Az elmúlt hónapokban a jövő évi választási kampányok felpörgésével a gazdaságpolitikai ígéretek sem maradtak el: ezek között ráadásul már olyan is akadt, amiben a felek látszólag egymásra licitálva igyekeztek többet ajánlani. Az elmúlt hónapokban Orbán Viktor és Karácsony Gergely is tett egy első hallásra hangzatos ígéretet a minimálbér emelésére. A miniszterelnök azt ígérte, hogy egy vagy két év alatt bruttó 200 ezer forintra emelnék a jelenleg 167 ezer 400 forintos, törvényileg kötelező legalacsonyabb béreket. A főpolgármester pedig azt, hogy választási győzelme esetén a ciklusa végére, tehát 2026-ra nettóban emelné 200 ezer forintra a minimálbéreket.

Hogy jobban lássuk, hogy ezek a számok pontosan mekkora mértékű emelést jelentenének, utánaszámoltunk, hogy a beígért emelések arányosan hogyan illeszkednének az elmúlt évek trendjébe. Az alábbi ábrán egy olyan forgatókönyvet ábrázoltunk, amelyben Orbán Viktor ígéretének megfelelően egyszeri nagyobb emeléssel növelik bruttó 200 ezerre a minimálbért 2022-re, ezt követően pedig azt, ahogy Karácsony Gergely 2026-ig az ígéretét betartva 300 750 ezer bruttóra emeli a minimálbért, amelynek a jelenlegi adózási szabályok szerint 200 ezer forint lesz a nettója.

Az egyszeri nagyobb emelés 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékos növelését jelentené. Az ábráról leolvasható, hogy ez az elmúlt évek emeléseihez képest jelentősen nagyobb lenne, de mégsem lenne példa nélküli: 2012-ben ugyanis hasonló mértékben, 19,2 százalékkal nőttek a legalacsonyabb bérek. A miniszterelnök által beígért emelés akkor sem tűnik magasnak, ha figyelembe vesszük azt is, hogy 2017 és 2020 között ugyan rendre 8 százalék felett volt az emelés mértéke, idén a járvány miatt csak nagyon mérsékelt, 4 százalékos emelést fogadtak el. Ezt ugyanis az MNB júniusi előrejelzése szerint teljes mértékben lenullázza majd az infláció, miközben a jegybank 6,2 százalékos gazdasági növekedést vár.

A 200 ezer forintos bruttót egy járvány nélküli forgatókönyvben a szokásos évi 8 százalékos emelések mellett a magyar minimálbér 2023-ra amúgy is elérte volna.

A 2022 utáni, Karácsony Gergely által beígért emelések viszont már komolyabb tempót diktálnának a legalacsonyabb béreket fizető cégek számára. Ha az egyszerűség kedvéért négyfelé osztva emeljük a minimálbéreket 2022 és 2026 között, akkor évi 9-13 százalékos emeléseket kapunk. Bár ezek önmagukban nem kiemelkedőek, de főleg egymást követően jóval nagyobb kihívást jelentenek az alacsony termelékenységű cégek számára, mint a 2021 és 2018 közötti 4-8 százalékos emelések.

Az ilyen szintű emelések megvalósíthatósága valószínűleg jelentős részben függ a konjunktúrától és a gazdaságpolitikai kontextustól is. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nézzük meg, hogy regionálisan látunk-e példát akár az Orbán, akár a Karácsony által bedobott emelések szintjére? Az alábbi ábrán a visegrádi országok és Románia 2011 és 2021 közti minimálbér-emeléseit ábrázoltuk. 

Ez alapján látszik, hogy a visegrádi országokban rendre inkább 10 százalék alatt emelik a legkisebb béreket. A legkiegyensúlyozottabb és mérsékeltebb a 10 év alatt a minimálbéreken legkisebbet emelő Szlovákiában és Csehországban volt a növekmény. Lengyelországban és Magyarországban előfordultak kiugrások, Románia pedig abszolút vezeti a régiót az egyedi emelések szintjében és az emelés 10 éves összesített mértékében is.

