Hírlevél feliratkozás
Mészáros R. Tamás
2023. január 2. 04:34 Pénz, Vállalat

Kétezer milliárd dollár bánná, ha Tajvannak baja esne

Az utóbbi években először a koronavírus-járvány okozta logisztikai fennakadások idején, majd Ukrajna az üzleti szféra (és az európai politika) számára váratlan orosz lerohanása után számos nagyvállalat és kormány ébredt rá, hogy transznacionális beszerzési- és ellátási láncaikra komolyabb geopolitikai kockázatok leselkednek. 

Ezen kockázatok közül az ukrajnai invázió és az amerikai–kínai kapcsolatok romlása, valamint a csipgyártásban betöltött központi szerepe miatt kiemelt figyelmet kapott Tajvan. A tajvani csipgyártók adják a globális gyártókapacitás közel felé, a bérgyártás majdnem kétharmadát, és bevétel alapon a tajvani cégek teszik ki a teljes félvezetőipar ellátási lánc negyedét. Így az elektronikától kezdve az egyre több csipet használó autógyártókon át a védelmi beszállítókig egy sor nyugati és globális szektor függ a 23 milliós szigettől. 

A probléma, hogy a gyakorlatban független szigetet a Kínai Népköztársaság saját részének tartja, és vezető kínai politikusok időként emlékeztetnek rá, hogy ha a sziget nem akar magától, békésen visszatérni a Kínai Kommunista Párt keblére, akkor erővel fogják kikényszeríteni az “egyesítést”. Az utóbbi években Kína kisebb gazdasági fricskákkal is igyekszik szívatni a sziget kormányzatát és termelőit, számos kisebb horderejű, de jelképes tajvani termék kereskedelmére vetettek ki informális szankciókat. 

Egy kínai invázió esélyei katonai szakértők szerint a közeljövőben minimálisak, és az utóbbi hónapokban Joe Biden amerikai elnök is többször azt állította, hogy nem engedné a Tajvan elleni inváziót (bár ezzel egyes szakértők szerint pont a várttal ellentétes hatást ér el, és növeli a konfrontáció esélyét). 

Mindazonáltal a kínai fenyegetéseket és a támadás távlati esélyét az ukrajnai inváziót követően a vállalati szféra is elkezdte komolyabban venni, és egyre több cég készül válságszcenáriókkal a helyzetre. Az ezt illetően releváns faktorokról közölt rövid áttekintést decemberben a vállalati szféra aggódó szereplőinek kiszolgálására specializálódott Rhodium elemzőcég. A vállaltan leegyszerűsített áttekintés szerint a sziget teljes kereskedelmi blokádja potenciálisan az ukrajnai háborúnál is jelentősebb hatással járna: éves alapon kétezer milliárd dolláros anyagi kárral járna, súlyos fennakadást okozna a nemzetközi kereskedelemben és tőkeáramlásban, és világ legtöbb országát közvetlenül érintené. 

Elakadó kereskedelem

A tajvani kereskedelem elvágása esetén 2021-es adatok alapján éves szinten 565 milliárd dolláros tajvani hozzáadott érték akadna fent a Rhodium számításai szerint. Ez elsősorban a csipgyártáson keresztül okozna további fennakadást a világkereskedelemben.   

Tajvan termeli a legfejlettebb (10 nanométernél kisebb tranzisztorokból álló) logikai csipek 92 százalékát, a kevésbé fejlett csipeket tekintve a globális piac harmada és fele között mozog a tajvani gyártás részesedése. A legnagyobb tajvani bérgyártó, a TSMC állítja elő a mobiltelefonokban használt lapkakészletek 70 százalékát és az autóipari mikrovezérlők 35 százalékát. 

A Rhodium elemzői szerint a tajvani csipkereskedelem elakadása önmagában évi 1600 milliárd dolláros bevételkiesést okozna a szigetről származó alkatrészekre szoruló külföldi cégeknek. Ez az összeg még nem tartalmazza a csiphiányból fakadó további károkat: a koronavírus-járvány idején is problémát okozott, hogy a csipgyártók (kapacitáshiány, logisztikai gondok és az elektronikai cikkek iránti kereslet hirtelen megugrása miatt) nem tudták kielégíteni az elektronikai és autóipari megrendeléseket, ezért például magyarországi autógyárak is leállni kényszerültek. 

Ez nem lenne másként egy tajvani blokád esetén sem. A Rhodium szerint autóipari kitettsége miatt Németország és kapcsolt részei, így Magyarország, Szlovákia és Csehország is a potenciális csiphiánynak legsúlyosabban kitett gazdaságok között van. Hasonló a helyzet az délkelet-ázsiai országokban, amelyek exportját nagyrészt az elektronikai cikkek összeszerelése adja, mit a Fülöp-szigetek, Vietnám vagy Malajzia.  (A Covidhoz hasonlóan a hiány vélhetően a kerékpárpiacon is visszatérne, miután a világ legnagyobb kerékpárgyártója egy tajvani cég.)

