Nyáron két jelentős fordulatot hozott az új autók piaca az Európai Unióban, egyrészt a járvány első hulláma után visszaerősödött a piac, másrészt látványosan előretörtek az elektromos autók.
Miután 2020 első félévében közel negyven százalékkal adtak el kevesebb új autót az előző évhez képest, idén először júliusban vásároltak több új autót, mint 2019-ben*A mértékadónak tartott ACEA összesített, júliusi és augusztusi adatai csak szeptember közepén fognak kijönni.. Az elektromos autók részesedése több mint duplájára nőtt egy év alatt. Míg 2019 júliusában az újonnan eladott autók 7,5 százaléka volt elektromos vagy hibrid, idén már a 18 százaléka.
Ez a két trend azt eredményezi, hogy az autógyárak a járvány előtti szint környékén termelnek, ugyanakkor éles különbség alakult ki az egyes beszállítók között.
Nagyon eltérő a kép, minden megtalálható és az ellenkezője is. Van, ahol nagyon nagy rendelési állomány jelent meg, és van, ahol távolról sem állt vissza a rendelésszám
– mondta László Zoltán, a tagszervezeteken keresztül sok járműipari cégre rálátó Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
László szerint a kettősség egyik oka, hogy az elektromos autók előretörése miatt megnőtt az igény az autóipari elektronikára, az ezzel foglalkozó beszállítók “elég jó megrendeléseket kapnak”. Ugyanezt tapasztalja az autóipari cégeknek alumíniumöntvényeket gyártó Fémalk Zrt. is, Köteles Eduárd, kereskedelmi igazgató azt mondja, hatalmas a kereslet az elektromos autókra
Az autógyárak pozitívak, tekintélyes számokat mondanak az elektromos és hibrid autók növekedésére
– mondta.
Megkerestem a négy magyarországi autógyárat, és valóban mindegyik teljes kapacitáson vagy a közelében dolgozik. A győri Audinál három műszakban dolgoznak, szinte teljes kapacitáson, a nyári leállás is rövidebb volt a megszokottnál. A kecskeméti Mercedesnél augusztus elején tértek vissza a “korábban megszokott munkarendre”. Az esztergomi Suzukinál július közepén indult el a második műszak, jelenleg teljes kapacitással dolgoznak. A szentgotthárdi Opel pedig azt írta, “már újból teljes gőzzel termel”.
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára. Fotó: AFP
A gyártás felpörgése értelemszerűen a beszállítókra is hatott. A 2018-ban 40 milliárd forintos forgalmú Fémalknak márciusban 90 százalékkal zuhantak be a lehívásaik, majd egy átmeneti felívelés után még június elején is csak a válság előtti szint 10-20 százalékán termeltek. Mostanra azonban visszaálltak a járvány előtti szintre, és
teljes kapacitáson dolgoznának, ha nem jelentene ismét problémát a munkaerőhiány.
A járvány első hulláma alatt nagyjából húsz százalékkal csökkent a cég állománya. “Próbáljuk visszaépíteni a munkaerőt, de nem megy egyszerűen. Azt vártuk, hogy könnyebben lehet majd embereket felvenni, de ugyanúgy kell összelasszózni őket” – mondja Köteles Eduárd.
A szakszervezeti vezető, László Zoltán is azt mondja, hogy számos beszállítónál “vadásszák az embereket”, és némi bizonytalanságra utal, hogy jellemzően határozott szerződéssel vagy kölcsönözve veszik fel őket.
Van olyan beszállító is, amelynek annak ellenére állt vissza a termelése a járvány előtti szintre, hogy közben jelentősen csökkent az állománya. A főleg szerszámokat és alkatrészeket gyártó budapesti Titán ‘94 Kft. közel száz embert foglalkoztatott a járvány előtt, és mivel több mint hatvan százalékban a Suzukinak szállítanak be, az esztergomi gyár hathetes leállása alatt több mint hatvan százalékkal esett a bevétele.
A Suzuki esztergomi üzeménél várakozó autók egy 2010-es képen. Fotó: AFP
A költségtakarékosság miatt megváltak azoktól a munkavállalóiktól, akikkel kevésbé voltak elégedettek, a megmaradt munkaerővel pedig jelentősen növelték a hatékonyságukat. A munkaidő a bruttó nyolc óra helyett nettó nyolc óra lett, új, magasabb célszámokat határoztak meg, ennek a teljesítését pedig jelentős bónuszhoz kötötték.
Miután júliusban a rendelésállomány visszaállt a járvány előtti szintre, a hatékonyságjavítás hatására 75 ember végezte el ugyanazt a munkát, amelyet korábban 95.
Ez nagy előrelépés a cégünk életében, a mennyiséget minőségre cseréltük
– mondta Rédai István gyárigazgató.
Rédai szerint a járványhelyzet miatt ugyan továbbra is bizonytalan a jövő, azonban a következő két-három hónapra előretekintve azt látják, hogy viszonylag stabilan magas a rendelésállományuk. László Zoltán is azt mondta, hogy kezd stabilizálódni a pár hete még elképesztően magas hullámzás a rendelésállományban. “Már nincsenek nagy, vagy hirtelen eltűnő megrendelések, kezd kiszámíthatóvá válni a termelés, és ez nagyon fontos” – mondta.
A termelés mostanra beállt szintje ugyanakkor alacsonyabb, mint a járvány előtt volt. László Zoltán szerint az autóipari beszállítóknak átlagosan 15-25 százalékkal kisebb most a rendelésállománya. Számos beszállító tehát alacsonyabb kapacitáson termel, mint korábban.
Ilyen például a Hajdu Autótechnika Ipari Zrt. is, a téglási cég vezérigazgatója, Dedéné Novotni Anna azt mondja, a nyáron 50-60 százalékos kapacitáson termeltek az egy évvel ezelőtthöz képest.
Most érzékelünk erősödést, bízunk benne, hogy a járványhelyzet ezt nem fogja érdemben befolyásolni
– mondta. Azért sem termelnek még a teljes kapacitásuk közelében, mert ők jellemzően másod-harmadszintű beszállítók, így az autógyárak beindulása csak késleltetve ér el hozzájuk.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
