Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 7. 06:54 Élet, Piac

Így már érthető, miért a szerb határon van Magyarország két legnagyobb forgalmú boltja

Ahogy azt korábbi cikkünkben bemutattuk, Magyarország valószínűleg két legnagyobb forgalmú kiskereskedelmi üzlete egészen meglepő módon közvetlenül egymás mellett található Tompa külterületén, a szerb határhoz vezető út mentén, a határtól 100-200 méterre. Az egyik tavaly 7,1 milliárd forint forgalmat ért el, a másik 6,9 milliárdot, ami legalább ötszöröse a jól menő diszkontláncok egy boltra jutó forgalmának.

Hogy miért hasít ennyire ez a két bolt, arra sokféle magyarázat létezik, és az olvasóktól kapott visszajelzések illetve háttérbeszélgetéseink alapján körvonalazható is, hogy honnan származik ekkora bevétele a két üzletnek. (A két bolt tulajdonosai közül csak egyiküket sikerült elérni, de ő sem szeretett volna semmit mondani az üzlet részleteiről.)

Fotó: Google Streetview

A kézenfekvő megoldás természetesen az, hogy a határ szerb oldalán élő vásárlók rendszeresen átjárnak a két magyar boltba, például a családi nagybevásárlásokra. Azért emeljük ki, hogy nagybevásárolni, mert a magyar szabályok szerint egy külföldi csak akkor tudja visszaigényelni a 27 százalékos Európa-rekorder áfát, ha 175 eurónál többet költ egyszerre. Nem az egyes árucikkeknek, hanem a vásárlás összesített bruttó értékének, vagyis az egy számlán szereplő végösszegnek kell meghaladnia ezt a határt, ami idén 54 425 forint, mert a tavaly októberi árfolyammal kell számolni.

A magyar élelmiszerboltokban a kosárérték a felmérések alapján tavaly 8-12 ezer forint körül lehetett, vagyis ahhoz, hogy az áfa visszaigényelhető legyen, ennek durván az ötszörösét kell egyszerre elkölteni. Részben ez is magyarázza a két tompai bolt kimagasló bevételét, hiszen pont azokért a szerb vevőkért vannak ott, akik hajlandóak a bevásárlásaikat koncentráltan hozzájuk vinni.

Ami neked 60 ezer, az nekik csak 47

Amikor egy magyar lakhelyű állampolgár magyar boltban vásárol, például 60 ezer forintért, akkor a boltosnak 12 756 forint áfafizetési kötelezettsége keletkezik. Másképp fogalmazva: ennyit fizet be adóként a magyar vásárló a költségvetésbe, csak a pénzt gyakorlatilag a boltos utalja majd át helyette (a csökkentett áfakulcsú termékekkel az egyszerűség kedvéért most nem számolunk).

Ha viszont egy szerb lakhelyű polgár vásárolja meg ugyanezeket az árukat, akkor tőle nem lehet elkérni ezt az adót, mert ő nem alanya a magyar áfatörvénynek. A kulcs a lakhely, és nem az állampolgárság, ami esetünkben azért fontos, mert a szerb oldalon számos olyan potenciális vevő lakik, aki kettős állampolgár.

A szabályok szerint a szerb lakosok csak 47 244 forintot fizetnek a kasszánál, feltéve, hogy a kosár tartalmát három hónapon belül új állapotban kiviszik Szerbiába. Egy szerb család tehát 47 ezer forintért kapja meg ugyanazt az árut, amiért te 60 ezret fizetsz, és ehhez csak be kell ülniük az autójukba, és mondjuk Szabadkáról 13 kilométert elgurulni a két magyar diszkont egyikéig.

Megy a papírozás

Fontos, hogy az áfát megfelelően lepapírozzák, és erre két lehetőségük van. Az első, hogy a szerbiai vásárló kifizeti a példánkban szereplő 60 ezer forintos bruttó összeget, de (akár a magyar boltos segítségével) kitölt egy bizonyos, három példányos nyomtatványt. A háromból egy a magyar kereskedőnél marad, a másik kettőt pedig a vámhatósággal lepecsételteti, amikor átlépi a határt. A két lepecsételt nyomtatvány közül az egyiket megtartja, a másikat pedig visszajuttatja a magyar kereskedőnek, aki ezek után visszafizeti neki az áfa összegét.

A másik, sokkal életszerűbb megoldás, amikor a boltos eleve nettó áron állítja ki a számlát, és a szerbiai vásárló ennek megfelelően csak 47 ezer forintot fizet az áruért. A hárompéldányos nyomtatvány ilyenkor is elkészül, és ilyenkor is le kell pecsételtetni belőle kettőt a határon, aztán az egyiket vissza kell juttatni a kereskedőhöz. A vevőktől visszakapott lepecsételt lapokat és a számlát a kereskedőnek meg kell őriznie, mert egy adóhatósági ellenőrzésnél csak ezzel tudja igazolni, hogy miért nem fizette be az áfát.

