezres adat 2019-re megközelítette a 70 ezret, majd a korlátozások hatására 2020-ban bő 36 ezerre mérséklődött. 2019-ben a Magyarországon tartózkodó – tehát nem csak dolgozó, hanem például itt tanuló – külföldiek száma is történelmi csúcsra ért egyébként, majdnem 200 ezer fővel.

De a számok egy másik, egyelőre kevésbé látványos tendenciát is kirajzolnak. Az országban dolgozó vendégmunkások összetétele is gyorsan változik: 2020 végén már több volt az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás. Leggyorsabban a vietnámi és dél-koreai vendégmunkások száma emelkedik.

Az egyszerűsített formában, vagyis munkavállalási engedély nélkül is alkalmazható ukránok száma visszaesett, ahogy egyébként más EU-n belüli országból érkező munkásoké is. 

A magyar gazdaságban jelenlévő munkaerőhiányt enyhítendő (hivatalosan a járvány utáni gazdaságélénkítő intézkedésként) 2021-ben a kormány egy törvénymódosítással jelentősen megkönnyítette 9 ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. Ezek az alábbiak:

• Vietnám,
• Mongólia,
• Fülöp-szigetek,
• Indonézia,
• Fehéroroszország,
• Kazahsztán,
• Észak-Macedónia,
• Bosznia-Hercegovina,
• és Montenegró.

Korábban csak az ukránok és szerbek vállalhattak munkát Magyarországon bizonyos hiányszakmákban munkavállalási engedély nélkül, illetve szezonális jelleggel egy 2017-es törvény értelmében. A vendégmunkásokat behívó intézkedést követő pár évben több tízezer ukrán és pár ezer szerb vendégmunkás érkezett az országba az NFSZ adatai szerint.

Az említett új intézkedés értelmében viszont az ukránokéhoz hasonlóan egyszerűsített foglalkoztatás a fenti országok állampolgárai számára is lehetőséggé vált. Hozzá kell tenni, hogy a vendégmunkások aránya a magyar munkaerőpiacon megközelítőleg 1-2 százalék, és messze az EU-átlag alatt van.

A külügy hallgat

A 9 országot nézve az elmúlt 1-2 évben Vietnámból, Mongóliából, Indonéziából, kisebb számban Fülöp-szigetekről érkeztek leginkább vendégmunkások, és várhatóan az ezekből az országokból érkező munkások száma fog növekedni az idén is. Mindez persze azt is jelenti, hogy a migránspropaganda látszatkommunikációjának árnyékában a kormány nagyszámú ázsiai, ezen belül távol-keleti munkavállaló behívásával igyekszik javítani a magyar gazdaság helyzetét. 

Ugyanakkor a kormány az említett, szeptember 1-től hatályos, jelen formájában a veszélyhelyzet fennállásáig érvényes rendeletben egy feltételt is szabott: csak akkor jár az egyszerűsített foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kormány által minősített munkaerő-kölcsönző cégek egyikénél ír alá. A vendégmunkást aztán ez a cég kölcsönzi ki a kölcsönvevőhöz, vagyis a tényleges munkaadókhoz a munkaerő-kölcsönzés szabályai szerint. 

Fotó: MTI/Veres Nándor / illusztráció

Mit jelent ez a gyakorlatban? Eddig a magyarországi cég igénye szerint (mondjuk Vietnámban feladott) álláshirdetése és az arra jelentkező vendégmunkás tényleges munkába állása között átlagosan 5-6 hónap telt el. Most már viszont a kijelölt kölcsönző cégek akár egy hónapra is rövidíthetik ezt a folyamatot, és a végén ők lesznek a munkaadók.

A területért felelős Külgazdasági és Külügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra a minősített kölcsönző cégek pontos listáját, de úgy tudjuk, 8-9 ilyen cég lehet. Ezeken megy át a kijelölt 9 országból érkező összes, akár tízezres nagyságrendű munkavállaló, és ők szolgálják ki munkaerővel az akár több száz magyar vagy magyarországi külföldi ügyfelet, vagyis a tényleges foglalkoztatókat. Ezért kell átmenniük az Alkotmányvédelmi Hivatal ellenőrzésén, és ezért állnak kapcsolatban az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal.

Megkérdeztük a minisztériumot, hogy mennyien érkeztek ezen az úton Magyarországra szeptember 1. óta, de megkeresésünkre a külügy nem reagált. 

