Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2022. április 12. 04:34 Tech

12 milliárdos profitot ért el 11 munkavállalóval egy hazai vállalat

A hazai informatikai vállalkozások 2 ezer milliárd forint árbevétel mellett 227 milliárdos üzemi eredményt értek el 2020-ban. Ennek a profitnak az 5 százalékát egyetlen, a hazai médiában ismeretlen vállalkozás, a Gaijin Games Kft. érdeme.

Nem csak a 12 milliárd forintos profit nagyságrendje érdekes, hanem az is, hogy mindezt csupán 11 munkavállalóval sikerült elérni.

De miből lehet munkavállalóként 1 milliárd forint profitot egyetlen év alatt elérni?

 

A Gaijin egy orosz alapítású vállalat, ami már 2013 óta jelen van hazánkban, és olyan videójátékok fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik, mint a War Thunder, Crossout, Star Conflict, CRSED: F.O.A.D. és az Enlisted.

A céget egy orosz testvérpár, Anton és Kirill Yudintsev alapította 2002-ben Moszkvában, és a 2010-es évekre lettek nemzetközileg is sikeresek. A médiában és adatbázisokban ekkor londoni és németországi központúként jelentek meg. 2014-re vonatkozó árbevételüket közel 8 milliárd forintban határozták meg, azóta nem találni a cégcsoport egészére elérhető adatot.

A cég Budapestet, mint a globális központját jeleníti meg, így feltehetőleg a játékosoktól beszedett bevételek is ide futnak ma már be. Az érdemi fejlesztési és üzemeltetési munka azonban biztosan nem Budapesten történik, hiszen az összesen 13 alkalmazott a két cégben ezt nehezen végezhetné el. A cégnél kérdéseinkre megerősítették, hogy Budapesten van a globális központjuk, és jelentős fejlesztéseket terveznek nálunk. 

A cégnek a honlapjuk szerint Oroszországban, Lettországban, Németországban és Magyarországon vannak irodái. A Linkedinen regisztrált 417 munkavállaló közül 175 Oroszországban, 77 az Egyesült Államokban, 14 Németországban, 9 Magyarországon, 7 Lettországban dolgozik a vállalatnak. 

A Gaijin Games Kft. tulajdonosa*A 2017-es alapítást követő két hónapban Yury Kartavtsev, cseh állampolgár volt a tulajdonos. A kézbesítési megbízottja a Lavecoworking Kft. volt. Ennek Váradi László és Váradi Jekatyerina Szergejevna a tulajdonosa, cégeik és nevük a Panama-papírokban 603 esetben bukkan fel offshore-cégek alapítása kapcsán az Átlátszó korábbi cikke szerint. A céget cégalapítási szolgáltató indította, azután vették át a tulajdonosok.[ a Seychelle-szigeteki Gaijin Entertainment Holdings S.A. 

A cégcsoport másik magyarországi cége a Gaijin Distribution Kft. Ennek tulajdonosa a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Gaijin Entertainment Holdings S. A. volt 2016 áprilisáig, azóta pedig ennek is szintén a Seychelle-szigeteki cég a tulajdonosa. A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy a cégstruktúrát átalakítják, és a ciprusi vállalatuk fogja a jövőben a nemzetközi érdekeltségeket összefogni.

A két vállalat pénzügyi adatait együttesen is érdemes vizsgálni. A 2016-os összesített árbevétel 7,4 milliárd forint volt, ami 2020-ra 37,5 milliárd forintra nőtt.

A vállalatok bevételeit azonban nem lehet egyszerűen összeadni, hiszen, mint látni fogjuk, ezek egymással is kapcsolatban állnak. A vállalat hazai jelenlétének okát pedig leginkább az adózásából tudjuk megérteni.

Magyar adóparadicsom?

Elsőre nem tűnhet egyértelműnek, hogy miért éri meg Magyarországról digitális szolgáltatásokat értékesíteni, hiszen a hazai magas adókkal kapcsolatban számos kritika érkezik vállalkozóktól. Magyarországon a legmagasabb az áfakulcs az Európai Unióban. Míg a magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatások, nekik értékesített termékek esetében egy bizonyos értékhatárig a szolgáltatást nyújtó ország áfakulcsát kell alkalmazni, digitális szolgáltatásokra, így videójátékra ez nem vonatkozik.

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, így online videójáték esetén az európai uniós irányelvnek megfelelően, ha az igénybe vevő uniós ország állampolgára, akkor a lakhelye szerinti áfakulcsot kell megfizetnie, az adott országban. Ha az Unión kívül veszi igénybe, akkor sem kell áfát fizetni.  Így a cég szempontjából az áfa kérdése teljesen érdektelen.

