Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 26. 17:07 Vállalat

A bérversenyben is lemaradnak a kkv-k, ha nem újulnak meg

Nagyon sok álláshely és fizetés függ attól, hogy hogyan megy a kisebb és közepes vállalatoknak, hiszen ők foglalkoztatnak kétmillió embert a versenyszférában dolgozó hárommillióból. A munkaerőpiacon tehát jelentős szerepet töltenek be ezek a cégek, ám a gazdasági teljesítményük messze elmarad a nagyvállalatokétól. 2016-ban egy kkv egy foglalkoztatottra vetítve csak a 38 százalékát termelte meg a nagy cégek hozzáadott értékének, de a beruházások terén a legnagyobb a lemaradásuk, fajlagosan csak tized annyit költenek erre, mint a nagyok.

Óriásiak a különbségek a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok termelékenységében, amire a KSH nemrég megjelent kiadványa is rávilágít. Annak ellenére, hogy a cégek 99 százaléka kkv, az összes bruttó hozzáadott értéknek csak a 43 százalékát adták ők 2016-ban, míg az összes nettó árbevételnek a 42 százalékát könyvelhették el.

 

A legkisebb részt így is a beruházásokból vették ki: a vállalkozások beruházásainak 34 százalékát adták a kkv-k tavaly, míg az összes beruházásnak csak a 27 százalékát. Mindez az alacsony beruházási hajlandóságra vezethető vissza, vagyis, hogy a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza a gazdasági tevékenységükbe. Emellett a kkv-körbe tartozó vállalkozásokra más tevékenységi struktúra jellemző: kisebb a nagy tőkeigényű árutermelő ágak súlya és magasabb az alacsonyabb beruházásigényű szolgáltatásoké.

A szerkezeti eltérések mellett a kkv-k alacsonyabb beruházási aránya azzal is magyarázható, hogy körükben a magyar tulajdonú, kevésbé jövedelmező cégek dominálnak, amelyek ritkán képesek visszaforgatni a nyereséget az üzletbe. Ezzel szemben a nagyvállalatoknál a külföldi tulajdon dominál, ami sokkal nagyobb tőkeerőt is jelent, nem véletlen, hogy az összes beruházásban ezek a külföldi érdekeltségű vállalatok jelentős súlyt képviselnek. Emellett az alacsony beruházási hajlandóság azzal is összefüggésben lehet, hogy a kisebb cégek vezetői többnyire úgy látják, hogy nem éri meg befektetni, mert alacsony a megtérülés.

A kkv-k beruházásai egyébként az utóbbi három évben minimális csökkenést mutattak, de nem állapítható meg egyértelmű trend ezen a téren. Az egy kkv-ra jutó átlagos beruházásérték 2014-ben 2,2 millió, 2015-ben 2,1 millió, 2016-ban 2 millió forintot tett ki. Ez azt is jelenti, hogy tavaly a bruttó hozzáadott érték kevesebb, mint ötödét (17 százalék) forgatták csak vissza, szemben a nagyvállalatokkal, amik annak 25 százalékát fordították beruházásokra.

 

Bár a versenyszektor összes beruházásán belül kisebb a kkv szektor súlya, a kis- és középvállalkozások beruházásokban játszott szerepét növeli, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban meghatározó az aktivitásuk: a mezőgazdaságban és az építőiparban a versenyszektor beruházásainak túlnyomó hányadát a kkv-szektor adja.

 

Összességében a kkv-k teljesítménye mind a termelékenységben, mind a beruházások terén messze elmarad a nagyvállalatokétól, ami egyrészt szerkezeti különbségekre vezethető vissza, másrészt arra, hogy a kkv-k jellemzően magyar kézben lévő, többségében tőkegyenge vállalkozások, amik beruházási képessége jóval rosszabb a többségében külföldi érdekeltségű nagyvállalatokénál. Ez ad magyarázatot a bérszínvonalbeli különbségekre is, hiszen csak a megújulni és növekedni képes cégek tudnak beszállni a bérversenybe.

Az idén elkezdődött jelentős minimálbér és általános béremelkedés közepette ugyanakkor a kkv-k nagy része is rá lesz kényszerítve, hogy növelje a hatékonyságát, különben előbb-utóbb elveszíti a munkavállalóit. A magyar kkv-k innovációs tevékenységének, beruházásainak fellendítéséhez kormányzati ösztönzés és támogatás is szükséges lesz, ugyanis ezek a cégek messze nem olyan erősek, mint a külföldi tulajdonú társaik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIjesztő a különbség a multik és a magyar cégek közöttA multiknál dolgozó 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar tulajdonú vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyi adót fizetnek a magyar vállalatok egy munkahely után?Elképzelhető, hogy kevesebb adót fizetnek a magyar cégek, mint a külföldiek?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat beruházás kkv KSH versenyszektor Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 15:58 Adat, Vállalat

A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban

Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.

Bucsky Péter
2024. július 23. 05:19 Közélet, Vállalat

A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?

Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 11:54 Adat, Vállalat

Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”

Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. július 23. 13:52 Adat, Pénz

Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük

A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 16:23 Adat, Világ

Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?

A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.

Jandó Zoltán
2024. július 22. 04:50 Közélet, Világ

A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat

Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.