A világ lakosságának több mint fele már városokban él, és ez a szám egyre inkább növekszik. A megfigyelések alapján viszont az urbanizáció hatására nő a pszichés zavarok kialakulásának veszélye. Kristine Engemann és szerzőtársai annak jártak utána kutatásukban, hogy ez a megfigyelés összeköthető-e a zöld területek hiányával.

Dán adatokon több mint egymillió embert megfigyelve nézték meg, hogy kisebb eséllyel alakulnak-e ki mentális problémák olyan embereknél, akik zöldövezetben nőttek fel, mint azoknál, akik nem. Ezt úgy mérték, hogy a megfigyelt emberek lakóhelyét követték évről évre a meglévő adatokból, amiket összekapcsoltak jó minőségű műholdas képek elemzésével, így megtudták, hogy gyerekkorukban volt-e zöld terület a környezetükben.

Ahhoz, hogy ne azt mérjék, hogy esetleg a tehetősebbek költöznek-e a zöldebb városrészekbe, illetve, hogy kiszűrjenek más szelekciós torzítást, kontrolláltak a gyerekek szüleinek szociális státuszára, az esetleges korábbi mentális betegségekre a családban, a lakóhelyük társadalmi helyzetére és a szülők életkorára. Ezek mind összefüggésbe hozhatók a mentális zavarok kialakulásával, így fontos ezeknek az egyedi hatását kiszűrni.

Még az egyéb tényezők kiszűrésén túl is egyértelmű hatással volt a mentális egészségre az, hogy mennyire zöld környezetben nőttek fel a gyerekek. A legkevésbé zöld övezetben felnövőknél 

15-55 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki mentális betegség,  

minden más faktortól függetlenül, mint a legzöldebb övezetben élőknél. Egyes betegségeknél, mint például a skizofrénia, akár 200 százalékkal nagyobb lehetett a betegség kialakulásának veszélye a legkevésbé zöld területen felnövőknél.

Ráadásul a zöld környezet hatása összeadódik,  

az eredmények alapján az is számít, hogy a gyerekkorból hány évig élnek zöld területek közelében a gyerekek. Értelemszerűen minél tovább laknak ilyen helyen, annál kevésbé valószínű, hogy pszichés probléma alakuljon ki náluk felnőtt korban.

A zöld területnek sokféle hatása lehet, ami csökkenti a mentális betegségek kialakulását, tisztítja a levegőt, összehozza az embereket, mozgásra és aktív életmódra ösztönöz, és ezen kívül még sok más módon hathat az emberek mentális egészségére.  

Mindenképp további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki a jótékony hatását, de az a kutatás alapján egyértelmű, hogy az egyén és a lakóövezet társadalmi státuszától függetlenül mentálisan egészségesebbek, akik zöldövezet mellett nőnek fel.  

Ebből következik az is, hogy az egyre növekvő városiasodás mellett fontos a várostervezőknek arra figyelniük, hogy minél több zöld területet tudjanak kialakítani a városokban, amivel javítani tudják a városlakók pszichés egészségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok halálesetet lehetne megelőzni, ha Szombathely, Budapest és Pécs okosabban parkosítanaA három magyar város lakóinak több mint 70 százaléka olyan környéken él, ahol nincs elég zöld terület a közelben, pedig ennek kimutatható pozitív hatása van az egészségre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSötét adatok érkeznek a magyar öngyilkosságok alakulásáról Évtizedek óta tartó csökkenő trendet megtörve tavaly jelentősen többen lettek öngyilkosok, mint 2019-ben, de nem csak ezért rajzolódik ki meglehetősen aggasztó kép.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa elhiszik a szülők, hogy hatással vannak a gyerekek fejlődésére, az már fél sikerA szülők jelentős része nem tudja, hogy milyen korán kell elkezdeni a gyerekek fejlesztését, ezért sokuk már az iskolába kerülés előtt lemarad a társaitól.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet gyereknevelés mentális egészség pszichológia várostervezés zöld Olvasson tovább a kategóriában