(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A vállalati digitalizáció felértékelődését jól jelzi, hogy egyre több konferencia, esemény foglalkozik a témával. A Portfolio nemrég tartotta kifejezetten digitális transzformációs konferenciáját. Az IVSZ áprilisi Smart konferenciáján dedikált kerekasztalban foglalkoztunk a témával. De megjelent ágazati eseményeken is a digitalizáció, a 3. Proptech konferencián május végén szenteltünk a digitalizációs kérdéseknek egy kerekasztalt az ingatlanszakma kihívásait vizsgálva. Végül a napokban lezajlott Business Fest részeként megrendezett IT Festen is kiemelt szerepet kapott a digitalizáció témája.
Ki viszi át?
Egyre inkább olyan érzésem van, mint amikor a 2000-es években a World Internet Project részeként azt kutattuk, hogyan terjed el az internet használata, és hogyan alakul át az emberek élete annak köszönhetően, hogy az interneten egyre több információ, szolgáltatás és ismerős érhető el. Akkor és ott – utólag visszatekintve – leginkább az iWiW bizonyult sokak számára annak a „gyilkos alkalmazásnak”, ami miatt megérte elkezdeni internetezni, ami miatt nem akartak kimaradni az egyszerű, hétköznapi emberek sem az internet terjedéséből. iWiW már rég nincs, de a magyarok azóta is imádják a közösségi médiát. Sőt, a digitalizációt tekintve sokkal előrébb járnak, mint a vállalatok, ezen tájékozódnak, ezen keresnek információt, ezen tartják a kapcsolatot.
A vállalatoknál még nem tudjuk, hogy mi lesz az a funkció, szolgáltatás, ami igazán az online térbe rántja őket. Ha tippelnem kellene, akkor a fizetés és számlázás kombinációjára fogadnék. Amikor a kéményseprő még az előszobámban állva a telefonján állítja ki és küldi el azonnal a Számlázz.hu-n keresztül, e-mailben a számláját, vagy a Business Fest konferencián a Raclette by Lili food trucknál egyszerű okostelefonon pötyögik be a kártyás fizetési tranzakció előtt az összeget, akkor azt látom, hogy mennyire kényelmes és kézenfekvő a vállalkozóknak és nekem, vevőnek is, hogy 21. századi digitális megoldásokat használunk.
Igaz, hogy ehhez a vállalkozókon először kis erőszakot kellett tenni, mert ma már kötelező a számlázásnál a NAV-val való összekötés, illetve vásárlásoknál a kártyás fizetés biztosítása. Persze a kérdés az, tud-e a számlázás és fizetés a vállalati digitalizáció trójai falova lenni, ahogy az iWiW a lakossági internetezésnek? Bízzunk benne. Remélhetőleg egyre több vállalkozó, kis- és közepes vállalkozás (kkv) fedezi fel, hogy a digitális eszközök használata kézenfekvő, kényelmes, gyors és olcsó, feltéve, hogy már kitalált vállalati folyamatokra tudnak ráépülni.
A koronavírus önmagában kevés lesz
A Digiméter 2022 tavaszi kutatása ugyanakkor azt mutatja, hogy a koronavírus két éve is kevés volt a legtöbb kkv számára, hogy (f)elismeje a digitalizáció fontosságát. Röviden nézzük át, hogy mit mutatnak a projektünk főbb eredményei.
Az otthoni munkavégzés index értéke 2,5 (10 fokú skálán): a kkv-k 26 százaléka biztosít lehetőséget távmunkára – tehát minden bizonnyal illúzió az a tömegmédiában sugalmazott kép, mintha a magyar munkavállalók többsége otthonról dolgoz(hat)na (még akkor is, ha a kutatás a nagyvállalatokat nem vizsgálta). Ugyanakkor feltehető, hogy vállalkozások ezrei ismerkedtek meg először a távmunkával éles helyzetben. Ami pedig különösen fontos, hogy a távmunkát a 2022. áprilisi kutatás idején is lehetővé tevő kis- és középvállalkozások 85 százaléka nem tapasztalt hatékonyságromlást, emiatt mérlegelik a távmunka megtartását hosszú távon is. Ha csak egyvalamit köszönhetünk a járványnak, akkor az egyértelműen a távmunka elfogadottságának növekedése. Végre Magyarországon is normálissá válik a távmunka, a hibrid munkavégzés (részben otthonról, részben irodából), feltéve, hogy ezt lehetővé teszik a munkavégzés körülményei.
Az ügyfélszerzés és tanácsadás index értéke csak 1,1. Annak ellenére, hogy a vásárlók és a vállalati döntéshozók magánéletükben többrétűen használják a digitális eszközöket, a kkv-k esetében ügyfélszerzésre és kapcsolattartásra nem igazán kezdték el intenzíven alkalmazni az elmúlt két évben a digitális csatornákat. A személyes ügyfélszerzés továbbra is dominál, sőt még növekedni is tudott a koronavírus megjelenés óta (51-ről 53 százalékra). De a teljes képhez hozzátartozik, hogy a dobogó második és harmadik fokán is online megoldás található (a honlapon elérhető információk bővítése 38-ról 41 százalékra nőtt, a közösségi média tartalommarketing pedig 21-ről 25 százalékra). Csakhogy nem történt meg utóbbiak ugrásszerű fejlődése, illetve a személyes csatorna visszaesése, amint arra számítani lehetett.
A digitális pénzügyek index értéke a legmagasabb, 5,8: a kkv-k 22 százaléka költ többet szoftverekre és programokra, a könyvelők 57 százaléka hozzáfér a számlázó programhoz. A cégek közel negyede pedig csak digitális megoldást használ a dokumentumok könyvelővel való megosztására.
Összességében elmondható tehát, hogy bőven volna még hová fejlődni, ugyanakkor a digitalizáció első magvai kikeltek a kkv-k esetében is, ebben mindenféleképpen hozott előrelépést a koronavírus, még ha nem is olyan nagyot, ahogyan azt remélni lehetett. Közben pedig tovább folyik annak keresése, hogy mi lehet a vállalkozások számára az a terület, ami miatt mindenki számára nyilvánvalóvá válik: nem érdemes kimaradni a digitalizálódásból.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
