Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. november 18. 14:29 Közélet

Sok halálesetet lehetne megelőzni, ha Szombathely, Budapest és Pécs okosabban parkosítana

Szombathely (7.), Budapest (12.) és Pécs (16.) is bekerült a legelső 20 városba azon a listán, amely azokat a települések tartalmazza, ahol lakosságarányosan a legmagasabb a zöld területek hiányának betudható korai*A halálozások azon része, amely megelőzhető, elkerülhető lett volna az orvostudomány mai eredményei mellett. halálesetek száma.

Az ISGlobal The Lancet Planetary Health című folyóiratban közölt tanulmány közel 900, 100 ezernél nagyobb lakosú várost elemez (a részletes adatok és a lista ide kattintva érhető el).

A tanulmány szerint az európai városok évente 43 ezer halálesetet tudnának megelőzni,

ha követnék az Egészségügyi Világszervezetnek a zöldterülethez való hozzáférésre vonatkozó iránymutatásait.

A kutatásban vizsgált népesség nagyjából 60 százalékánál nem érvényesült az az ajánlás, hogy lehetőleg minél többen olyan környéken lakjanak, amelynek a 300 méteres körzetében legalább fél hektár – tehát körülbelül egy futballpályányi méretű – zöldterület van.

Az egyes városok zöldfelületeinek kiszámításához a kutatók az  úgynevezett NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) mutatót használták, ennek a megalkotásához műholdfelvételek segítségével számították ki a zöldfelületek arányát egy adott területen belül. 

A listát úgy készítették el, hogy ehhez hozzátették a területi halálozási adatokat, kiszűrve a lakosság várható élettartamát befolyásoló más hatásokat, mint például azt, hogy valahol átlagosan idősebb a lakosság vagy alacsonyabb a jövedelmi szint. Így mutatták ki a zöld területek hiányához köthető korai haláleseteket.

Az összefüggésre egyébként már korábban is rájöttek: a Coloradói Egyetem és az ISGlobal 2019-es közös tanulmánya szerint az NDVI-érték minden egyes 0,1 pontos növekedése 4 százalékkal csökkentette a korai halálozások számát egy adott környék 500 méteres körzetében.

A zöldfelületek közelsége és a jobb egészség közötti összefüggésnek több oka is lehet. A parkok gyakran sportolási lehetőséget jelentenek a környékbelieknek. A fák elnyelik a légköri szennyezőanyagokat, mérséklik a városi hősziget hatást, és a közlekedési zajt elnyelve csökkentik a stresszt és az alvászavarokat.

Egyes tanulmányok összefüggést találtak a zöld területek látogatása és a helyiek erősebb immunrendszere között is. Mindezek a tényezők hozzájárulhatnak a városi zöldterületek közelében tapasztalható alacsonyabb halálozási arányhoz, bár a kutatások alapján nem egyértelmű, hogy mely tényezőknek a legfontosabb a szerepe.

A rangsorra ránézve egyébként viszonylag sok város helyezése nem teljesen magától értetődő. Az elsők között például olyan turisztikai központok találhatók, mint az olasz Trieszt és Torino, valamint a dán főváros, Koppenhága. 

A lista alján viszont, tehát ahol a legkedvezőbben járul hozzá a zöld területek nagysága és elhelyezkedése a lakosság várható élettartamához, olyan városok találhatóak, mint Rotherham (Egyesült Királyság) és Wałbrzych (Lengyelország), amelyek egykor bányavárosok voltak.

A lista elején szereplő városok gyakran nem azért kaptak rossz pontszámot, mert ne lenne bennük elég nagy és sok park, hanem azért, mert rossz ezek elhelyezkedése, és  nem elérhetőek elég ember számára. Jó példa erre Párizs, ahol hatalmas parkok találhatók, de sok olyan sűrűn lakott terület is van, ahol nincs jelentős zöldterület a közelben. Összességében a párizsi városi területek lakóinak 86 százaléka olyan helyen él, amely nem felel meg a WHO irányelveinek.

Ugyanez az arány a listán szereplő magyar városok közül Szombathelyen a legmagasabb, 81 százalék, de Budapesten és Pécsen is 70 százalék felett van.

A másik magyarázat az elsőre zöldnek tűnő, de a listán rosszul szereplő városok (pl. Koppenhága, Trieszt, Budapest) eredményére az, hogy a folyóval rendelkező városok szisztematikusan rosszabb pontszámot kapnak az index alapján, mivel az általában központi elhelyezkedésű folyók helyén értelemszerűen nem lehet zöldfelület.

Az ISGlobal tanulmányának tanulsága várostervezési szempontból az, hogy nem elegendő, ha egy városban nagy a zöldterületek kiterjedése, azok elhelyezkedése is számít, ugyanis ennek jelentős pozitív hatása lehet a lakosság várható élettartamára.

Az európai városoknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy a városi területeket zöldterületként használják fel

– mondta Mark Nieuwenhuijsen, az ISGlobal várostervezési szakértője a tanulmányról beszámoló Bloombergnek. Szerinte ehhez a legjobb eszközt az olyan megoldások jelentik, mint például a zöld tetők és a függőkertek, vagy a városi zöldfolyosók létrehozása, valamint a lebetonozott területek felbontása és újrazöldítése, akár kisebb parkok létrehozásával.

Közélet egészség város várostervezés zöld Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2022. május 25. 04:00 Közélet, Vállalat

Annyi pénzt öntött az állam a magyar startup ökoszisztémára, hogy az megfulladt

160 milliárdot költött a kockázati tőkepiacra a magyar állam, amivel sikeresen szorította ki a külföldi befektetőket. Ezzel sikerült elérnie, hogy Magyarország a régió startup-sereghajtója legyen.

Pálos Máté
2022. május 24. 14:08 Közélet, Világ

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik a teljes EU-s olajembargó, Orbánra mutogat a nemzetközi sajtó

Az embargó meghiúsulása nemcsak jelentősen gyengítené az EU stratégiai súlyát a világpolitikában, de a Kremlnek is további időt ad a hadigépezet működtetésére.

Avatar
2022. május 23. 14:12 Közélet

Becsukja a szemét az Európai Bizottság, tovább lehet növelni az államháztartási hiányt

A Bizottság javaslata után az Európai Tanácsnak kell majd döntenie a pénzügyi lazaság 2023-as meghosszabbításáról.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. május 27. 16:28 Élet

A járvány után idén az infláció tépázhatja meg az önfeledt nyaralást

A rendkívül erős utazási kedv és infláció ütközésén múlik a nyári szezon sikere.

Hajdu Miklós
2022. május 27. 13:37 Adat

Akad még néhány termék, amit egyelőre nem érint az infláció

Nem minden drágult, de kérdés, hogy meddig marad így.

Debreczeni Anna
2022. május 27. 09:09 Támogatói tartalom, Tech

Mit csinálnál, ha ezentúl csak hallgatni tudnád az Instát?

Alapvető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a felhasználóbarát digitális világ tervezésekor gondoljunk a fogyatékossággal élő embertársainkra is.