Egy új, többpólusú világ van kialakulóban, és biztosan nem Európa lesz a központja - mondja Bogdan Góralczyk korábbi budapesti lengyel nagykövethelyettes.
Tajvan sorsára és a világgazdaságra nézve is komoly kockázatokat rejteget a nem túl fényes amerikai-kínai kapcsolat, amin az egykori külügyminiszter, Henry Kissinger szerint változtatni kell.
A folyamatok megmutatják az amerika-kína csipháború korlátjait is.
Hiába okoztak globális logisztikai káoszt 2021-ben a manőverrel, ettől függetlenül a cég pörgött a következő évben is, ám ezt nem minden alkalmazott érezhette egyforma bónusz formájában.
Egy kínai blokád vagy támadás a magyar autóipartól az amerikai techvilágon át a nigeri mezőgazdaságig egy sor szektort megrengetne a globális kereskedelmi láncokon keresztül.
Az amerikai kormány évek óta az aszimmetrikus hadviselés, az Ukrajnában bevált olcsó, könnyű és mozgékony fegyverrendszerek felé próbálja terelni Tajvant, de Tajpej inkább fejlett és drága amerikai repülőgépeket és tüzérséget akar.
Javelinekre és HIMARS tüzérségi rendszerekre is érkezett megrendelés, Peking ennek egyáltalán nem örül.
A Tajvani-szorosban a legkisebb konfliktus is azonnal átgyűrűzne a globális ellátási láncokra, amelyek még mindig nem tértek magukhoz teljesen a járvány után.
Az amerikai hírszerzés igazgatója szerint a kínaiak próbálják levonni a tanulságokat az orosz invázióból.
Az állami fegyveres agresszió nem ment ki a divatból, csak összezsugorodott, és a módszerei is trükkösebbé váltak a formális hadüzenetek korához képest.