Kissinger szerint háborúhoz vezethet az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség
Valószínűnek tartja Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a katonai konfliktust Kína és Tajvan között, ha a jelenlegi feszültségek fennmaradnak, derül ki a nemrégiben a századik születésnapját ünneplő republikánus politikus Bloombergnek adott interjújából.
Miért fontos ez? Tajvan helyzete régóta az egyik legkényesebb kérdés az amerikai-kínai kapcsolatokban. Kína sajátjának vallja az önigazgatású tajvani demokráciát, régóta arra törekedve, hogy visszaszerezze az ellenőrzését a sziget felett, és rendszeresen kifejezi Washington felé a fegyvereladások és a tajvani vezetéssel való politikai elköteleződés ellenzését.
Kissinger Ázsiáról alkotott nézeteimérvadók, a politikus jelentős szerepet játszott az amerikai-kínai kapcsolatok rendezésében Richard Nixon elnökségekor. Kissinger mostani kommentárja Kína és az Egyesült Államok viszonyáról a leginkább borúlátóbbak közé tartozik, miután az amerikai kormány támogatásáról biztosította Tajvant kínai támadás esetén.
Kínával szemben konfrontatív politikusok többségejellemzi az Egyesült Államok mindkét nagy politikai táborát. A két ország között elvi- és érdekellentétek állnak fenn és bizalmatlanok egymás céljait és motivációit tekintve.
Mi várható? A hivatalát az 1970-es években betöltő politikus néhány nappal Antony Blinken külügyminiszter pekingi utazása előtt beszélt. Az elmúlt öt évben nem járt Kínában Blinkennél magasabb szintű amerikai tisztviselő, ám a Fehér Ház elvárásai alacsonyak a látogatással kapcsolatban, nem számít áttörésre az Egyesült Államok kormánya.
A szuperhatalmak közötti háború nem nyerhető meg, csak aránytalan költségek árán – állítja Kissinger. Az egykori külügyminiszter az amerikai-kínai párbeszéd élénkítését szorgalmazza, meglátása szerint változtatni kell a két ország viszonyán, mert a mostani tendenciák katonai konfliktushoz vezethetnek.
Kína vezetése invázióra törekszik magas rangú amerikai katonai tisztviselők figyelmeztetései szerint. Az ország célja, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg képes legyen Tajvan elfoglalására az elkövetkező években, esetleg már 2027-ben.
A csipgyártásban óriási Tajvan szerepe, ha sor kerül a konfrontációra, annak következményei világszerte érzékelhetők lesznek, a német autógyáraktól kezdve az amerikai techcégekig számtalan szereplő anyagi károkat szenvedne.
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.