Milyen célokat tűzhet ki és milyen fejlesztéseket valósíthat meg reálisan 2030-ig egy szűk pénzügyi lehetőségekkel rendelkező város? A Budapesti Közlekedési Központ jövőképe a lehetőségek tükrében.
Az ókori perzsák ötletes megoldása akár tíz fokkal is csökkenteni tudja a felszíni hőmérsékletet.
A zöldövezetben felnövő gyerekeknél kisebb eséllyel alakul ki mentális betegség felnőtt korban.
A három magyar város lakóinak több mint 70 százaléka olyan környéken él, ahol nincs elég zöld terület a közelben, pedig ennek kimutatható pozitív hatása van az egészségre.
Sokakban talán fel sem merül, hogy ne lenne jó ötlet több fát ültetni a városokban, de amerikai tapasztalatok szerint ez nem egyértelmű. Remélhetőleg azért ebből nem lesz méhlegelő-konfliktus.
Másképp látják a jobb- és baloldaliak az autós, a biciklis és a gyalogos közlekedési formák közötti egyensúlyt, de nem csak a politikai csatározások eredményén múlik, hogy egy-egy városban miképp változik a közlekedés.
Nem teketóriázhatnak tovább az önkormányzatok, előre kell venniük a klímaváltozás következményeit a problémalistájukon.
A skandináv városok rendre kiválóan szerepelnek az élhető településeket bemutató ranglistákon.
A statisztikák alapján nem túlzás erdőtűzválságról beszélni. Csakhogy a lakhatási válság nélkül ezeknek a tüzeknek nem lenne ennyi áldozata.