Egyre nagyobb szükség

A munkaerő-közvetítők, munkaerő-kölcsönzők és szakszervezetek érzékelik a változást. A Work Force például tavaly még 1000 vendégmunkást kölcsönzött ki 14 ügyfelének, ők jóformán mind ukránok voltak. A cég a törvénymódosítás és a kötelező átvilágítás után megkapta a minősített státuszt, és megkezdte a vietnámi, indonéz, és Fülöp-szigeteki vendégmunkások kölcsönzését, így idén várhatóan sokkal nagyobb lesz a kölcsönzött vendégmunkásainak száma a 2021-eshez képest, amin belül az ukránok aránya viszont csökkenni fog.

Ez az intézkedés már reakció a kormány részéről, ugyanis Magyarország nem áll túl fényesen a mobilizálható ukrán munkaerőért zajló régiós és európai versenyben, a cseh és lengyel bérek magasabbak a magyarnál, ami nem tudja itt tartani a vendégmunkásokat. Ráadásul Németország és Ausztria is fokozatosan kinyitotta a munkaerőpiacát előttük, és ha mondjuk Kijevből már elutazott egy munkavállaló Zalaegerszegig, akkor nem jelent problémát neki tovább menni Linzbe jelentősen magasabb bérért

– mondja Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Aarenson Consulting ügyvezetője, Bogdanovits Péter szerint az ukrán munkavállalás egyszerűsített engedélyezésében több kelet-európai ország, Csehország, Lengyelország megelőzött bennünket, ezért 2017-ben, amikor megindult onnan a toborzás, a mobilizálható ukrán munkaerő jelentős része már nem állt a rendelkezésünkre.

Tavaly eljutottunk oda, hogy jóformán elfogyott az agilis, és utazni is kész, megbízható ukrán vendégmunkaerő. Majdnem olyan nehéz ukrán vendégmunkást találni, mint magyart. Márpedig ha a magyar cégek versenyképesek akarnak lenni, ahhoz munkaerő is kell, úgyhogy kénytelenek onnan hozni, ahol felesleg van, ahogy azt más országok is teszik világszerte. A megbízható ázsiai munkaerőt sem mi találtuk fel

– mondja Bogdanovits, aki szerint a következő években egyre több lesz az ázsiai vendégmunkás Magyarországon. Behívásuknak és foglalkoztatásuknak kérdése még évekig központi kérdése lesz a magyar gazdaság bizonyos szektorainak.

Egyre nagyobb szükség lesz rájuk Magyarországon, de valószínűleg Európában is

– teszi hozzá Czellecz Zoltán, aki szerint a fenti 9 országgal a jogalkotó megfelelő méretű, hosszú távra is megoldást jelentő „készletet“ akart kijelölni: Indonézia és a Fülöp-szigetek népessége óriási, nem elöregedő társadalmak, széles a munkaképes korúak rétege, a bérszínvonal viszont elmarad a magyarétól.

Feltételezem, az is szempont volt, hogy közép- és hosszú távon is kezeljék a munkaerőhiányt. Többségében azt feltételezi a jogalkotó ezekről az országokról, hogy a mobilizálható és idecsábítható munkaerő nem fog elfogyni, és valószínűleg nem fordul elő az sem, hogy már jövőre Ausztriával kell versenyezni értük. Véleményem szerint fontos szempont volt az is, hogy minél kevesebb feszültség származzon a kulturális különbségekből

– mondja Bogdanovits, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Indonéziában nagy számú az iszlám vallású lakosság. Ha onnan hívunk vendégmunkásokat, az ő elhelyezésüket sokszor például az is nehezítheti, hogy csak rokonnal alszanak egy szobában.

A vietnámiak és a Fülöp-szigetekiek viszont kiemelkedően alkalmazkodók, a munkához való hozzáállásuk is extra pozitív, számukra természetes, hogy túlóráznak, karácsonykor, szilveszterkor is dolgoznak (hiszen ők máskor ünnepelnek), és küldik haza a pénzt a családnak.

350 nettó, imaszoba

A vendégmunkások egyre erősebb jelenléte egyre több súrlódást, munkahelyi feszültséget is okoz a nyelvi akadályok és kulturális különbségek miatt. Pontosabban főként azért, mert a munkaadók és munkavállalók nem mindig kezelik jól ezeket

– mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek Szövetségének alelnöke.

