Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 1. 06:51 Vállalat

Inkább kirúgnának, mint hogy megemeljék a fizetésedet?

A minimálbér-emelés szerteágazó hatással van a gazdaságra, de a munkavállalók a leggyakrabban azon aggódnak, hogy a cégek nem tudják kigazdálkodni a dolgozók magasabb bérét és járulékait, tehát el kell bocsátaniuk az alkalmazottak egy részét. Az Európai Központi Bank nemrég végzett kutatása azonban arra világít rá, hogy Kelet-Európában sem egyértelmű ez az összefüggés, Magyarországon pedig különösen nem.

A tanulmány nem csak azért érdekes, mert kimondottan Kelet-Európában vizsgálja a kérdést, hanem azért is, mert több mint kétezer magyar cég válaszait dolgozza fel, ráadásul komplex megközelítésben. Nem csak azt kérdezték meg, hogy a minimálbér-emelés miatt szükség volt-e elbocsátásokra, hanem sok más mindent is, így az eredmény is árnyaltabb lett.

Kiderült, hogy a magyar cégeknél, amellett, hogy természetesen az elbocsátáson is gondolkodtak válaszlépésként, messze nem ez állt az első helyen. Azoknál a válaszadóknál ugyanis, ahol dolgoznak minimálbéren bejelentett alkalmazottak,

majdnem 60 százalék mondta azt, hogy a termelékenység növelése volt a válasz a minimálbér-emelésre.

Az elbocsátás viszont a legkisebb arányban szerepelt a válaszok között, csak 19 százalékot ért el. Mivel a kérdőíven mindkét válaszlépés szerepelt, feltételezhető, hogy a cégvezetők nem kezelték ezeket szinonimaként, vagyis amikor bejelölték a termelékenység növelését, azon elsősorban nem azt értették, hogy kevesebb emberrel próbálják meg ugyanazt a mennyiségű munkát elvégeztetni.

Ez pedig arra utal, hogy a minimálbér-emelés miatti költségnövekedést valamilyen innovatív, hozzáadott értéket növelő módszerrel igyekeznek ellensúlyozni. Végső soron tehát a minimálbér emelése nagyobb mértékben kényszeríti ki az innovációt, mint a létszámleépítést.

A Nidec Corporation Nógrád megyei Bercelen lévő gyárából a termelés jelentősebb részét éppen nemrég helyezték át Romániába. Mivel az elektromos motorokat gyártó üzemben alacsony hozzáadott értékű munka folyik, attól lehetett tartani, hogy a lépés a legújabb minimálbér-emeléssel függ össze, vagyis kiárazódtunk a tevékenységből, és jön a létszámleépítés.

A gyár anyavállalata azonban azt mondta nekünk, hogy csak átszervezés történt, amely állításuk szerint nincs összefüggésben a kötelező béremeléssel. A nyilvános adatok szerint az üzem alkalmazotti létszáma nem csökkent, vagyis a magasabb béreket valahogy ki kellett gazdálkodnia a cégvezetésnek, ám a társaság nem volt hajlandó elárulni, hogy a Romániába telepített és a helyette Magyarországra hozott tevékenység között van-e hozzáadott-értékben különbség. Remélhetőleg igen, és a mi javunkra, másképp nagyon nehéz elképzelni a megoldást.

Más szektorokban azonban nem megy ilyen jól az alkalmazkodás, a napokban például a Coop üzletlánc ismerte el, hogy bizonyos üzleteit nem tudja hétfőnként nyitva tartani, vélhetően azért, mert nem bírja a béremelési versenyt a multinacionális versenytársaival.

Az alábbi grafikonon azonban látszik, hogy a Coop esete inkább a kisebbséghez tartozhat. Az EKB tanulmánya szerint ugyanis a termelékenység növelése mellett a második legnagyobb arányú válaszlépés az áremelés volt (ami igazolja a minimálbér-emelés inflációs hatását), és csaknem ekkora arányú jelölést kapott a nem személyi jellegű költségek csökkentése, ami adott esetben szintén takarhat pozitív folyamatokat. Még a létszámstop is megelőzte a leépítést.