A térképre nézve egyébként jól látszik, hogy az adóhatóságnak nem kell messzire mennie, ha ellenőrizni akarja a két boltot.

Fotó: Google Maps

A kereskedő szempontjából baj elvileg csak akkor van, ha a második verziót alkalmazzák, de a nettó összeggel elengedett vevő nem juttatja vissza a lepecsételt nyomtatványt. Ekkor az áfa összegét a boltosnak kell befizetnie, mert ha ezt nem teszi meg, akkor adócsalást követ el. Ezért az üzletekben regisztrációkor a vásárlók azonosító okmányainak fénymásolatát is el szokták készíteni, mert a boltosok ezzel valamennyire érvelhetnek egy ellenőrzésnél, hiszen mutathatják a vevő létezését.

A laptop áfája eltűnik a két határ között

A fentiek ismeretében válik érthetővé egy áfaoptimalizálási, illetve akár csalási lehetőség. Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Magyarországon áfa nélkül megvett termékeket Szerbiában magánszemélyként el is lehet adni, és amíg ez a szerb adóhatóságnak nem szúr szemet, addig elég nagy haszon lehet rajta.

Átjön például valaki a tompai diszkontba, vesz egy bruttó 100 ezer forint értékű laptopot 79 ezer forintért, majd otthon felteszi egy online piactérre, és eladja mondjuk 95 ezer forintnak megfelelő dínárért, az ország másik végébe postázva.

A szerb vámhatóságnak persze feltűnhet, hogy van itt egy ember, aki naponta vesz egy-két laptopot Tompán, és azt állítja, hogy saját használatra viszi haza Szerbiába, de erre is van megoldás. A vásárló átjön, bevásárol napi fogyasztási cikkekből, de vesz még mellesleg három laptopot is, majd kilépéskor a határ magyar oldalán lepecsételteti a visszaigénylő lapot.

A két határ között találkozik két ismerősével, akiknek az autóiban háromfelé osztják az árut, így mindenkinek jut egy-egy laptop is, amit kicsomagolnak. Ezek után a szerb határra már úgy érkeznek, mint akiknek nincs elvámolnivalójuk, hiszen mindenki a saját laptopjával utazik. Az árut később magánszemélyként eladják Szerbiában, és nem fizetik be az ottani áfát. Ezzel a módszerrel persze értelemszerűen nem a magyar, hanem a szerb államot károsítják meg.

A környéken lakó olvasóink egyébként azt mondják, hogy a szabadkai piac tömve van a tompai diszkontokból származó árukkal, tehát valószínűleg elég sokan űzik ezt a sajátos határ menti kereskedő-utazó szakmát.

Ráadásul azt is mondják, hogy sokan még magyar lakcímkártyával is szívesen járnak a tompai diszkontokba vásárolni, mert ott áfásan is sok minden olcsóbb, mint máshol. Állítólag még 50 kilométerről is megéri elmenni oda, benzinköltséggel együtt. Egyikük azt írta, hogy korábban a szegedi Metro áruházba járt rendszeresen, de érdekes módon a tompai diszkontokban még a Metro saját márkás termékei is olcsóbban vannak kint a polcokon, mint az igazi Metróban – ami tényleg elég furcsa, ha igaz.

Csavar a történetben, hogy olvasóink elmondása szerint a szabadkai bolhapiacnak sok vevője van a magyar oldalról is. A határhoz közel élő magyarok bizonyos termékekért eleve előszeretettel járnak át Szerbiába, mert ott olcsóbbak, ami alapvetően azért is lehet, mert Szerbiában az alapvető élelmiszerek áfája 10 százalék, de az általános kulcs is csak 20 százalék.

Egészen érdekes konstellációnak tűnik, ha előfordul, hogy a szabadkai piacon vásárló magyarok esetleg azért találnak meg ott olcsón egy terméket, mert az egyébként is meglepően alacsony árakkal dolgozó tompai diszkontból került oda, egy szerb lakos áfaoptimalizációs tevékenységének köszönhetően még olcsóbbá téve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁll a magyar pusztában egymás mellett két bolt, és mindkettőnek ötször akkora a forgalma, mint egy AldinakSzépen testvériesen megosztoznak a hatalmas piacon, és még a honlapjuk is ugyanúgy néz ki.

Élet Piac áfa bolt élelmiszer kiskereskedelem Szabadka Szerbia Tompa vám Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.