A kereskedelmi fennakadások és a tajvani szembenállás potenciális pénzügyi hatásai a kínai gazdaságot is megtépáznák. Ahogy az Ukrajna elleni orosz támadás után, úgy egy Tajvan elleni kínai agresszió esetében is erős nyomás nehezedne az amerikai és más nyugati befektetőkre, hogy vonják ki befektetéseiket Kínából, illetve radikálisan csökkentsék kínai pénzügyi és gazdasági kitettségüket. 

Pénzügyi sokkok

Ez számos területre lehet hatással. 

  • Egy válságban vélhetően visszaesne a kínai kereskedelemfinanszírozás, ami globális szinten több százmilliárd dollárnyi áruforgalmat lehetetlenítene el (a Rhodium konkrétan 270 milliárdos összeget tippel).
  • A külföldi kézben lévő, 775 milliárd dolláros kínai értékpapírvagyonra eladási nyomás nehezedne, ami (Oroszország esetéhez hasonlóan) a tőkekorlátozások szigorodásával járna.
  • A háború és az esetleges szankciók vélhetően visszafognák a nagyságrendileg évi 100 milliárd dolláros kimenő kínai befektetéseket és hitelezést is, amelynek az utóbbi évtizedben növekvő szerep jutott a fejlődő világ finanszírozásában.
  • Hasonlóképpen komoly (a Rhodium által nem számszerűsített) anyagi károk várnának a kínai piactól függő nyugati vállalatokra (ezek közül kiemelkedik például a Volkswagen, a BMW és a BASF, vagy több nagy amerikai elektronikai, tech- és csipgyártó cég).
  • A tajvani tőkekiáramlás is megnehezedne: Tajvan 18 milliárd dollárt fektetett be a világban 2021-ben, és a külföldi vállalatok 22 milliárdos profitot vontak ki a szigetről. A szigeten emellett 127 milliárd dollárnyi külföldi közvetlentőke-állomány van, egy konfliktus ezt is veszélybe sodorná.

Egy konfliktus esetén vélhetően Kína importja és exportja is csökkenne. Egyrészt a fenti pénzügyi hatások eleve megfognák valamelyest a kínai fogyasztást. Másrészt a kínai termelés is nagyban függ a tajvani importtól, így egy blokáddal vagy háborúval (a jelenlegi importszükségelei mellett) magát is elvágná az alkatrészektől.

Kína a világ legfontosabb elektronikai gyártási helyszíne, értékalapon annyi elektronikai cikket exportál, mint Tajvan, Dél-Korea vagy az Egyesült Államok. Bár kevésbé domináns szereplő, de Kína a világ legnagyobb autógyártója is, így a Kínából importáló országok mindkét szektorban további áruhiánnyal néznének szembe. 

A fejlődő világban emellett problémát okozna a kínai gépipari import esetleges kiesése is: számos, elsősorban a bányászatból és mezőgazdaságból élő afrikai, dél-amerikai és közép-ázsiai ország Kínából szerzi be a termeléshez szükséges gépeket és vegyi anyagokat, így Tádzsikisztántól Mongólián át Nigerig és Togóig érne az ellátási láncok esetleges válsága. A másik oldalról Kína a fejlődő világ kibocsátásának az egyik legfontosabb piaca, azaz a termelést a potenciális keresletcsökkenés is megfogná ezeken a helyeken.

Mindenki függ

Azt a TSMC és tajvani vezetők igyekeznek azt is hangsúlyozni, hogy a sziget elleni esetleges kínai támadás a kínai gazdaságot is megrázná, hiszen a kínai csiptermelés messze nem éri el a belső keresletet. (A másik oldalról olyan elméletek is vannak, hogy Kínának részben pont azért érné meg lerohanni a szigetet, hogy bekebelezze a csipgyártót, bár az nem reális, hogy a TSMC gyárai túléljenek egy háborút.)

Egyesek szerint eleve Kína húzná a rövidebbet. A RAND amerikai védelmi agytröszt egy jóval korábbi, 2016-os elemzése pedig úgy számolt, hogy egy Kína és Amerika közti konvencionális (azaz nem a vélhetően a két ország és a világ nagy részét elpusztító nukleáris) konfliktus a kínai gazdaságot 25-35, az amerikait 5-10 százalékát vetné vissza, miután Kína jóval inkább függ a külföldi kereslettől, technológiától és ellátási láncoktól, mint Amerika.

Azóta az arányok minden bizonnyal javultak Kína számára, és Joe Biden kijelentései ellenére egyáltalán nem borítékolható, hogy egy tajvani blokád vagy akár invázió amerikai–kínai háborúvá fajulna, vagy akár kiterjedt szankciókat vonna maga után. 

