Nagyon sok álláshely és fizetés függ attól, hogy hogyan megy a kisebb és közepes vállalatoknak, hiszen ők foglalkoztatnak kétmillió embert a versenyszférában dolgozó hárommillióból. A munkaerőpiacon tehát jelentős szerepet töltenek be ezek a cégek, ám a gazdasági teljesítményük messze elmarad a nagyvállalatokétól. 2016-ban egy kkv egy foglalkoztatottra vetítve csak a 38 százalékát termelte meg a nagy cégek hozzáadott értékének, de a beruházások terén a legnagyobb a lemaradásuk, fajlagosan csak tized annyit költenek erre, mint a nagyok.
Óriásiak a különbségek a kis- és középvállalkozások és a nagyvállalatok termelékenységében, amire a KSH nemrég megjelent kiadványa is rávilágít. Annak ellenére, hogy a cégek 99 százaléka kkv, az összes bruttó hozzáadott értéknek csak a 43 százalékát adták ők 2016-ban, míg az összes nettó árbevételnek a 42 százalékát könyvelhették el.
A legkisebb részt így is a beruházásokból vették ki: a vállalkozások beruházásainak 34 százalékát adták a kkv-k tavaly, míg az összes beruházásnak csak a 27 százalékát. Mindez az alacsony beruházási hajlandóságra vezethető vissza, vagyis, hogy a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza a gazdasági tevékenységükbe. Emellett a kkv-körbe tartozó vállalkozásokra más tevékenységi struktúra jellemző: kisebb a nagy tőkeigényű árutermelő ágak súlya és magasabb az alacsonyabb beruházásigényű szolgáltatásoké.
A szerkezeti eltérések mellett a kkv-k alacsonyabb beruházási aránya azzal is magyarázható, hogy körükben a magyar tulajdonú, kevésbé jövedelmező cégek dominálnak, amelyek ritkán képesek visszaforgatni a nyereséget az üzletbe. Ezzel szemben a nagyvállalatoknál a külföldi tulajdon dominál, ami sokkal nagyobb tőkeerőt is jelent, nem véletlen, hogy az összes beruházásban ezek a külföldi érdekeltségű vállalatok jelentős súlyt képviselnek. Emellett az alacsony beruházási hajlandóság azzal is összefüggésben lehet, hogy a kisebb cégek vezetői többnyire úgy látják, hogy nem éri meg befektetni, mert alacsony a megtérülés.
A kkv-k beruházásai egyébként az utóbbi három évben minimális csökkenést mutattak, de nem állapítható meg egyértelmű trend ezen a téren. Az egy kkv-ra jutó átlagos beruházásérték 2014-ben 2,2 millió, 2015-ben 2,1 millió, 2016-ban 2 millió forintot tett ki. Ez azt is jelenti, hogy tavaly a bruttó hozzáadott érték kevesebb, mint ötödét (17 százalék) forgatták csak vissza, szemben a nagyvállalatokkal, amik annak 25 százalékát fordították beruházásokra.
Bár a versenyszektor összes beruházásán belül kisebb a kkv szektor súlya, a kis- és középvállalkozások beruházásokban játszott szerepét növeli, hogy egyes nemzetgazdasági ágakban meghatározó az aktivitásuk: a mezőgazdaságban és az építőiparban a versenyszektor beruházásainak túlnyomó hányadát a kkv-szektor adja.
Összességében a kkv-k teljesítménye mind a termelékenységben, mind a beruházások terén messze elmarad a nagyvállalatokétól, ami egyrészt szerkezeti különbségekre vezethető vissza, másrészt arra, hogy a kkv-k jellemzően magyar kézben lévő, többségében tőkegyenge vállalkozások, amik beruházási képessége jóval rosszabb a többségében külföldi érdekeltségű nagyvállalatokénál. Ez ad magyarázatot a bérszínvonalbeli különbségekre is, hiszen csak a megújulni és növekedni képes cégek tudnak beszállni a bérversenybe.
Az idén elkezdődött jelentős minimálbér és általános béremelkedés közepette ugyanakkor a kkv-k nagy része is rá lesz kényszerítve, hogy növelje a hatékonyságát, különben előbb-utóbb elveszíti a munkavállalóit. A magyar kkv-k innovációs tevékenységének, beruházásainak fellendítéséhez kormányzati ösztönzés és támogatás is szükséges lesz, ugyanis ezek a cégek messze nem olyan erősek, mint a külföldi tulajdonú társaik.
Vállalat
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Magyar cég logójával a karján írt történelmet a szlovén Tadej Pogačar
A Mol helyi leányvállalata május óta a szlovén válogatott bronzfokozatú szponzora. Bár a magyar kerékpársport is egyre sikeresebb, itthon nem tolonganak a támogatók.
Fontos
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