A nominális emelések szintje persze önmagában figyelmen kívül hagyja az emelések kontextusát, például hogy mekkora volt az infláció az emeléskor, vagy hogyan viszonyult az emelés mértéke a bérek átlagos növekedéséhez. Az alábbi ábrán ezért azt mutatjuk meg, hogy ezek az emelések mire voltak elegendőek az egyes országok átlagbéreihez képest.

A romániai emelések hatása ebből a szempontból is látványos, Lengyelország pedig a legalacsonyabb bérek átlaghoz való felzárkóztatásában emelkedik ki a mezőnyből. Az ábra alapján az is jól látható, hogy az egész régióra jellemző volt a minimálbérek átlaghoz való felzárkóztatása, amiben trendszerűen csak Magyarországon volt visszafordulás 2017-et követően.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbértVannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Ha a béreket vásárlóerő-paritáson mérjük, tehát a különböző nemzeti valuták árfolyamhatását kiszűrve megnézzük, hogy ezeknek a bruttóknak mekkora a vásárlóereje, az alábbi ábrát kapjuk:

Ez alapján nagyon látványos a román bruttó minimálbér vásárlóerejének növekedése, valamint a lengyel bérszint vezető pozíciójának kitartása, miközben a szlovák és a magyar minimálbér a csehtől kicsit lemaradva a legalacsonyabb volt a régióban. Ahogy arról a Eurofound jelentése alapján már korábban is írtunk, nem vásárlóerő-paritáson, hanem egyszerűen csak euróban mérve még a 200 ezres magyar minimálbér is a legalacsonyabbak között lenne az EU-ban, mivel várhatóan a többi tagállamban is emelnek majd. Mivel nem csak a legalacsonyabb bérek esetén, hanem általánosabban sem drágultak a magyar bérek a multik számára a gyenge forint miatt, versenyképességi problémát valószínűleg a jelentősebb minimálbér-emelés sem okozna, különösen ha komolyan vesszük a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás gazdaságpolitikai célját.

Releváns probléma lehet viszont a nagyobb emelések kivitelezésével, hogy nemzetközi összehasonlításban is nagynak számít a legalacsonyabb nettó bérekre rakódó adóteher Magyarországon. Ez ráadásul munkavállalói és munkaadói oldalról is fontos probléma. Kezdjük a munkavállalói oldallal.

Magyarországon a Portfolio.hu birtokába jutott kormányzati anyag alapján a minimálbér 2021-es emelése 392 ezer dolgozót érintett a vállalati szférában, a legkisebb béreket keresők azonban ennél többen lehetnek, hiszen az állam is foglalkoztat minimálbéreseket.

Az alábbi ábrán a Mazars tanácsadócég közép- és kelet-európai országok 2020-as adókulcsait összesítő kiadványa alapján azt ábrázoltuk, hogy az egyes V4-es országokban és Romániában mennyi volt tavaly a minimálbér nettójának vásárlóértéke. 

Ez az ábra már azt is megmutatja, ami a fentin még nem látszott: a minimálbér adóterhelése Csehországban és Lengyelországban alacsonyabb, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában pedig magasabb. A lengyel minimálbéreseknek ugyanakkor még nettóban is a legjobb dolguk van a régióban, őket itt viszont már nem a románok, hanem a csehek követik.

A 107 ezer forintos magyar nettó minimálbér ebben az összehasonlításban a második legalacsonyabb volt az egész régióban

(és a fenti, régiós emeléseket összegző ábra alapján az is kikövetkeztethető, hogy a 2021-es emelés sem változtatott ezen).

Bár a jövő évre vonatkozó legkisebb bérekről szóló hivatalos tárgyalások még nem kezdődtek el, az eddigi sajtóhírek alapján valószínűnek látszik, hogy egy lépésben emeljék bruttó 200 ezer forintra a minimálbéreket. Emellett az is valószínűnek tűnik, hogy az emelés a munkaadók adóterheinek csökkentésével fog együtt járni. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak konkrét számokat nem mondott, de megemlítette, hogy a 2017-es nagyobb mértékű emelés a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos csökkentésével járt együtt.

Nemzetközi összehasonlításban nézve a munkát terhelő adók csökkentése indokolt is lehet: ahogy a lejjebb következő ábránkon is látszik,

Magyarországon a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD országai között kifejezetten magasak a bérekre rakódó adók és járulékok.

