Főleg Németországban állítottak tavaly készenlétbe végső leállítás előtt álló szénerőműveket az energiaválság áthidalására, de ez nem fenyegeti a szénenergia kivezetésére vonatkozó hosszabb távú célokat.
Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.
Németországban mintegy 50 települést dózeroltak le a II. világháború óta a terjeszkedő szénbányák miatt, a helyiek nagy része azonban a bányák bezárásától tart.
Tavaly történt meg először, hogy az új erőműveken belül már a szél- és a napenergia került többségbe.
A szénipar az üvegházhatású gázok 30 százalékáért felel, de úgy tűnik, idén elkezdett visszaszorulni.
Minden igazolt fertőzött közel ötöde bányász Lengyelországban, ahol a legtöbb európai országgal ellentétben nem csökken a napi megbetegedések száma.
Nőni fog az áram iránti igény, ha a járvány után az ipar egy része visszatelepül Európába, miközben egyre inkább el kellene szakadni a szénalapú energiaforrásoktól.
Tavaly első alkalommal haladta meg 2015 óta az új szénerőművek kapacitása a leszereltekét, elsősorban a kínai fejlesztések miatt.
Egy év alatt mintegy 10 százalékkal csökkent a szénfogyasztás, a 2030-as célokat akár már idén elérhetik. Úgy tűnik, az utolsónak szánt szénerőmű sem épül meg.
Az EU-ban és az USA egy év alatt brutálisan zuhant a szénalapú áramtermelés mértéke, bár a világszintű csökkenésben a gazdasági nehézségek is benne vannak.