Ha minden a tervek szerint megy, július 1-jén a budapesti Agora Park egyik irodaházának földszintjén megnyílik egy olyan önkiszolgáló szendvicsbár és kávézó, amelyben nem lesz pénztárgép, pénztáros, de még olyan automata pénztár sem, amelyet mára már az élelmiszerboltokban megszokhattunk. A fizetés újfajta módon lesz automatikus, a vásárlók belépéskor vagy azelőtt regisztrált bankkártyáját a fogyasztás ellenértékével akkor terhelik majd meg, amikor elhagyják a helyiséget.
A vendég úgy tud belépni ebbe az egységbe, ha előtte az üzlet applikációját letöltötte, és abban a bankkártya adatait megadta, vagy úgy, hogy az ajtónál lévő leolvasóban lehúzza a kártyáját. A bolt teljesen be lesz kamerázva, és a felvételeket a háttérben egy olyan szoftver kezeli, amely képes értelmezni, hogy a vevő pontosan mit csinál.
Belépéskor a rendszer speciális módon, egy digitális jellel látja el a vásárlót, és onnantól kezdve végig monitorozza a tevékenységét, amíg a területet el nem hagyja. Ehhez a megjelöléshez nem vesznek fel és nem is tárolnak személyes adatokat, így a rendszer GDPR-kompatibilis marad – a megoldásnak az a lényege, hogy a megjelölt személyt nem azonosítja, „csak” nem veszti szem elől a szoftver.
A felvételek alapján a program meg tudja állapítani, hogy a vevő melyik terméket vette le a polcról, és melyik termékkel hagyja el a boltot, vagy melyiket fogyasztja el helyben, és ez alapján számláz (a polcra visszatett terméket nem számolja fel). A vásárló nem kap nyugtát, mert adóügyi szempontból ez az újfajta szendvicsbár és kávézó egy étel-ital automatának minősül majd, azoknak pedig nem kell nyugtát kiállítaniuk.
Az egységet a Kende Gastro Zrt. fogja felépíteni és működtetni, de nem a kávé és a szendvics eladásából szeretne megélni, a boltot nem is ezért nyitja. A cég a hasonló automata rendszerek tervezésében és telepítésében lát üzleti fantáziát, vagyis a kávézója a technológiának egy éles üzemben működő bemutatóterme lesz.
A cég az amerikai AiFi megoldásának kizárólagos regionális értékesítője, nemrég kötötte meg a Magyarországra és néhány környező országra érvényes szerződését. A bolti automatizáció a társaság egy új, most induló üzletága, és Kende Gábor alapító-gazdasági igazgató azt mondja, a tevékenység bővítését a G7 egyik szeptemberi, automata konténerboltokat bemutató cikke inspirálta.
Ipari konyhagépek forgalmazásával, nagykonyhák tervezésével és kiépítésével foglalkozunk, így a terület nem áll messze tőlünk, és amikor láttam a konténerbolt ötletét, arra gondoltam, ezt mi jól meg tudnánk itthon valósítani
– mondja Kende Gábor, aki alaposan körüljárta a témát, és arra jutott, hogy az AiFi rendszereit lenne érdemes telepíteni.
Az automata kávézó tehát csak az első minta arra, amit széles körben szeretnének itthon elterjeszteni. A megoldást a legkisebb falusi bolttól kezdve a nagy élelmiszerboltokig vagy akár éttermekig szinte mindenhol jól lehetne használni. Az automatizálás során minden hasonló egységben meg lehet szüntetni a pénztárt, annak helyét fel lehet szabadítani a vásárlóterület javára, a pénztárosi funkció megszüntetésével pedig vagy személyi költséget lehet csökkenteni, vagy át lehet alakítani az alkalmazott feladatait úgy, hogy hatékonyabb legyen a bolt működtetése.
A kisebb üzleteknél a személyi költség jelentős tényező, és pont ezek azok a boltok Magyarországon, amelyek alig bírják a versenyt a nagy láncokkal, vagyis náluk a költségcsökkentés elkerülhetetlen lesz. Igaz, a kamerás intelligens rendszer bevezetése befektetést igényel, ám Kende Gábor azt mondja, nem kell óriási összegekben gondolkodni, ráadásul a kormány éppen a vidéki boltosok fejlesztéseinek támogatására készül.
Az automatizált bolt másik nagy előnye az éjjel-nappali nyitva tartás lehetőségének megteremtése lesz, a falusi boltos a rendszer kiépítésével könnyen meglépheti ezt a lépcsőt, miközben neki vagy az alkalmazottainak csak rendes munkaidőben kell a boltban lenniük. Ilyenkor csak arra kell figyelni, hogy az alkoholos italok árusítását szüneteltetni kell, amíg nincs személyzet az üzletben, de ezt fizikai leválasztással könnyen meg lehet oldani.
