Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. október 4. 07:29 Élet, Vállalat

Pont azt a gyógyszert nem éri meg fejleszteni, amelyre óriási szükség lenne

Az alábbi grafikon egy innovatív amerikai cég részvényeinek árfolyamát mutatja az elmúlt öt évben. Az értékek arra utalnak, hogy a társaság iránt egyre kisebb bizalma van a befektetőknek, és aki öt éve tartja a papírt, annak 77 százalékos veszteséggel kell szembesülnie.

Forrás: Google

Pedig ennek a cégnek elvileg szárnyalnia kellene. A Paratek nevű amerikai vállalatról van ugyanis szó, amely antibiotikumokat fejleszt, vagyis ennél nagyobb hozzáadott értéket képviselő terméket, illetve ennél innovatívabb céget aligha lehet elképzelni.

Ha józan paraszti ésszel közelítjük a Paratek potenciális piacát, akkor azt látjuk, hogy az antibiotikumok csaknem 100 éve nagyon fontos szereplői a gyógyszerpiacnak, és sokszor életeket mentenek. A koronavírus-járványban például a kórházi ellátásra szoruló betegek mintegy 15 százalékánál tüdőgyulladás lép fel szövődményként, amelyet antibiotikumokkal kell kezelni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Duna Európa legszennyezettebb folyója, tele van antibiotikumokkalAz Ausztriában vett minta szerint hétféle antibiotikum van a folyóban, a koncentráció a biztonságos szint négyszerese.

Az is eléggé közismert jelenség, hogy az elmúlt évtizedekben az antibiotikumokat túlzott mértékben használtuk, és utólag már látjuk, hogy ez hiba volt. Egyes baktériumok a gyógyszerekkel szemben ellenállóak lettek. A fejlett világban már jó ideje mindenhol arra törekszenek, hogy tényleg csak indokolt esetben és megfelelő dózisban adjanak antibiotikumot a betegeknek.

Ahogy a Nature írja, már a koronavírus-járvány előtti „rendes” években is világszerte 700 ezer ember halt meg valószínűleg azért, mert a piacon lévő jelenlegi antibiotikumokkal nem lehetett kezelni a fertőzését.

Piaci megközelítésben azonban ez azt is jelenti, hogy időről-időre új antibiotikumokra van szükség, és a Paratek pont ezeket fejleszti. Mindezek alapján elsőre felfoghatatlannak tűnik, hogy mi okozza a tőzsdei árfolyamban kifejeződő hanyatlását, az pedig még furcsább, hogy nem egyedi jelenségről van szó. Más kisebb gyógyszeripari innovatív vállalkozások is hasonlóan borús képet mutatnak.

Korábban már írtunk arról, hogy valami nagyon nincs rendben az oltások fejlesztésével sem, és ezúttal is hasonló piacszerkezeti anomáliák állnak a háttérben. Úgy tűnik, hogy a közegészségügyi célok és a gazdasági érdekek egy ideje eltávolodtak egymástól, furcsa módon nem esnek kellő mértékben egybe.

A gyógyszerpiac döntő része tisztán üzleti alapon működik, és persze nem is kell félteni a gyógyszercégeket attól, hogy felkopik az álluk, ám a Paratek és társainak látványos üzleti küszködése mégis a megszokott modell súlyos zavaraira utal.

Ha pont azt a gyógyszert nem éri meg fejleszteni, amelyre óriási szükség lenne, akkor alapvető dolgok nincsenek rendben.

Az antibiotikumok fejlesztése néhány évtizeddel ezelőtt még nagyon nyereséges üzlet volt, ám idővel a piac megváltozott, és a gyártók egyre kevésbé tudták annyi pénzért eladni az új termékeiket, hogy az belátható időn belül biztosítsa a megtérülést. A nagy gyógyszergyárak, amelyek részben épp az antibiotikumoknak köszönhetik egykori nyereségük nagy részét, az elmúlt 20 évben fokozatosan kivonultak a piacról. Helyükbe olyan kisebb biotechnológiai specialisták léptek, mint a Paratek, de ezek általában hitelből fejlődő nagy kockázatú társaságok.

A rizikó azért nagy, mert a kis cégek mögött nincs több tucat másik gyógyszer, amely biztosan termeli a pénzt akkor is, ha egy-egy antibiotikum elbukik. Egy kisebb társaságot már egyetlen termék váratlan kudarca is tönkre tud tenni.

Márpedig sziszifuszi piacépítés kell a sikerhez. A WHO számai szerint a klinikai tesztelés első fázisába bejutó antibiotikumok közül csak minden hetedik jut végül piacra. A fejlesztésnek már a tesztelés előtti, preklinikai szakasza is nagyon hosszú és költséges, vagyis mire kiderül a gyógyszerről, hogy nem hozza a várt eredményt, a cégek már rengeteg pénzt öntöttek a programba.

