Azért a lengyelek példáját nem szabad elfelejteni.
Felpörögtek a héten az események, de a még teljesítendő feltételek között vannak olyanok, amelyekkel a kormány korábban erősen szembehelyezkedett.
Az uniós pénzekhez való hozzáférés bizonytalansága és a kínai bankok növekvő itteni aktivitása kényelmetlen kérdéseket vetett fel.
Mások mellett hét miniszternek kell feladnia kuratóriumi tagságát, ha ez kell az Erasmus- és Horizont Európa-program uniós forrásainak felszabadításához.
Az Európai Bizottság Magyar- és Lengyelországra is rákényszeríti a szárazföldi szélerőművek telepítésének ismételt lehetővé tételét. Az adatok azt mutatják, hogy a tiltás eddig sem volt indokolt.
Brüsszel nem hogy akadályozza a tanárok béremelését, egyenesen az ő felajánlásuk volt, hogy a tanárbérekre is lehessen uniós pénzt költeni.
Eszkalálódni látszik a kölcsönös zsarolási játszma a Magyarországnak járó uniós források körül, miután kedden Varga Mihály egyedüliként megvétózta a kedvezményes EU-s hitelt Ukrajnának Brüsszelben.
Az ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.
Az uniós támogatások a fogadó országokban hozzájárulnak a korrupció szintjének növekedéséhez. Főleg akkor, ha az ellenőrző intézmények nincsenek résen.
Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.