Jócskán kibővült a technológiai fejlődés által veszélyeztetett szakmák köre a mesterséges intelligencián alapuló legújabb fejlesztések megjelenésével: ezek révén elsősorban kreativitást és szaktudást igénylő szakmák jövője kérdőjeleződik meg, miközben alig pár éve zömmel a gyárakban dolgozó, alacsonyan képzett munkások kilátásai foglalkoztatták az elemzőket. Sőt, a ChatGPT sikere rámutat arra is, hogy a korábbi fejlődési lépcsők során egyre vonzóbbá váló jövőképpel jellemezhető munkakörökben is átvehetnek feladatokat a számítógépek az emberi munkaerőtől.
Ebbe a csoportba tartozik például az informatikus szakma, amit az elmúlt években jelentős kereslet övezett, néhány éve Magyarországon is több tízezer betöltetlen pozíció lehetett ezen a területen. A mesterséges intelligencia fejlődésével azonban a hagyományos értelemben vett programozás elavulttá válik, a kódok megírása helyett egyre inkább az MI-alapú rendszerek tanítására és felügyeletére lesz szükség, amelyek akár a klasszikus értelemben vett programokat is legenerálják, ha egy probléma megoldása úgy kívánja – a tendenciára épp az MI-fejlesztések gyorsuló irama is rávilágít, ami aligha valósulhatna meg automatizált programírás nélkül.
A mérnöki állásokat is megváltoztatják a gépi tanulásos módszerek, amelyek révén bizonyos tervezési feladatok akár emberi beavatkozás nélkül is elvégezhetővé válnak. Mindez főleg az egyszerűbb munkákat érinti, amelyek helyett komplexebb tevékenységekkel foglalkozhatnak a szakemberek a gépeknek köszönhetően, sőt, a döntéshozatalt is egyre inkább támogatják az MI-alapú szoftverek a területen.
E két tendencia azért különösen érdekes, mert nem is olyan régen a robotizáció és a háromdimenziós nyomtatás terjedésével épp az érintett szakterületek kerültek előtérbe az ipari termelésben. A 2010-es években megfogalmazott prognózisok szerint ugyanis a feldolgozóiparban
a kétkezi munkásokat a helyükbe lépő gépek kezeléséhez kellő egyszerűbb programozói és mérnöki ismeretekkel felvértezett technikusok váltják az üzemekben.
Az automatizáció az ipar mellett a mezőgazdaságot és egyes szolgáltató ágazatokat – például a szállítmányozást – is mélyen érinti, munkaköröket tekintve továbbá leginkább az alacsony, legkevésbé pedig a magas iskolázottsághoz kötött állások fennmaradása veszélyeztetett az OECD 2018-ban kiadott jelentése szerint. Igaz, már tíz éve is felmerült, hogy bizonyos komoly szakértelmet megkövetelő informatikai állások is hamarosan jórészt automatizálhatók lesznek, például a szoftvermérnöki munkákat sorolta ebbe a körbe az Oxfordi Egyetem 2013-as elemzése – ebben érdemi előrelépés történhet a most megjelent fejlesztések révén.
Ugyanezen elemzés tartalmaz egy rangsort a szakmákról azok számítógépesíthetősége szerint: a legkevésbé érintett munkakörök között többek között orvosi és kreatív, művészeti foglalkozások találhatók, ám az orvosi szakvizsgát sikerrel abszolváló ChatGPT neurológusokhoz mérhető eredményességgel diagnosztizál betegségeket, miközben akár politikai vitát ébresztő rapszövegek megírására is alkalmas.
Megdőlni látszik tehát az a teória, miszerint alapvetően a rutinszerű munkák automatizálhatók.
A mesterséges intelligencia egyre több szakterületre történő beszivárgásával kiéleződik az oktatás minőségének kérdése. Noha szakértők már évtizedek óta hangoztatják az újdonságokra és változásokra való fogékonysághoz kellő alapkészségek – soft skillek – fontosságát, azokra nem esik kellő hangsúly. A probléma Magyarországon is ismerős, de a világ más részein is jellemző, miszerint a gyerekek és a fiatalok az iskolában leginkább a lexikális ismeretek reprodukálásával érhetnek el sikereket, amire a számítógépek is képessé váltak. Akik azonban képesek felkészülten, bátran kísérletezve fogadni az újdonságokat, előbb-utóbb a saját hasznukra hajthatják azokat, és hatékonyabban végezhetik el a munkájukat.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
