Miután tavaly év végén kiderült, hogy Baldauf László, a CBA hálózat alapítója visszavonul és üzleteit nem a láncon belül adja el, hanem a konkurens Lidl-nek értékesíti, érdeklődéssel vártuk legfőbb cégének tavalyi évre vonatkozó pénzügyi számait. Hátha abból kiderül valami, amit ő már értelemszerűen év közben is látott, de mi csak azután nézhetjük meg, hogy nyilvánosságra kell hozni.
A számok szerint a CBA-Baldauf Kft. elég felemás évet zárt, de ami talán a legfontosabb: nem tudott felülni arra a hullámra, amely az élelmiszer kiskereskedelmet ma leginkább hajtja. A szektornak ez a szegmense tavaly 3 százalékkal bővült (miközben a nem élelmiszer jellegű boltok forgalma ennél jóval nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal ugrott meg), ami elsősorban annak köszönhető, hogy a lakosságnak több elkölthető pénz volt a zsebében, mint egy évvel korábban.
A vásárlók azonban nem Baldauf üzleteibe vitték ezt a pénzt, hiszen a cég árbevétele nem hogy 3 százalékkal nőtt volna, de még 4 százalékkal csökkent is, vagyis a pozíció romlása 7 százalékos volt. Az üzletek forgalma összesen 420 millió forinttal csökkent, enyhe sebtapaszként az adózott eredmény azonban kis mértékben nőtt.
A szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás 285 milliós pozitívumban van, vagyis leegyszerűsítve egy év alatt több pénz jött be az alaptevékenységből, mint amit annak biztosítására ki kellett fizetni.
Baldauf cége azonban nem csak a piaci átlagot, hanem a legnagyobb CBA cégek teljesítményét is alulmúlta. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a 8 legnagyobb CBA (nagy- és kisker) vállalkozás árbevétele hogyan változott 2017-ben. Jól látszik, hogy vannak egész szépen növekvő tagok, de csökkenést csak a CBA-Baldauf hozott össze. A grafikonhoz hozzátettük az iparági átlag mellett a Spar és az Aldi megfelelő számait (azért ezeket, mert a piac vezető szereplői közül pillanatnyilag csak ezek érhetőek el).
A CBA vállalkozások a Sparral még csak-csak tartják a lépést, az Aldival (és vélhetően a két másik diszkonttal) azonban nem képesek együtt menni. Érdekes lesz majd megnézni, hogy a hipermarketek hogyan teljesítenek ebben a környezetben, vagyis ki kitől veszi el a piacot.
Ugyanezek a számok a Coop hálózat vezető tagjainál kicsit jobb képet mutatnak. Úgy tűnik, hogy ennek a főleg vidéken erős magyar láncnak egyelőre kevésbé lépett a bütykére a diszkontok nyomulása. Egy negatív eredményt produkáló renitens itt is akad, és az Aldi számait csak a legnagyobb tag tudta hozni, a növekedés azonban általában a piac bővülése felett van.
A két legnagyobb Reál cég ugyanebben az összehasonlításban felemás képet mutat.
Összeállítottuk a magyar láncok cégeinek top20-as listáját is, az árbevétel ezeknél elég hamar beesik 20 milliárd forint alá, miközben a Spar tavaly összesen 478 milliárd, az Aldi pedig már 170 milliárd forintot ért el.
A hipermarketek és a Lidl csak később közli a számait, de biztosnak látszik, hogy a piac első 30 helyén alig volt változás tavaly, csak egy-két kisebb szereplő tudta megelőzni az előtte állót.
A magyar láncok alapvető üzleti-szerkezeti problémájáról korábban részletesen írtunk, illetve azt is bemutattuk, hogy a nehéz helyzetben lévő modellben dolgozó boltok miért nem mennek tönkre a normál üzleti logika ellenére sem. Ennek fényében egyébként nem is annyira rossz, amit a 2017-es éves jelentéseikben bemutattak.
A kiskereskedelem élmezőnyének az említetteken kívül két kakukktojás tagja is van, a szerb határon álló két üzlet, amelyek működését és eredményeit itt és itt mutattuk be részletesen.
