Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Vannak gondok a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjával, ami első körben 300 milliárd forintnyi adófizetői forrást tol bele magyar nagyvállalatokba, írtuk legutóbb. Ennek a pénznek egy jelentős része, végső soron egy százmilliárd forintot meghaladó összeg kerülhet olyan cégekhez, amelyek többnyire az állam nagylelkű segítségének köszönhetően termelik a nyereséget, piaci körülmények között viszont nem igazán bizonyítottak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

Ez meglátszik azon is, hogy mekkora érdeklődés mutatkozott a piacon a kötvényeik iránt. Ha megnézzük, hogy mekkora volt a túljegyzés a kötvények első kibocsátásánál tartott aukciókon – tehát mennyivel több ajánlat érkezett a kötvényekre, mint amennyit a cégek ki akartak bocsájtani -, a következő ábra rajzolódik ki:

 

A tisztán piaci alapon működő cégek kötvényeire eddig összesen 24 százalékkal több ajánlat érkezett, mint amennyit a cégek kibocsátani kívántak: 167,7 milliárd forintnyi papírra jött 208 milliárdnyi érdeklődés. Ugyanakkor a NER-cégekként számon tartható kibocsátóknál*Ezek az Opus, a Duna Aszfalt, az Appeninn és a Market. már sokkal jobban ki volt centizve a dolog: 98,6 milliárd forintra jutott 99,83 milliárd forint érdeklődés, azaz 1,2 százalékos volt csak a túljegyzés.

Az államtól erősen függő útépítő, a Duna Aszfalt kötvényeire például pontosan annyi ajánlat érkezett, mint amennyit ki akartak bocsátani (30 milliárd forint). Így volt ezzel Mészáros Lőrinc vagyonkezelője, az Opus Nyrt. is, amely 28,6 milliárd forintnyi adósságra kért és kapott ajánlatokat. A nagyrészt az állami munkákon dolgozó Market is csak hajszálnyival több ajánlatot kapott, mint amennyit kért, akárcsak a miniszterelnök veje, Tiborcz István irányítása alatt álló ingatlanos vállalkozás, az Appeninn – mindkét cég 20-20 milliárd forintot vont be a piacról és az MNB-től. (A Mol és az írországi tulajdonosokhoz kötődő Pannonia Bio esetében is pontosan akkora volt az érdeklődés, mint amivel a cégvezetés tervezett.)

Mivel ezek zárt körű kötvénykibocsátások voltak, ezért nagy eséllyel már előre megvoltak a vevők a kötvényekre. Nem is voltak piaci szereplők, amelyek ráígértek volna az előre behozott befektetők ajánlatára. Pedig elvileg lett volna lehetőség erre, mégsem volt több érdeklődés.

Ennek köze lehet a NER-cégek állami függéséhez is. A Duna Aszfalt például 80 százalékban állami forrásból szerezte bevételét, mint azt az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings is megállapítja. Érdekes módon sem az Opus, sem az Apeninn, sem a Market esetében sem állapítja meg a hitelminősítő az államtól függő üzleti modell kockázatait, pedig a piacon ezek nyilvánvalóan ismertek.

A legnagyobb kibocsátást az MNB programjában egy piacinak számító cég, a Futó Péterhez köthető ingatlanos Cordia bonyolította, amely összesen 44,4 milliárd forintot vont be – pedig eredetileg 40 milliárdot terveztek. Az aukción viszont 53,5 milliárd forintra is lett volna érdeklődés. Ezért lényegesen jobb áron tudták eladni a kötvényeket, a 4 százalékos kupont fizető papír hozamát sikerült 3,8 százalékra leszorítani.

Ennél is nagyobbat javított az Unix és a Baromfi-Coop: előbbi fél százalékkal, utóbbi 0,4 százalékkal jobb hozamszintet ért el, mint amekkora kamatszelvény van a kötvényein (ez azt jelenti, hogy a cégek a névértéknél lényegesen jobb áron tudták eladni a papírokat). Ebben szintén segített a jelentős túljegyzés, akárcsak az Alteonak, amely cégnél a legnagyobb mértékben haladták meg az ajánlatok a tervezett mennyiséget. A Baromfi-Coop két kötvénnyel összesen 29,4 milliárd, az Unix 12,4 milliárd, az Alteo pedig 8,8 milliárd forint forrást vont be. A kereslet felét ezeknél a cégeknél is az MNB biztosította, ám a másik felére lényegesen nagyobb érdeklődés volt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat kötvény Magyar Nemzeti Bank vállalati kötvény Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.