Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. május 8. 16:19 Világ

Sorra nyeli el a német falvakat a Tatabánya-méretű óriásbánya

Az észak-rajna-vesztfáliai falu, Manheim lakosait az elmúlt években kitelepítették, a falut pedig átköltöztették, hogy teret adjanak a terjeszkedő felszíni lignitbányának. Az északnyugat-németországi régióban nem ez volt az első alkalom, hogy egy falut át kellett telepíteni egy bánya terjeszkedése miatt. Az 1940-es évek óta összesen 50 települést nyeltek el a környék bányái, és 20-at építettek újjá a környéken.


Így változott Manheim 2017 és 2020 áprilisa között.

A Manheim környéki lignitbánya terjeszkedése és működése több konfliktust is generált. A jelenlegi bányabővítés ugyanis nemcsak Manheimet érinti, hanem a környező Hambach erdőt is. Az erdő kiirtásának hírére pedig tiltakozások kezdődtek. Környezetvédelmi aktivisták igyekeztek meggátolni az erdő kiirtását az elmúlt években, és közvetetten a lignitbányászat környezetkárosító hatásai ellen is felléptek.

Ezzel az erdő a német környezetvédelmi mozgalom szimbólumává is vált. Mivel a bánya körüli terület – beleértve az erdőt is – az RWE energiaipari nagyvállalat tulajdona, rendőri segítséggel kiürítették az erdőt, és a fák jelentős részét már ki is vágták.

Környezetvédők tiltakozása a Hambach erdőnél. Fotó: AFP

A környezetvédelmi aktivisták közül többen az erdő fáira épített faházakban laktak, és akadtak olyanok is, akik a már közel teljesen kitelepített Manheim elhagyatott házait foglalták el. A BBC riportja alapján a korábbi lakosoknak ugyan nehéz volt megválni otthonaiktól, de többségüknek nagyobb fájdalmat okoz, hogy a volt lakóhelyüket az aktivisták illegálisan vették birtokba.

A korábbi lakosok tudhatták, hogy el fog jönni az a nap, amikor a bánya miatt el kell majd költözniük, ezért erre fel voltak készülve lelkileg. De arra nem, hogy a környezetvédő idegenek engedély nélkül használják az egykori otthonukat. Többen azt nyilatkozták, hogy szívesebben látják a házukat lerombolva, mintsem idegenek kezére jutva.

Légifotó Mainheimről 2020 nyarán. Fotó: AFP

Nem ez az egyetlen konfliktus a környező város lakói és a környezetvédő aktivisták között. A kitermelt lignit elégetése a helyi hőerőművekben nagyon környezetszennyező folyamat, így a lignitbányászat és a szénerőművek működtetése mellett Németország nem érheti klímavédelmi céljait. Ugyanakkor ezek az erőművek és bányák Németország három fő nyersanyaglelőhelyén összesen 32 ezer embert foglalkoztatnak, ebből Észak-Rajna Vesztfáliában 9 ezret.

A dolgozók így veszélyben érzik a munkahelyeiket, amelyeket legkésőbb 2038-ra mindenképpen el fognak veszíteni a kormány és az RWE megállapodása értelmében. A bánya bezárása ellen közel 50 ezres tüntetést tartottak a dolgozók és hozzátartozóik, akik úgy érzik, hogy figyelmen kívül hagyták a munkások helyzetét.

A bányaipari dolgozókat a kormány nem akarja munka nélkül hagyni, ezért 15 milliárd euróval támogatja a régió ipari átszervezését. A cél egy olyan kutatás-fejlesztési központ létrehozása, amely több munkavállalót képes lesz foglalkoztatni, mint a bányászat. Az erőművek kapacitásait lépésenként építik le, de a bezárások elsőkörben a Ruhr-vidéket fogják érinteni, hiszen ebben a fejlett régióban kisebb gazdasági károkra számítanak.

A szintén áttelepített Erkelenz-Immerath templomát rombolják le 2018-ban. Fotó: AFP

A bányáknak és a hőerőműveknek tehát mindenképp menniük kell, mivel túl nagy a környezetterhelésük. Németországnak a 2020-ra kitűzött karbonemissziós célját nem sikerült elérnie, és ebben szerepe van annak, hogy ugyan az energiatermelés egyre nagyobb részét teszik ki a megújuló erőforrások, a növekvő fogyasztás miatt a lignitfelhasználást nem tudták kellő mértékben csökkenteni.