Ha például az iszlám hívő vendégmunkásoknak a munkáltató imaszobát alakít ki, de a helyi szakszervezetnek nem biztosít irodahelyiséget, az konfliktusokhoz vezethet. A magyar munkások úgy érezhetik, a jogos és teljesíthető igényeikre nemet mond a munkáltató, a vendégmunkásét viszont teljesíti. Hasonlóan rosszul eshet a magyar munkásnak, ha a vendégmunkások plusz ingyenes szolgáltatásokat kapnak a szálláshelyükön, mint például ruhatisztítás, vagy mosógép használat. Hajlamosak elfelejteni, hogy ők az otthonuktól, családjuktól több ezer kilométerre vannak, egy idegen országban. 

László Zoltán szerint egyértelmű, hogy hatalmas szükség van a vendégmunkásokra, ráadásul nagy számú alkalmazásuk csökkenthetné a munkások túlterheltségét is. De egyelőre inkább a feszültséget látja, mint a pozitív folyamatokat, amelyeket a Vasas felvilágosító-érzékenyítő beszélgetésekkel igyekszik elősegíteni.

Könnyen belecsúszik mindenki a sztereotípiákba, és sokszor az ázsiai vendégmunkások akkor is bezzeg kategóriába kerülnek egy üzemvezető szemében, ha nem is annyira kiemelkedően megbízhatóak, és hozzájuk képest a túlórákat a családi életük miatt nem vállaló magyar munkás hirtelen lusta lesz a vezetőjük szemében. Ezek nagyon rossz folyamatok.

László Zoltán szerint nehezíti a helyzetet, hogy az ukránok és a szerbek belépnek a szakszervezetbe, de az ázsiaiak soha, jóformán nem is értik a koncepciót, ami kulturális-társadalmi hagyományokra vezethető vissza.

A munkaerő-kölcsönzés intézménye egyesek szerint kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkást. Nemcsak a kisebb tényleges, a kölcsönvevővel megosztott munkaadói felelősség miatt, hanem azért is, mert ebben az esetben a világ másik feléről érkeznek azok a munkások, akiket aztán a munkaadónak elvileg könnyebben küldhetnek el, mint a közvetlenül foglalkoztatottakat.

Czellecz Zoltán szerint viszont felelős munkáltatóként és kölcsönbe adóként érdekük, hogy se ők, se más ne éljen vissza a munkavállaló kiszolgáltatottságával.

Ez ellentétes lenne a piaci logikával is, elemi érdekünk az, hogy a Magyarországra érkező munkaerő elégedett legyen, legalább egy évig itt maradjon, valamint jó hírünket keltse otthon az ismerősei körében. Mi például a fenti országokból érkező munkavállalóinkat tolmáccsal, chatbotos online ügyfélszolgálattal segítjük a munkahelyi nehézségek megoldásában vagy azon kívül is, például ha egészségügyi ellátást vennének igénybe.

Arra ugyan figyelnek a cégek, hogy a bérezés azonos munkánál azonos legyen, de Czellecz Zoltán szerint a nagyobb számú vendégmunkás jelenlétének indirekt hatásaként így is előfordulhat, hogy egyes szektorokban lassul a bérnövekedés dinamikája, egyszerűen a több potenciális munkavállaló miatt. A kormány intézkedése logikus módon ezért csökkenti a munkáltatón lévő béremelési nyomást.

László Zoltán eddig nem tapasztalt bértárgyaláson olyat, hogy a munkások nagyobb bérigényét a vendégmunkások jelenléte miatt nem teljesítette volna a munkaadó. „De szerintem ez elő fog fordulni a közeljövőben“ – tette hozzá.

Bogdanovits Péter szerint a közelmúlt fejleménye, hogy a cégek elkezdtek versenyezni a megbízható és magasabb bérrel átcsábítható ázsiai munkavállalókért.

Régebben még azt hitték, hogy a vendégmunkások a minimálbérért jönnek ide dolgozni. De ma egyértelmű, hogy a vietnámiak bérigénye nem alacsonyabb, mint a magyaroké, és tudják is, hol milyen bért kaphatnak, nem lehet őket megvezetni. Túlórákkal, plusz napokkal együtt 350 ezer forint nettót szeretnének megkeresni minimum. Megbízhatóan dolgoznak, de nem ellenségei a pénznek, magasabb fizetésért továbbmennek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány is támogatja, hogy ázsiai vendégmunkások enyhítsék a munkaerőhiánytUkrajna és Szerbia után Vietnám lett a magyar cégek kedvelt vadászterülete, és ezt a szabályozás is támogatja. Már ma is több ázsiai dolgozik nálunk, mint ukrán.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Olvasson tovább a kategóriában