A Kende Gastro egy 32 éve indult, ma 29 főt foglalkoztató magyar családi cég, Kende Gábor édesapja a vendéglátásból váltott 1989-ben a vállalkozás felé. Kezdetben fagylaltporokkal kereskedtek, majd fagylaltozók komplett felszerelésével bővítették a tevékenységüket. Amikor ebben a szegmensben olyan élessé vált a konkurenciaharc, hogy nem hozta a kellő profitot, a konyhai berendezések importja felé nyitottak, majd hamarosan a nagykonyhai, ipari méretű eszközökre, illetve a nagykonyhák tervezésére álltak rá.
Olasz, német és svájci gyártók berendezéseit forgalmazzák és telepítik, legfőbb megrendelőik az éttermek mellett az építőipari kivitelezők, amelyek egy-egy irodaház, szálloda vagy sportlétesítmény építésekor vonják be őket alvállalkozóként.
A társaság 46,6 százalékban a Csehországban bejegyzett USMAX Trade s.r.o. tulajdonában van, a részvények többségét pedig Kende László és Kende Lászlóné tartja, de az angolszász országokban elterjedt trösztök mintájára vagyonkezelésbe adta egy ügyvédi irodának, a cég elmondása szerint „a Kende Trust néven kezelt vagyontömeg részeként”.
A koronavírus-járvány tavalyi begyűrűzésekor a Kende Gastro szinte teljesen elvesztette a vendéglátóipari megrendelőit, így kénytelen volt csak az építőipari munkákból fenntartani magát. A cég 2019-es bevétele 1,3 milliárd forint, üzemi szintű nyeresége 63 millió forint volt, Kende Gábor pedig azt mondja, hogy a tavalyi bevétel körülbelül 30 százalékkal lett kisebb, ami a körülményeket figyelembe véve meglehetősen szerény csökkenés.
Tavaly a költségek jelentős csökkentésével tudtuk túlélni a járvány miatti korlátozásokat, a fizetéseket is vissza kellett némileg fognunk, de idén vissza tudtunk állni a 2019-es szintre
– mondja Kende Gábor.
A bevétel idén és jövőre is 1-1 milliárd forint körül alakulhat, ezt a szintet a cég a fejlődésében egyébként 2017-ben lépte át, és akkor 28 millió forint volt az adózott eredménye.
Kende Gábor úgy látja, hogy a járvány visszaszorulása után már soha nem fogunk úgy vásárolni, mint 2020 előtt, és az új üzletág indításával erre a változásra szeretne a cég reagálni. Szerinte nehéz ma még megítélni, hogy üzletileg milyen erős lesz a boltautomatizálás indulása, de nem zárja ki azt sem, hogy ha jól veszi a piac az újdonságot, akkor több száz ügyfelük lesz.
Egy kisebb boltot már pár millió forintos beruházással kompletten át tudunk állítani a 0-24-es pénztármentes működésre, és a tulajdonosnak olyan marketinges alapokat adhatunk a kezébe, amelyről eddig álmodni sem mert
– mondja Kende Gábor.
A rendszer nemcsak azonnal könyveli a készlet változásait, de képes például arra is, hogy elemzést adjon, mely termékeket mennyi ideig néz a vásárló, mit vesz le a polcról, mit rak vissza. Ha a regisztrációkor a vevők megadják az adataikat, akkor akár arra is képes, hogy a visszatérő vásárlót név szerint köszöntse, és a korábbi szokásait elemezve javaslatokat tegyen neki, vagy személyre szóló kedvezményekkel kínálja meg.
Kende Gábor azt mondja, szerinte a szállodák is nagy lehetőséghez juthatnak a rendszerrel, mert a szobákban lévő minibárok logisztikája (feltöltése, ellenőrzése, kiszámlázása) olyan feladat, amitől nagyon szeretnének már megszabadulni. Az AiFi megodása pedig lehetővé teszi, hogy a fogyasztást automatikusan akár a szobaszámlára írják, amikor a vendég lemegy például a lobbiba, és leemel a polcról egy italt. A megoldás képes arra, hogy virtuális, a valóságban nem létező „falakból” építsen fel egy shopot, és amint a vendég átlépi a határt, az onnan kivitt terméket a szobaszámlára terheli.
Mi látunk fantáziát a hibrid működésben is, egy 400 négyzetméteres sanghaji boltban például reggel 6 és este 8 között normál üzemmenet van, majd este 8-kor a személyzet hazamegy, a bolt pedig automata üzemmódban nyitva tart reggel 6-ig
-hoz példát Kende Gábor.
Az automatizált konténerek teszteléséről pedig a Mollal kezdett egyeztetni a társaság.
Vállalat
Fontos