Több mint négy év telt el azóta, hogy az Opel az amerikai General Motorstól a Peugeot-Citroenhez (PSA) került, hogy aztán a még nagyobb Stellantis-csoport része legyen, miután a PSA összeolvadt a Fiat-Chryslerrel. Ez a korábban krónikusan veszteséges német márka számára óriási változásokat hozott, hiszen míg az amerikai tulajdonos idején annak európai központját képezte, több országra kiterjedő gyártási hálózattal és saját fejlesztéssel, manapság alig több, mint egy értékesítési osztály néhány designerrel megerősítve – ahogy a német autóipari szaktekintély Ferdinand Dudenhöffer fogalmazott.
Ez persze erős túlzás, de tény, hogy az Opel rüsselsheimi központjában az utóbbi években több leépítést láthattak, mint fejlesztést. Ez folytatódik most, kiderült ugyanis, hogy a rüsselsheimi szerszámgyárat is bezárja a menedzsment, az ott dolgozó mintegy 260 embernek év végével megszűnik a munkahelye.
Ahogy a német sajtó írja, ezt a szakszervezet a korábbi megállapodás felrúgásaként értékeli, aszerint ugyanis 160 munkahelynek meg kellene maradnia. A részletek mindenképpen kidolgozásra várnak, hiszen a 2017-es ügylet keretében a PSA azt vállalta, hogy még évekig nem hajt végre csoportos létszámleépítést. Azóta mégis több ezerrel csökkent a vállalat létszáma, részben a természetes fluktuáció keretében, emellett pedig többször is előrehozott nyugdíjat, illetve kedvezményes távozási csomagot ajánlottak fel azoknak, akik önként elhagyják a céget.
2020 elején kötött a szakszervezet és a menedzsment egy megállapodást, amely az elbocsátási stopot 2025 közepéig meghosszabbította, cserébe az érdekképviselet belement, hogy 2021 végéig 2100-al csökkentik a németországi létszámot az említett módokon. Mivel azonban nem volt elég jelentkező, a menedzsment fokozta a nyomást, és részben ez vezethetett a mostani konfliktushoz is.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
