A kilencvenes években a kelet-európai rendszerváltásokkal számos, a szocializmusban még meghatározó jelentőségű márka tűnt el vagy legalábbis szorult vissza. A sokszor magasabb minőségű, olcsóbban előállított vagy egyszerűen csak jobban vágyott és egyik napról a másikra elérhetővé vált nyugati árucikkek mellett a keleti blokk termékeinek jó része lekerült a boltok polcairól. A szocializmus szűk árukínálatának köszönhetően viszont a keleti márkák emléke élénken élt az emberekben, ami a marketing szempontjából hatalmas érték, főleg, hogy idővel még egy nagy adag nosztalgia is társult hozzájuk.
Ezt pedig nem restek kihasználni a befektetők, legyenek azok a korábban bevezetett márkák felélesztésében fantáziát látó üzletemberek vagy az adott iparágban tevékenykedő, az egykori vasfüggönyön túli cégek.
Legújabban épp a fényképezőgépekről híres szovjet márka, a Zenit éledt újra, méghozzá pont a német Leicának köszönhetően, amelynek modelljeit egykor nagyban utánozta*A Leica fejlesztési leírásait Németország II. világháborús jóvátételének részeként kapták meg a szovjetek. a Moszkva közelében működő gyár. Az új, digitális Zenit fényképezők tervezésekor döntő szempont volt, hogy a régi, ám mára tulajdonképpen kultikussá vált modellek kinézetét és használatát a lehető legjobban felidézzék az Oroszországban gyártott készülékek vásárlói számára.
Úgy látszik tehát, az a márkaismertség, ami a szocializmus évei alatt kialakult, még 2018-ban is sokat érhet. Pedig a régi kelet-európai brandek visszatérésének dömpingje az ezredforduló környékén volt, amikorra a piacgazdaságra nemrégiben áttért országokban valamelyest megszépültek a régi, sokaknak utólag kiszámíthatóbbnak és biztonságosabbnak tűnő idők emlékei. Némelyikükből ráadásul Európa-szerte meghatározó piaci tényező vált, ahogy az például a Dacia és a Skoda esetében történt. Az új Zenit-gépek is kaphatók lesznek a nyugat-európai országokban, sőt, még az Egyesült Államokban is.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
