A földgázellátással kapcsolatos aggályok, a rendkívüli aszály és az atomenergia-termelésben tapasztalt kimaradások arra utaltak 2022-ben, hogy Európa a szénerőműveire támaszkodni kényszerül az elmúlt tél során, ez azonban végül nem következett be az Ember nevű agytröszt elemzése szerint. A 18 szénenergiát használó uniós tagállam közül 15-ben csökkent a szénerőművek teljesítménye 2021 és 2022 téli időszakai között, továbbá a szénből előállított villamosenergia mennyisége harminc terawattórás, arányaiban kifejezve 11 százalékos mérséklődését mérte az unióban a legutóbbi és az egy évvel korábbi teleket összehasonlítva a londoni székhelyű szervezet.

A három kivétel Olaszország, Finnország és Magyarország, ahol a szénerőművek rendre 26, 12, illetve 3 százalékkal több áramot termeltek. Velük szemben Lengyelország és Németország – amelyekhez együttesen az unió területén működő szénerőművek kibocsátásának fele kötődött 2021-ben – csökkentette a leginkább a szénalapú áramtermelést, és Portugáliát is érdemes megemlíteni, ahol a vizsgált időszakban bezárták az utolsó szénerőművet is.

Németország esete azért is figyelemre méltó, mert itt állították a legtöbb bezárás alatt álló, de még működőképes szénerőművet tartalékba: az unió területén 14 gigawattnyi kapacitás várt bevetésre szükség esetén, amiből 10 gigawatt köthető a német erőművekhez. Az Ember statisztikái szerint végül ezek a létesítmények átlagosan 27 százalékos kihasználtsággal üzemeltek, és az általuk előállított 13 terawattórányi elektromos áram a teljes téli szénerőművi kibocsátás hat százalékát tette ki. Vélhetően tehát a tartalék erőművek valóban csak akkor termeltek, amikor az indokolt volt, és a tavalyi készenlétbe állításuk hosszabb távon a szénerőművek bezárására vonatkozó terveket sem veszélyezteti.

Az elemzés szerint tehát az uniós tagállamok továbbra is eltökéltek a szénhasználat elhagyása mellett, amit Németország például 2030-ra tervez. A németeket ugyanakkor máig éri kritika a szénerőműveket illető tavalyi döntései miatt, Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a napokban rótta fel a német kormánynak a szén használatát és olyan távoli helyekről történő importját, mint Ausztrália.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSorra nyeli el a német falvakat a Tatabánya-méretű óriásbányaNémetországban mintegy 50 települést dózeroltak le a II. világháború óta a terjeszkedő szénbányák miatt, a helyiek nagy része azonban a bányák bezárásától tart.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miattVágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Hihetetlenül nehéz rávenni az embereket, hogy átalakítsák az otthonukat"Az energiatermelés és közlekedés dekarbonizációja könnyebb, mint a táplálkozásé és a lakhatásé - mondta Philip Summerton, a Cambridge Econometrics vezetője a G7-nek adott, klímakonferenciát is értékelő interjújában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ áramtermelés elektromos áram szén szénenergia szénerőmű Olvasson tovább a kategóriában