Alig van már olyan európai autógyártó, amelynek ne lenne nagyon erős ázsiai és különösen kínai jelenléte, a Porsche esetében azonban ez eddig csak az eladásokban öltött testet: tavaly közel 89 ezer Porsche talált gazdára Kínában, amely az értékesítésének majdnem harmada.
Ezek az autók egytől egyig Európában készültek, és azon belül is elsősorban Németországban. Ez alól csak a Cayenne-ek képeznek részben kivételt, amelyek karosszériája Pozsonyban készül, de ezt követően Lipcsében építik be a motort. (Korábban készültek Boxsterek Finnországban egy gyártási partnerség keretében.) A Volkswagen-csoportba tartozó gyártónál azonban elérkezettnek látták az időt, hogy az értékesítésen túl is kiépítsék az ázsiai jelenlétet. Ahogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, Kínában egy kutató-fejlesztő központot, Malajziában pedig egy gyárat hoznak létre.
Egyelőre mindegyik viszonylag kis volumenű lesz, a sanghaji k+f központban kezdetben mindössze 15-en dolgoznak majd, elsősorban a hálózati megoldások, önvezetés és digitális szolgáltatások területén. Ezzel leginkább az a márka célja, hogy jobban megismerjék a kínai vásárlók igényeit, jelenleg ugyanis talán világszinten is ők igénylik leginkább az ilyen típusú innovációkat.
A leendő malajziai üzem paramétereit egyelőre nem közölték, de az is kicsiben indul, hivatalosan ugyanis csak az a cél, hogy a helyi – jelentős importvámokkal védett – piac igényeit kielégítsék. Mivel azonban tavaly az országban csak 400 Porschét adtak el, hosszabb távon aligha érik be ezzel a volumennel, mivel erre messze nem éri meg egy gyárat létrehozni és fenntartani. Az üzem a tervek szerint jövőre már termelni kezd.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