Ide kapcsolódóan azt is érdemes megjegyezni, hogy a Karácsony-féle 200 ezres nettó minimálbérhez vezető úton egy olyan szja-csökkentés is benne van a pakliban, amivel Orbán biztosan nem fog élni: ez pedig a többkulcsos szja, amiben bőven van tér a legkisebb keresetek 15 százaléknál alacsonyabb adóztatására. 

Végül pedig az is érdekes kérdés, hogy milyen makrogazdasági hatásai lennének a tervezett jelentősebb minimálbér-emeléseknek. A közgazdaságtani főáram hozzáállása nagyot változott az elmúlt évtizedben ebben a témában. Míg korábban a közgazdászok többsége azt gondolta, hogy a minimálbér az alacsony termelékenységű munkavállalókat a piacról kiárazva munkanélküliséget okoz, az újabb empirikus kutatások alapján az ilyen hatások nem jelentősek: egyes esetekben akár még növelheti is a minimálbér emelése a foglalkoztatottság szintjét.

Lindner Attila, a University College London kutatója és Harasztosi Péter, az Európai Beruházási Bank kutatója az első Orbán-kormány 2001-es minimálbér-duplázását vizsgálva azt mutatta ki,  hogy annak az emelésnek negatív, de viszonylag kis hatása volt a foglalkoztatottságra. A minimálbér-emelést az érintett cégek áremelésén keresztül háromnegyed részt a fogyasztók, negyedrészt pedig az érintett cégek tulajdonosai állták a csökkenő nyereségen keresztül. Fogyasztói részről

az áremelkedés hatása viszonylag egyenlően oszlott meg a társadalomban a magasabb és alacsonyabb jövedelműek között.

Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza a Portfolio.hu-n megjelent írásában erre a kutatásra hivatkozva azt vetette fel, hogy a bruttó 200 ezres minimálbérnek az inflációs kockázata lenne a legnagyobb a jelenlegi makrogazdasági helyzetben. Megkérdeztem Lindner Attilát, hogy ő mekkora inflációs kockázatot lát a jövőre tervezett, illetve a Karácsony által beígért emeléseknél, illetve általánosan milyen hatásokat várhatunk egy jelentősebb minimálbér-emeléstől, vagy emelések sorozatától.

Lindner szerint alapvetően nem jelentene nagy inflációs kockázatot az emelés, mivel szerinte a minimálbéresek ugyan viszonylag sokan vannak, az alacsony béreik miatt a bértömegük kicsi a teljes nemzetgazdaság bértömegéhez viszonyítva. Arra a felvetésemre, hogy a bérnyomás miatt a minimálbér- és bérminimum-emelések átgyűrűznek a magasabb bérekbe is, hogy ne legyen bérfeszültség, azt írta, elképzelhetőek ilyen hatások, de ezek elég gyorsan tompulnak a magasabb béreknél. A nemzetközi kutatások alapján nagyjából 40-50 százalékkal a minimálbér felett ez a hatás már nem érvényesül.

A munkaerőhiány miatt a mostani helyzet alapjaiban más, mint a 2001-es, amikor magasabb volt a munkanélküliség. Lindner erre egy nemrég megjelent, a 2015-ös német minimálbér bevezetését vizsgáló tanulmányának eredményeit hozta példának. Szerinte a 2015-ös németországi kontextus hasonló volt a mostani magyarországihoz: alacsony munkanélküliség mellé krónikus munkaerőhiány társult.

Ott azt találtuk, hogy az országos szintű minimálbér-emelés nem vezetett a foglalkoztatottság csökkenéséhez, viszont néhány kisebb, kevésbé termelékeny cég megszűnt, és az ott dolgozók magasabb bérű, hatékonyabb cégeknél kaptak állást. Ennek következményeként a minimálbér-emelés némiképp növelte a termelékenységet, de a gazdaság egészére gyakorolt hatás nem jelentős, ugyanazért, amiért nem nagyok az inflációs hatások sem

– írta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem túl sok, hanem túl kevés lesz a 200 ezres minimálbérA munkaerőhiány, a nyugati fizetések elszívó hatása és a magyar vállalkozások alkalmazkodóképessége is alátámasztja, hogy legalább erre a szintre emelkedjen a minimálbér.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat adó járulék minimálbér munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában