Az egyetemeknek jobban kellene koncentrálniuk a készségfejlesztésre
A statisztika ezúttal tökéletesen alátámasztja a mindennapi benyomásokat: a magyar cégek a képzettségi papírok helyett/mellett egyre inkább a dolgozóik gyakorlati tudását értékelik. Sipos Norbert, Kuráth Gabriella és Gyarmatiné Bányai Edit friss tudományos eredményei a Pécsi Tudományegyetem 2014 és 2017 között végzett hallgatóit felölelő vizsgálatból származnak, és ezek szerint a pályakezdők nettó bérére jelentős hatással vannak bizonyos személyes képességek (soft skillek). Korántsem csak a formális képzettség számít egy béralku során, hanem bizonyos mindennapi munkát segítő kompetenciák sokat nyomnak a latban.
A kutatók hat kompetencia-csoportot elemeztek: a társadalmi-érzelmi, a részvételi, az általános, a szervezeti, a specializált és a módszertani készségek bérezésre gyakorolt hatásait mérték fel.
Az eredmények arra utalnak, hogy ezek közül kettő, a társadalmi-érzelmi és a módszertani kompetenciák gyakoroltak érdemi (pozitív) hatást a fizetésekre, a többi inkább semlegesnek bizonyult. Vagyis azok a volt pécsi diákok, akik a jól kezelik a konfliktusokat, nagy munkabírásúak és rugalmasak, önállóak, de csapatban is jól dolgoznak – nem meglepő módon – magasabb fizetést kapnak.
Hasonlóképp, az idegen nyelveket jól ismerő, az újdonságokra nyitott, illetve a jó elemző és rendszerező képességű frissdiplomások is többletbérre számíthatnak, ezeket az ismereteket egyébként még többre is értékelik a vállalatok, mint a társadalmi-érzelmi készségeket.
Az eredmények az egyetemek számára is fontos tanulságokkal szolgálnak: ha zökkenőmentessé szeretnék tenni a diákok számára a munkába állást,
a lexikális tudás átadása mellett a készségfejlesztésre is komoly hangsúlyt kell fektetniük a képzés során.
Az elmúlt évek kifeszített munkaerőpiaci környezetében a hallgatók talán még talán kevésbé érzékelhették, hogy a gyakorlati kompetenciáik hiánya mennyire hátráltatja őket, a koronavírus-járvány miatt azonban változik a helyzet.
A vállalatok megint megválogathatják, hogy kit és mennyi pénzért vesznek fel, így sokkal hangsúlyosabb kérdéssé válik, hogy az oktatási intézmények mennyit tudtak fejleszteni a diákjaik személyes képességein.
Közélet
Az egyik legnagyobb hazai nemzetiség szenvedheti meg a kormány kampányát
A 2022-es népszámláláskor állampolgárság alapján a magyarok után már az ukránok voltak a legtöbben az országban, és azóta ez a szám csak nőtt.
Ömlenie kell a pénznek, 180 fokos fordulatot vesz a Demján Sándor Program
Egy hónapon belül el akarják bírálni az összes pályázatot, hogy minél gyorsabban kimenjen a pénz a gazdaságba, és munkába álljanak az új gépek.
A magyar gazdaság rémisztő adatáról, amelyik zuhan, mint a kő
Még ha látna is fantáziát valaki nálunk egy beruházásban, érdemes megkockáztatnia, hogy egy reggel arra ébred, éppen az ő pénzét teszi fel az állam a kaszinóban?
Fontos
Véget ért az ingyenpénz időszaka, és ez nem csak a magyar kormánynak okoz problémát
A 2010-es évek stabil csökkenése után a kötvényhozamok világszerte emelkednek, ami a jövő évi választás előtti osztogatást is megdrágítja.
Építőipar, NER, foci, uniós pénzek, de így is be tudtak dönteni egy milliárdos céget
Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.
Ötödével kevesebb gyereknek kezdődik a nyári szünet, mint az ezredfordulón
Több mint 1,2 millió általános és középiskolás kezdi meg a vakációt ezen a héten. A 2000-es évek elején még az 1,6 milliót közelítette ez a szám.
