Múlt hét végén elterjedt a piacon, hogy egyik napról a másikra bedőlt egy több tízmilliárdos forgalmú magyar villamosenergia-kereskedő. Bár az érintett cégnél ezt a kérdésünkre cáfolták, a csődről szóló hírek annyira hihetőek voltak, hogy még az energiahivatalnál is vizsgálták az ügyet. A kereskedők jelentős része ugyanis tényleg nagyon nehéz helyzetben van. Nem egy közülük épp arról győzködi a tőle vásárló vállalatokat, hogy az élő szerződés ellenére fogadják el a jelentős áremeléseket. A most kialakult helyzet az egész piacot átalakíthatja, és rövidtávon az állami cégek beszerzései is elakadhatnak.
Az elmúlt hetekben egyértelműen az egyik legnagyobb gazdasági kockázattá lépett elő Európában az energiaárak drasztikus emelkedése. A villamosenergia és a gáz drágulásának okaival, illetve következményeivel már a G7 is több cikkben foglalkozott, ám jelenleg nem csak az árszint okoz komoly gondot, hanem az árak napon belüli változásának mértéke is.
Nem egyszer találkoztunk olyan helyzettel a piacon, hogy egy kereskedő kilenc órakor kiadta az árajánlatot, és 11-kor már nem tudta azt tartani, annyit emelkedett időközben az árfolyam
– foglalta össze a helyzetet lapunknak Fejes Tibor, az E.On piaci energiakereskedő-cégét tavaly megvásároló Audax Renewables Kft. ügyvezetője. Volt azonban olyan piaci szereplő is, aki már néhány perces ajánlatokról beszélt. Némi túlzással olyan sávot jár be a villamosenergia jegyzése napon belül, amit a korábbi időszakokban egy év alatt sem.
Tizenöt éve vagyok a szakmában, de ilyet még nem láttam. Bejövök reggel, délután hazamegyek és a kettő között 5 százalékot nőttek az árak
– mondta lapunknak egy másik vállalat vezetője.
A kereskedők helyzete azért nehéz, mert eddig a legtöbbször – némileg leegyszerűsítve – úgy szerződtek, hogy a tőlük vásároló vállalat előre jelezte az igényeit a következő évre, ők pedig mondtak egy árat, amelyen aztán a szerződés időtartama alatt – jellemzően egy évig – ellátták árammal az adott céget. Az áremelkedés kockázatát pedig úgy kezelték, hogy ők is előre leszerződtek a tőlük megrendelt árammennyiség beszerzésére*Úgynevezett hedge ügyleteket kötöttek..
Ezt persze nem mindig lehetett teljes egészében megtenni, de az elmúlt években annak sem volt nagy a kockázata, ha esetleg nem védték be magukat, és aktuális árakon kellett vásárolniuk.
Emelkedett évi pár százalékot az áram ára, ezt pedig előre bekalkuláltuk
– fogalmazott egy kereskedő.
Arra azonban senki nem számított, ami az idén történt az energiapiacokon, így bekalkulálni sem tudták a durva áremelkedést. Beszéltünk olyan kereskedővel, akinek messze nem volt minden szerződése lefedezve, így most a sokkal drágábban vásárolt villamosenergiát kell tavaly meghatározott áron adnia a vevőinek. Külön-külön próbál kétoldalú megállapodást kötni az ügyfeleivel, hogy legalább az utolsó negyedévre fogadják el a magasabb árat. Ráadásul nem is kicsit magasabbat, hiszen most bő háromszorosa a tőzsdei jegyzés az egy évvel ezelőttinek.
Ha valaki ilyen helyzetbe került, akkor
egy-egy szerződésen is simán tízmilliókat is bukhat havonta.
Ezért sem tűnik jelenleg teljesen irreálisnak egy csődről szóló piaci pletyka.
De a jövőbeli szerződésekkel sincs könnyű dolga a kereskedőknek. Mivel az eddigi módszer a mostani hektikus árfolyammozgások mellett csődöt mondott, két lehetőségük van. Vagy teljes egészében megpróbálják az általuk eladott mennyiséget azonnal ők is beszerezni, vagy nem mondanak fix árat. Előbbi nem egyszerű, hiszen a vállalatok megrendelései fokozatosan esnek be, és a kereskedők egyik előnye épp az, hogy ezeket összefogva, nagyobb mennyiségekben tudnak a piacon villamosenergiát lekötni. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: nem lehet akármilyen kicsi ügyletet így lefedezni.
Éppen ezért egyre inkább abba az irányba mozdul a piac, hogy az árat a tőzsdei jegyzésekhez kötik. Ez ellen egyébként most a cégek sem kapálóznak, hiszen nekik sem érdekük a jelenlegi rendkívül magas szinten rögzíteni egy évig a díjakat. Mindenki abban bízik, hogy idővel javul a helyzet, és ha nem is heteken belül, de jövő tavaszra azért a piac is ezt árazza.
Nem minden gazdasági szereplőnek van azonban ekkora mozgástere. Az állami cégek és önkormányzatok például nagyon nehéz helyzetben találhatják magukat. Ezek ugyanis jellemzően közbeszerzésen vásárolják a gázt és az áramot, márpedig az ilyen tenderekre elég szigorú törvényi előírások vonatkoznak. Az induló cégeknek például meghatározott ideig fenn kell tartaniuk az ajánlatukat*Ezt hívják ajánlati kötöttségnek.. Ez persze logikus is, hiszen nehéz lenne kiválasztani a legjobb ajánlatot, ha a kiértékelés alatt folyamatosan változtatják azokat.
A gond csak az, hogy – amint erről volt már szó – a kereskedők jelenleg nemhogy hetekig, de két óráig sem tudják fenntartani a bemondott árat. Így egy közbeszerzéssel mindenki hatalmas kockázatot vállalna, ami egyértelműen elrettenti a kereskedőket az indulástól. Több olyan céggel is beszéltünk, amely rendszeresen vesz részt állami tendereken, de most nem mer belevágni egy ilyenbe.
Ez pedig nemcsak az állami vállalatok villamosenergia-ellátását veszélyeztetheti, hanem például a közvilágítást is. Arról nem is beszélve, hogy az önkormányzatoknak mekkora többletköltséget jelenthet, ha kénytelenek egy rögzített magas áron leszerződni a teljes 2022-es évre. A jelenlegi árak mellett a közvilágításon egy kisebb település is masszív tízmilliókat bukhat, egy nagyobb város pedig milliárdokat.
Vállalat
Fontos