Míg az áfa mértéke rekordmagas hazánkban, a társasági adó törvényi 9 százalékos mértéke a legalacsonyabb a fejlett világban. Igaz, maga a törvényi kulcs nem sokat számít, mert egyedi megállapodásokkal, kiskapukkal számos óriásvállalat, köztük az egyik leggazdagabb magyar, Gattyán György tulajdonában lévő Docler-csoport gyakorlatilag nem fizet adót Írországban, Hollandiában, vagy éppen Luxemburgban.

A sokmilliárd eurós árbevételű nagyoknak a nyugati országokban is bőven van lehetőségük az adófizetésük csökkentésére, Magyarországon viszont ez kisebb cégeknek is lehetséges. A két Gaijin- vállalat összesen 79,3 milliárd árbevételt ért el hazánkban az elmúlt 4 évben, amiből 26,4 milliárd forint adózás előtti árbevételt mutattak ki. Mindezek után csak 1,3 milliárd forint adót fizettek.

Hiába 9 százalékos a társasági adó törvény szerinti mértéke, ez csupán 5 százalék.

Adóparadicsomokhoz hasonlóan kevés az öt százalékos effektív adóráta, amit az elmúlt 4 évben a Gaijin magyarországi cégei a 79 milliárdos árbevétel után fizettek.

A Gaijinnál kérdésünkre elmondták, hogy a magyarországi adózási környezetnek is szerepe volt abban, hogy megjelentek Magyarországon. Emellett az is fontos volt nekik, hogy magas színvonalú az informatikai oktatás, a videojáték-fejlesztésben pedig tapasztalattal rendelkező tehetségek érhetők el. Azért láttak lehetőséget a megjelenésben, mert a legtöbb játékfejlesztő alvállalkozókon keresztül alkalmazta a magyar fejlesztőket, ezért lehetőséget láttak abban, hogy ők közvetlenül alkalmazzák őket. Ráadásul a hazai fejlesztők költsége versenyképes, még más kelet európai országokhoz képest is.  Budapesten továbbra is bővülni szeretnének, és tapasztalt fejlesztőket szeretnének alkalmazni, honlapjukon is aktívan keresnek új kollégákat.

Jogdíjak adózása

A két vállalat árbevétele eltérő forrásból adódik. A Gaijin Distribution Kft.-nél a bevétel 98 százalékát jogdíjbevétel adta, a teljes bevétel 86 százaléka az Egyesült Államokból érkezett. A cég szinte a teljes bevételét elköltötte: 45 százalékát a hirdetési költségek vitték el, 49 százalékát a jogdíjak.

A Gaijin Games Kft. árbevételének fele a ciprusi kapcsolt vállalattól érkezett, másik fele feltehetően a Gaijin Distribution Kft.-től*mivel ez az egyetlen, fellelhető kapcsolat vállalat Magyarországon.. Így a konszolidált árbevétele a két cégnek becslésünk szerint 28,1 milliárd forint lehetett 2020-ban. Ehhez viszonyítva a 11,9 milliárd forintos adózás előtti eredményt, 42 százalékos profitrátát kapunk.

A játékok honlapján elérhető jogi tájékoztató alapján úgy tűnik, hogy az amerikai és japán bevétel azért érkezik külön cégbe, mert azokat a játékkonzolok üzemeltetőin keresztül kapják, így a japán PlayStation mellett az amerikai Xbox, illetve Google Play Store és Apple App Store követésével, míg a játékosoktól közvetlenül érkező, alapvetően számítógépes bevételek a ciprusi leányvállalathoz érkeznek.

Mindezek alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a főként amerikai és japán platform bevételek a Gaijin Distribution Kft.-be folynak be, amiből egyrészt a hirdetéseket finanszírozzák, a fennmaradó bevétel pedig szinte egészében a Gaijin Games Kft.-be folyik tovább. A játékosoktól közvetlenül kapott pénzek nem lelhetők fel a hazai cégeknél – erősen valószínűsíthető, hogy ez a ciprusi leányvállalattól kapott jogdíjakon keresztül kerül átutalásra. 

A profit java része a Gaijin Games Kft.-nél csapódik le. A társaság igen kevés adót fizet ahhoz képest, hogy az árbevétel 70 százalékát teszi ki az adózás előtti eredmény. Másrészről viszont ez mind olyan adóbevétel, aminek nem sok köze van a magyar gazdasághoz, hiszen csak a bevétel elenyésző része érkezik magyar játékosoktól, így ebben az esetben a hazai alacsony adójú környezetnek köszönhető a cég megjelenése és több milliárdos adófizetése.