A lignit a legnagyobb környezetterhelést okozó energiaforrás, hiszen a szénhidrogének közül ennek az egyik legalacsonyabb a fűtőértéke. A benzin például 5,4-szer hatékonyabb. A szénerőművek a német energiatermelés 20 százalékát teszik ki (ezeknek kétharmada lignittüzelésű), de az ország éves karbonkibocsátásának negyedéért felelősek. Németország évi közel 175 millió tonnával a világ legnagyobb lignittermelője. A bányabezárásokra tehát mindenképp szükség van ahhoz, hogy az ország megfeleljen a párizsi klímaegyezménynek.

A bányák és hőerőművek nem csak a globális felmelegedésben játszanak szerepet, de a biodiverzitást is csökkentik. Termőföldeket, erdőket és településeket is elragadnak a környezettől. A Ruhr-vidéki bányák területe összesen már 150 négyzetkilométeres, és a legmélyebb ponton a 450 métert is eléri. A régió három bányája közül a legnagyobb a hambachi (85 négyzetkilométer a területe, mint nagyjából Tatabányáé), mely egyben az egyik legnagyobb ember által kreált gödör is a világon.


Videó a hambachi bányagödörről.

A lignit Magyarországon is jelentős szerepet tölt be az energiamixben, bár kevésbé mint Németországban, hiszen az energia 12 százaléka származik szénből. Magyarországon a paksi atomerőmű után a második legnagyobb energiatermelő üzem a Mátrai erőmű, amely az egyetlen lignittel működtetett erőmű is egyben.

A lignitet a közelben található Visontán és Bükkábrányban bányásszák, ezek éves kitermelése közel 10 millió tonna. Ezzel az értékkel Magyarország jelentősen elmarad a német 175 millió tonnás éves kitermeléstől. Emellett vannak még Magyarországon kisebb barnakőszénnel üzemeltetett erőművek is, de a Mátrai erőműből a szénerőművek energiatermelésének több mint 83 százaléka származik. Viszont ez az erőmű is elindult a környezetkímélőbb technológiák felé, hiszen már gázüzemű blokkok, és napelempark is termeli az áramot.

A Népszava szerint Magyarország korábban 2025-re tervezte bezárni a szénerőműveket, de a Mátrai erőmű mégis kapott engedélyt a lignitblokkok 2029-ig való működtetésére. Részben nemzetbiztonsági okokból dönthettek így, hiszen krízishelyzetben a lignit az egyetlen hazai erőforrás, amely gyorsan energiatermelésre fordítható. Magyarország ugyanis energiaimportőr, szemben Németországgal, amely többletenergiát is képes termelni. Jelenleg a hazai energiafelhasználás kétharmadát biztosítja a hazai termelés, így energiafüggőségben vagyunk az exportőr országoktól.

Emellett Németország energiafogyasztása is magasabb, egy főre vetítve másfélszer annyi energiát használnak el, mint Magyarországon.

Világ klímaváltozás lignit németország Ruhr vidék szénenergia üvegház Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hobot Péter
2021. szeptember 22. 17:44 Világ

A Csendes-óceánon nyíltan izmozik egymással a világ két legnagyobb gazdasági hatalma

A kínai fegyverkezést az ország gazdasági növekedése hajtja, ami nyugatról nézve most már komolyan fenyegető lett.

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Avatar
2021. szeptember 21. 15:01 Világ

Az hagyján, hogy az acélgyár leáll, de még sör sem lesz Angliában

Egyre többen aggódnak az elszállt gázárak és a leálló gyárak miatt Angliában, a földgázhiány a vágóhídakat és sörfőzdéket is rosszul érintheti.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. szeptember 22. 06:34 Adat

A média kormányzati elfoglalása nagyon betett az amúgy is vergődő napilappiacnak

A járvány is megtépázta a nyomtatott lapok piacát, de ennél látványosabb, hogy ha kormányközeli kézbe kerül egy termék, akkor csökken a példányszám.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.