 

Érdekes egyébként, hogy a kérdőívben az a válasz is szerepelt, hogy a minimálbér-emelés miatt a nem minimálbéren lévő alkalmazottak fizetését kellett emelni, ám ez Magyarországon gyakorlatilag nem létezik, míg az összes többi kelet-európai államban igen, van ahol közel 50 százalékos aránnyal.

Külön nézték azokat a magyar cégeket, amelyeknél nincs minimálbéres alkalmazott, és náluk sokkal inkább az áremelés felé mozdultak el, de az elbocsátás itt is a legutolsó helyre került.

 

Mindkét grafikon mutatja ugyanakkor azt, hogy a megnőtt minimálbér visszafogja a létszámbővülést a cégeknél. Ezt a képet viszont az is árnyalja, hogy az általános munkaerőhiány miatt a jelenség amúgy is megfigyelhető szinte minden szektorban.

A minimálbér összege egyébként 1992 óta havi 8 ezer forintról 138 ezerre emelkedett, a bruttó átlagkeresethez képest azonban csak bő 10 százalékot javult az aránya: míg 1992-ben 36,4 százalék volt, tavaly 46,6 százalékon állt. A legnagyobb ugrás az első Fidesz kormányhoz köthető, 2001-ben egy nagy emeléssel majdnem 10 százalékot javítottak a bruttó átlagkeresethez képest (hogy aztán a következő években szépen el is inflálják a soron következő kormányok alatt).

 

Ha viszont azt nézzük meg, hogy van-e érdemi összefüggés a minimálbér emelése és a foglalkoztatottak száma között (közmunkások és külföldön dolgozók nélkül, de állami alkalmazottakkal együtt), akkor jól látszik, hogy a két görbe egészen eltérő pályát járt be. A foglalkoztatottságra nyilvánvalóan a 2008-as válság volt nagy hatással, de az nem látszik, hogy a minimálbér fokozatos emelése el tudta volna mozdítani a mutatót.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bérversenyben is lemaradnak a kkv-k, ha nem újulnak megA cégek 99 százaléka kicsi és közepes, de a beruházások 66 százalékát az 1 százaléknyi nagy cég valósítja meg. Ez hosszú távon sokaknak fájni fog.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIjesztő a különbség a multik és a magyar cégek közöttA multiknál dolgozó 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar tulajdonú vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.

Vállalat átlagbér elbocsátás európai központi bank fizetés innováció minimálbér minimálbér-emelés munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Stubnya Bence
2019. augusztus 23. 14:16 Adat, Vállalat

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Ebben az évtizedben 9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság termelékenysége, ami közép-európai mércével mérve elég lassú tempó. Románia még mögöttünk van, de villámgyorsan zárkózik fel.

Váczi István
2019. augusztus 23. 10:03 Vállalat

Annyit ér Peppa malac, mint az OTP harmada

Megvásárolja az egyebek mellett a Peppa malac és a Pizsihősök rajzfilmsorozatokat jegyző brit vállalatot a világ egyik legnagyobb játékgyártó cége, az amerikai Hasbro.

Fabók Bálint
2019. augusztus 22. 06:53 Vállalat

Dolgozónként 14 milliárd forintot termel egy titkolózó amerikai multi Magyarországon

A Cadence Design az egyik legjobban fizető cég a világon, és ugyan Magyarországon csak egy kis irodája van, forgalma alapján a 200 legnagyobb itteni vállalat egyike.

Fontos

Bucsky Péter
2019. augusztus 23. 06:54 Közélet

Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire

Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a legdrágább börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek a tulajdonosaiknak.

Fabók Bálint
2019. augusztus 21. 06:51 Világ

138 milliárd forintos afrikai útépítés reklámfilmjében tűnik fel a Duna Aszfalt

A világ egyik legkorruptabb országában vesznek részt egy világkereskedelmi szempontból számottevő útépítésen. A kollégáik nagy nehézségekkel küzdenek.

Bucsky Péter
2019. augusztus 20. 07:27 Közélet, Világ

A környezetszennyező repülést elfelejti az állam adóztatni

Egy szinte észrevétlen adóval milliárdokhoz juthatna a magyar költségvetés is, ráadásul a hatása is jó lenne. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy áfa- és jövedéki adómentes a kerozin.