2020-ban 18,2 milliárd forint árbevétel mellett  az adózás előtti eredmény 12,6 milliárd forint volt. A fizetendő adót azonban harmadával mérsékelni tudták azzal, hogy csökkentő tételként tudják elkönyvelni a licencdíjak utáni bevétel felét. A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy jónak tartják a magyar adózási környezetet, de a licencdíjak után más országokban – így például Cipruson és Oroszországban – még nagyobb kedvezmények vannak, ahogy a videojáték-fejlesztőknek külön kedvezmények is elérhetők. Számukra azonban Budapest azért volt érdekes választás, mert a viszonylag jó adózási fejlesztések mellett az informatikai szakemberek elérhetősége is adott volt.

Egy érdekességre is felhívták a figyelmünket: a hazai adóhatóság nem ismeri el innovatív termékként a videojátékot, így nem lehet olyan jelentős adókedvezményt igénybe venni rá, mint például a járműipari összeszerelésre, ami miatt az Audi  is sokkal kedvezőbben adózik Magyarországon.

Ez az egy adóalap csökkentő tétel önmagágban 408 millió forinttal csökkenti a fizetendő adót. Ez nem a cégre szabott kedvezmény, ez a magyar adórendszer sajátossága, de termesztésen sok más európai országban vannak hasonló kedvezmények. A példa azért is érdekes, mert rávilágít, hogy a társasági adó kulcsát összehasonlítani egyes országok között teljességgel értelmetlen.

Osztalékból sem lát bevételt az állam

Ha az osztalékot Magyarországon veszik ki a tulajdonosok, akkor további bevétele keletkezik a magyar államnak, hiszen az osztalékra is 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Csakhogy a Gaijin tulajdonosa egy Seychelle-szigeteki vállalat. Az ide utalt osztalékról azonban nem rendelkezik kettős adóztatást elkerülő egyezmény, ilyet Magyarország nem kötött az indiai-óceáni szigetállammal.

Az szja-törvény értelmezése szerint ha az adott államban nem alacsonyabb a hazai 9 százalékos kulcsnál a tao, akkor külön adó megfizetése nélkül is át lehet utalni az osztalékot. Ezek alapján az a kép rajzolódik ki, hogy

az orosz játékfejlesztő Magyarországon adózza le adóparadicsomokhoz mérhetően alacsony kulccsal a bevételeit, amit a Seychelle-szigetekre utal ki.

A példa pedig arra is rávilágít, hogy mennyire felesleges és működésképtelen az offshore és az alacsony adózású országok elleni állítólagos hazai és uniós fellépés. Az Európai Unió a Seychelle-szigeteket 2019-ben vette le a nem együttműködő országok listájáról, amin ma már csak kilenc ország és terület található.

Furcsa is lenne ha komolyan venné az adóparadicsomok elleni listát az Unió, hiszen azt a saját tagállamai vezetnék. A globális adóelkerülés legnagyobb károkozói között Hollandia és Luxemburg előkelő helyet foglalna el, Írországgal egyetemben.  A legkárosabb vállalati adóparadicsomokat rangsoroló listán ezek az országok a 3., 5., és 11. helyen állnak, míg Magyarország a 26. helyen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét fronton támadják a Magyarországnak is sok kárt okozó adóelkerülő cégeketNemcsak az adóparadicsomokkal, hanem a multik és az adótanácsadók trükkjeivel is leszámolna az ENSZ bizottsága. A javaslatok egy részét az EU is magáévá teszi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLelkesen segítenek az adótanácsadók az adóelkerülő nagyvállalatoknakÉvi többszáz milliárd dollárral rövidítik meg a világ államkasszáit a trükköző nagyvállalatok. Akik a Big 4 adótanácsadókkal dolgoznak, azok nagyobb eséllyel mennek ebbe az irányba.

Tech adóoptimalizálás Gaijin Distribution Gaijin Entertainment offshore videojáték war thunder Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Avatar
2022. december 1. 12:00 Tech

Több millió Iphone hiányzik majd a piacról a kínai óriásgyárban kitört zavargások miatt

Az Apple kulcsfontosságú gyártási központjában, Csengcsouban a tervezettnél valószínűleg közel 6 millióval kevesebb Iphone Pro telefont fognak legyártani – írja a Bloomberg egy meg nem nevezett bennfentesre hivatkozva.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.

Kabos Eszter
2022. november 26. 14:34 Tech, Világ

A legnagyobb nyertesek között vannak a magyarok a roamingdíjak eltörlése nyomán

Az európai fogyasztók nyertek a roamingárak letörésével, a magyar felhasználók a legnagyobb nyertesek közé tartoznak.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.