Az ukrajnai háború ugyanakkor megmutatta, hogy egy elsőre könnyűnek tűnő katonai kalandnak nagy gazdasági ára lehet. Ez az orosz vezetést persze nem befolyásolta a döntések meghozatalakor, de a Kínai Kommunista Párttal kapcsolatban még él az elképzelés, hogy szemben az orosz rezsimmel, a belső stabilitás biztosítása végett fontosnak tartja a nép jólétét. A fenti számok jelzik, hogy a kínai gazdaság relatíve erősebb kereskedelmi beágyazottsága e tekintetben nagyobb sebezhetőséget jelent. A CSIS védelmi agytröszt novemberi értékelése szerint Kína számára legfeljebb pirruszi győzelem lenne Tajvan esetleges elfoglalása.

A TSMC diverzifikál – Tajvan bánatára

Azt a Rhodium elemzői is elismerik, hogy ez egy elég egyszerű összegzés, amely számos potenciális fennakadással nem számol. A gazdasági hatások eleve nagyban függnek attól, hogy a konfliktus pontosan milyen formát vesz fel (blokád, korlátozott támadás, teljes invázió, stb.), milyen kiterjedtségű, ki vesz részt benne (Tajvan segítségére siet-e az Egyesült Államok, esetleg Japán), mennyi ideig tart, milyen intenzitással, stb. 

A kereskedelmi sokkokkal foglalkozó modellek önmagukban nem képesek számos fontos egyéb másodrendű hatás felmérésére, például hogy egy esetleges tajvani blokád a nemzetközi migráció és innováció visszavetésével milyen távlati károkat okozna, különösen a tajvani mérnököktől erősen függő csipiparban és IT-szektorban. De nem vették figyelembe a Kínával szembeni esetleges szankciók hatását sem (hiszen eleve nem tudni, mely országok és milyen büntetőintézkedéseket hoznának), illetve nem számoltak az esetleges katonai konfliktusból fakadó további károkkal. 

A globális csipgyártás tajvani koncentrációja mindenesetre az Egyesült Államokban, Európában és Japánban is kormányzati beavatkozást szült. A washingtoni kormány unszolása, valamint bőkezű anyagi támogatása hatására a legnagyobb tajvani csipbérgyártó, a TSMC több amerikai beruházást is bejelentett, és Japánban is terveznek nyitni egy gyárat a helyi igény kielégítésére. Ehhez hasonlóan az Európai Unió is igyekszik életet lehelni az európai csipgyártásba, amely sosem volt különösebben acélos. A tajvani csipgyártókat pedig nemcsak a kormányok, az ellátási lánc fennakadásaitól tartó nyugati vásárlók is arra ösztökélik, hogy hozza közelebb a termelését a megrendelők üzemeihez. 

Ez ugyanakkor Tajvan számára nem előnyös jelenség. A sziget az utóbbi években igyekezett politikai tőkét kovácsolni gazdasági erejéből és a csipgyártásban betöltött gócponti szerepéből. A TSMC külföldi beruházásai és általában véve a hazai csipgyártás támogatására irányuló amerikai, európai, japán és kínai programok csökkentik Tajvan relatív piaci befolyását, és ezzel egyes spekulációk szerint csökkentik a sziget amerikai védelmének értelmét – ezzel pedig növelik egy kínai invázió költség-haszon mutatóit. Egyes tajvani politikusok emiatt ellenzik a TSMC külföldi terjeszkedését, és szeretnék korlátozni a csipgyártás diverzifikációját.

Más gyártók részben a geopolitikai és üzleti kockázatok, részben a kínai bérek emelkedése, részben a nemrég közel három év után feloldott kínai zéró-Covid-politika nehézségei miatt elkezdték diverzifikálni termelésüket, az Apple és beszállítói (köztük a hírhedt tajvani tulajdonú, de nagyrészt Kínában gyártó Foxconn) például Vietnámban és Indiában terjeszkednek, és más délkelet-ázsiai országok vonzereje is megnőtt. Ez azonban egy egyelőre lassú folyamat, amely nem veszélyezteti komolyabban Kína termelési láncokban betöltött központi szerepét.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat chiphiány embargó háború Kína mikrocsip Tajvan Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2024. február 23. 04:34 Pénz

Érdemes lenne egy adóreformmal korrigálni a jelenlegi rendszert

Az adórendszerünk 10-15 éve bevezetett átalakításainak olyan következményei vannak, amelyeket érdemes egy újabb adóreformmal korrigálni.  

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Torontáli Zoltán
2024. február 16. 09:22 Élet, Pénz

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Energiaközösséget indított a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elsősorban azokat célozva, akik az új, bruttó elszámolásba tartoznak, és így 5 forintért kell átadniuk a felesleges áramot, miközben 36-70 forintért veszik a többletigényüket.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. február 23. 15:42 Közélet

Az akkugyárak után erőmű is érkezik a Távol-Keletről

Kínai befektetők által telepített naperőművekkel oldódna meg az akkumulátorgyárak energiaellátása.

Torontáli Zoltán
2024. február 22. 16:37 Közélet, Vállalat

A magyar agrárium és élelmiszeripar gyengén teljesít, és a politika is dróton rángathatja

Siralmas gazdasági képet mutat a jegybank friss élelmiszeripari mélyelemzése, ha tudunk olvasni a számsorok között.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.