Egy később sikeresnek bizonyuló molekulába 2016-os adatok szerint összesen 1,4 milliárd dollárt kell pumpálni, hogy piacra jusson az Egyesült Államokban (ahol a nagy nemzetközi gyógyszerek többsége elkezdi az üzleti karrierjét).

Korábban az óriási gyógyszercégek előtt alapvetően két út állt: vagy maguk vállalták a kockázatot, és bukás esetén szétmorzsolták a kiadásokat az egységeik költségvetése között, vagy megvárták, amíg egy közepes cég eljut a siker küszöbéig, és felvásárolták (vagyis utólag fizették meg a fejlesztési költségeket).

Az üzleti modell felborulásának több oka van, de a legfontosabb, hogy – ha úgy tetszik –

a természet áll nyerésre az emberrel szemben.

Az antibiotikumok elleni rezisztencia kialakulása ugyanis üzleti értelemben túl gyors: a gyógyszer ma már nem tudja befutni a piacon azt az időt, ami a megtérüléshez kellene, túl hamar elveszti a hatékonyságát.

Logikus megoldás lenne, ha a sikeres gyártók gyorsan és nagy mennyiségben tudnák értékesíteni a gyógyszereiket, vagyis a megtérülési idő lerövidülne. A számok azonban egyelőre nem jönnek ki: az Egyesült Államokban például évente 2,8 millió megbetegedést kellene kezelni antibiotikum-rezisztencia miatt, ez azonban nem elég. Összehasonlításul: 7,4 millió amerikai cukorbeteg kezeli magát mindennap inzulinnal, vagyis csaknem három év alatt lehet annyi bakteriális fertőzést egy új antibiotikummal kezelni, mint ahány cukorbeteg egy nap alatt gyógyszert kap.

Ahogy a Nature írja, becslések szerint évi 300 millió dollár bevételt kellene elérni egy antibiotikumnak, hogy üzletileg fenntartható legyen, de az egyik leggyakoribb rezisztens baktérium elleni védekezés piaca 289 millió dollár évente. Az egészségügyi ellátórendszer és a mögötte álló betegek ennyit tudnak erre a célra elkölteni, ami azt jelenti, hogy lényegében egyetlen gyógyszernek lenne elég hely a piacon.

A valóságban csak néhány antibiotikum értékesítése éri el az évi 100 millió dollárt, a többi pedig 15-50 millió dollár között mozog, és ez olyan távolba teszi a megtérülést, hogy mire az bekövetkezne, valószínűleg már nem erre a gyógyszerre lenne szükség. Egy új antibiotikum a molekula azonosítása után csaknem 25 évvel térül meg, onnantól kezdené termelni a pénzt, csakhogy ekkor már lejár a szabadalmi védettsége is, azaz bárki elkezdheti „másolni”, a piaci árverseny pedig minimalizálja a profitot.

Emellett egy fontos orvosetikai tényező is a korai nyereség ellen dolgozik. Az új antibiotikumokkal szemben ugyanis az ellátórendszerben a lehető leglassabb elterjesztést kérik, vagyis azt, hogy tényleg csak indokolt esetben adják be őket. Ennek oka az, hogy minden egyes felhasználás előrehozza a rezisztencia kialakulását, vagyis a nem kellően indokolt használat a későbbi indokolt esetek (betegek) elől veszi el a gyógyítás lehetőségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország sem áll jól a szuperbaktériumok elleni háborúbanKiugróan magas itthon az olyan megbetegedések aránya, amit a legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok okoznak.

Látszik, hogy a piac magától nem tudja megoldani a problémát, a profitkényszer ugyanis oda vezet, hogy senki sem fog új antibiotikumot fejleszteni, inkább más területekkel foglalkozik majd. A megoldáshoz szabályozói beavatkozásra van szükség, és ennek első jelei már mutatkoznak.

Az egyik egyre gyakoribb segítség az, ha a kis biotechnológiai cégeket állami és magánalapokból anyagilag támogatják, hogy az új gyógyszerek minél könnyebben jussanak át a preklinikai fejlesztésen és a klinikai teszteléseken. A másik könnyítés pedig a piacra dobás utáni időszak támogatása lehet, mert a gyártónak ilyenkor nagy pénzeket kell költenie a termék megismertetésére és promotálására, miközben be kell tartania a fent említett etikai szabályokat az orvosilag indokolt ütemű elterjesztésre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány most elfedi a problémákat, de az oltások piaca egyáltalán nincs rendbenZsákutcába vezetett a vakcinák fejlesztésének és kereskedelmének üzleti modellje. A pénzügyi siker sokszor nem illeszkedik az egészségügyi célokhoz vagy a szolidaritáshoz.

Élet Vállalat antibiotikum baktérium fejlesztés gyógyszer klinikai tesztelés Paratek profit rezisztencia Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?