Kissinger szerint háborúhoz vezethet az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség
Valószínűnek tartja Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a katonai konfliktust Kína és Tajvan között, ha a jelenlegi feszültségek fennmaradnak, derül ki a nemrégiben a századik születésnapját ünneplő republikánus politikus Bloombergnek adott interjújából.
Miért fontos ez? Tajvan helyzete régóta az egyik legkényesebb kérdés az amerikai-kínai kapcsolatokban. Kína sajátjának vallja az önigazgatású tajvani demokráciát, régóta arra törekedve, hogy visszaszerezze az ellenőrzését a sziget felett, és rendszeresen kifejezi Washington felé a fegyvereladások és a tajvani vezetéssel való politikai elköteleződés ellenzését.
- Kissinger Ázsiáról alkotott nézetei mérvadók, a politikus jelentős szerepet játszott az amerikai-kínai kapcsolatok rendezésében Richard Nixon elnökségekor. Kissinger mostani kommentárja Kína és az Egyesült Államok viszonyáról a leginkább borúlátóbbak közé tartozik, miután az amerikai kormány támogatásáról biztosította Tajvant kínai támadás esetén.
- Kínával szemben konfrontatív politikusok többsége jellemzi az Egyesült Államok mindkét nagy politikai táborát. A két ország között elvi- és érdekellentétek állnak fenn és bizalmatlanok egymás céljait és motivációit tekintve.
Mi várható? A hivatalát az 1970-es években betöltő politikus néhány nappal Antony Blinken külügyminiszter pekingi utazása előtt beszélt. Az elmúlt öt évben nem járt Kínában Blinkennél magasabb szintű amerikai tisztviselő, ám a Fehér Ház elvárásai alacsonyak a látogatással kapcsolatban, nem számít áttörésre az Egyesült Államok kormánya.
- A szuperhatalmak közötti háború nem nyerhető meg, csak aránytalan költségek árán – állítja Kissinger. Az egykori külügyminiszter az amerikai-kínai párbeszéd élénkítését szorgalmazza, meglátása szerint változtatni kell a két ország viszonyán, mert a mostani tendenciák katonai konfliktushoz vezethetnek.
- Kína vezetése invázióra törekszik magas rangú amerikai katonai tisztviselők figyelmeztetései szerint. Az ország célja, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg képes legyen Tajvan elfoglalására az elkövetkező években, esetleg már 2027-ben.
- A csipgyártásban óriási Tajvan szerepe, ha sor kerül a konfrontációra, annak következményei világszerte érzékelhetők lesznek, a német autógyáraktól kezdve az amerikai techcégekig számtalan szereplő anyagi károkat szenvedne.
Világ
Épp Kínával indul az e-autók miatt háború, pedig onnan jön a legtöbb high-tech termék
Kínából importálnak az uniós országok a legnagyobb értékben fejlett technológiájú termékeket.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Van már akkora bajban Európa, hogy Egyesült Államok legyen belőle?
A Draghi-jelentés jó látleletet nyújt az EU gazdasági kihívásairól, de erősen kérdéses, hogy érdemes és lehetséges-e a központosítás felé elmozdulni.
Fontos
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
A Pénzügyminisztérium szerint kacsa a Nők 43+ról szóló hír, marad a Nők 40
Megjelent a hír, hogy 2025-től Nők 43+ lesz a Nők 40 helyett, és az OECD is javasolt a szigorítást, de a kormány nem tervez ilyesmit.
Nagyrészt kidobott közpénz a külföldi beruházások állami támogatása
Miért kritizálta Matolcsy György a kormányt azzal, hogy túl sok állami forrást fordít a külföldi működőtőke bevonásra és újraiparosításra? A G7 Podcastban Medve-Bálint Gergővel, a téma kutatójával beszéltük át.
