Hírlevél feliratkozás
Szentkirályi Balázs
2018. április 3. 17:53 Tech

Harmincezer informatikusra lenne azonnal szüksége a magyar gazdaságnak

Mostanra már közel 30 ezer betöltetlen IT pozíció lehet országszerte – mondta a G7-nek az IVSZ oktatási igazgatója, Bozsonyi Károly. Ez rossz a cégeknek, mert egyre drágábban jutnak hozzá a hiányzó szakemberekhez, ami versenyhátrányt jelent.

A problémát az állam is felismerte. A piaci szereplőkkel és az egyetemi szférával közösen kiírtak egy GINOP-pályázatot 8,2 milliárdos keretösszeggel. Ettől várják, hogy javuljon a helyzet. Összeszedtük, hogy milyen változások várhatók a közeljövőben. 

A GINOP-pályázatban többféle alprogram szerepel. Ezek mindegyikét úgy kalibrálták, hogy a szakemberhiány egy-egy dimenzióját kezelje.

Mivel az informatikushiány egyik okozója a rettentő gyenge középiskolai felkészítés, ezért a pályázati pénzek egy része arra megy, hogy az érdeklődő diákok már a középiskolában az infószakok irányába érdeklődjenek. Ezért vannak az informatikát népszerűsítő, a szülőket is elérő programok. Egy másik alprogram célja, hogy csökkentse az egyetemi hallgatók lemorzsolódását, ami egyébként elég magas: a képzésekre beiratkozó elsősöknek csupán a fele szerez diplomát.

Van olyan alprogram, ami a nemzetközi igényeknek megfelelő standard képzéseket viszi be a felsőoktatásba (Oracle, Cisco, Microsoft) és vállalja át az ilyen vizsgák több százezres költségét. Egy másik, minden informatikai felsőoktatási intézményt (32) érintő program az iparban dolgozó, gyakorlati tudással rendelkező szakembereket közvetítik ki a felsőoktatási intézményekhez. Úgy tudjuk, hogy idén ősztől hirdethetik meg először azt a gyakornokprogramot, ami évi több száz egyetemista bevonásával újítaná meg a képzést.

Szintén idén szeptembertől indul egy új, a jelenlegieknél jóval gyakorlatiasabb képzés a BME-n és a Pannon Egyetem veszprémi és nagykanizsai helyszínein. (A tanterv itt, a program részletes leírása pedig itt olvasható.) A képzésre most januárban bólintott rá a Magyar Akkreditációs Bizottság. A leírás szerint az új, üzemmérnök informatikus szakon (BProf) az alapjaitól gondolták újra az informatikusképzést, amivel négy egyetemi félév és két gyakorlati félév alatt a tanulók piacképes tudást szerezhetnek.

Az eddig elérhető egyetemi képzések egyáltalán nem ilyen gyakorlati szemléletűek. A szakokról a legtöbben a nagyon magas szintű elméleti matematika és kvantumfizika miatt buktak ki. Pedig egy mai programozónak az ilyesmiknél jóval nagyobb szüksége van mondjuk arra, hogy legalább középszinten tudjon angolul. Vagy arra, hogy képes legyen csapatban dolgozva önállóan és kreatívan megoldani a szembejövő problémákat. Ezekkel eddig egyáltalán nem foglalkozott az egyetemi képzés, a megszerzett tudás hamar elavult, vagy eleve használhatatlan volt.

Ezért az utóbbi években elszaporodtak a céges képzések, ahol a vállalatok a jelentkezőket a saját igényeikhez igazítva képzik ki néhány hónap alatt. Illetve szintén több tucat programozó bootcamp indult főként a fővárosban, ahol fél-egy év alatt bárki, bármilyen háttérrel megtanulhat elfogadható szinten programozni. Ma tényleg olyan nagy az igény a programozókra, hogy a piac már a diplomát sem kéri, csak a jelentkezők tudására kíváncsi. Aki beválik, az jöhet, a többi pedig már az egyén képességein és ambícióin múlik.

Az egyetemi lemorzsolódás másik oka, hogy az infószakokon már a tehetségesebb másodéves diákokat 5-800 ezres bruttó fizetéssel csábítják a vállalatok, aminek sokan nem tudnak ellenállni. Végső soron mondhatjuk azt, hogy az üzemmérnök szak elindítását, 

a képzés újragondolását a piac kényszerítette ki azzal, hogy a 3-5 éves képzésekre járó egyetemistákat egy-két év után kilóra felvásárolták a tanszékekről.

A piaci éhséget, a digitalizáció terjedési sebességét látva az új képzést elvégzők a mérnök informatikusokhoz hasonlóan értékes diplomára, és hozzájuk hasonlóan 500-800 ezer forint közötti bruttó kezdőfizetésekre számíthatnak, mondta a G7-nek Bozsonyi.

A szimpla gyorstalpaló programozóképzéseket választók (köztük sok bölcsész) pedig abban bízhatnak, hogy akár már szeptembertől megkapják a diákstátuszt, ami diákigazolványt, diákhitelt és a ÁFA-mentességet jelent majd.

Sőt, úgy tudjuk, hogy államtitkári*Palkovics László, EMMI ígéret van arra, hogy a pedagógus-ösztöndíjprogramhoz hasonló rendszert vezet be a kormány, ami havi 100 000 forintos ösztönzést jelentene évi több ezer diáknak, hogy a mielőbbi elhelyezkedés helyett szerezze meg a diplomáját.

Az egyetemet végzettekkel azonos tudást ígér 12 hónap képzés és fél évnyi céges terepmunka után a Codecool egyik vezetője, Sallay Zoltán. Azt mondja, hogy az egyetemet végzettek jobbak matekból, de bizonyos eszközök és technikák használatában az ő diákjaik a tapasztaltabbak, illetve soft skilljeikben is jobbak az átlag magyar egyetemistáknál. Ráadásul a gyenge matek nem is gond, ha az alapvető logikai képességek megvannak.

A képzésük utófinanszírozott, a végzetteknek garantálják az elhelyezkedést. Frontális oktatás nincs, mindenki a saját tempójában halad. Egy hét otthoni tanulást (napi 6 óra azért kell) egy hét közös munka követ. A Codecool-diákok a python programnyelvvel kezdenek, majd webes technológiák, adatbázisok, java, esetleg C++ vannak a programban – az általános programnyelvek között egyébként könnyű váltani. Minden a piac legaktuálisabb igényeitől és a tanulók egyéni céljaitól függ.

A technikai tudás mellett pedig legalább olyan fontos a csapatmunka, a folyamatos visszajelzések, a prezentálás, a kreatív problémamegoldás begyakorlása, mert a munkahelyen ezekre legalább akkora szükség van.

Azt szeretnénk, ha nem szimpla fejlesztők, hanem munkatársak kerülnének ki tőlünk.

Tech codecool felsőoktatás informatika informatikus ivsz oktatás programozás programozó Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Hajdu Miklós
2018. november 10. 17:08 Tech

Egy intézmény nyerte el a magyar egyetemekhez jutó uniós kutatási pénzek közel harmadát

Tovább elemeztük a H2020 pályázatok adatait, ezúttal a magyar egyetemekre koncentrálva. Kiderült, hogy a CEU messze kiemelkedik a magyar egyetemek között a nemzetközi színtéren.

Rigó Anita
2018. november 6. 12:26 Tech

A bitcoin-bányászat több mint kétszer annyi energiát fogyaszt, mint az aranyé

Ez az első tanulmány, ami a dollárérték alapján vizsgálja az előállítás energia költségét.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.