Hiába ostorozta őket Hernádi Zsolt is, nem a németek használtak több szenet télen, hanem mi
A földgázellátással kapcsolatos aggályok, a rendkívüli aszály és az atomenergia-termelésben tapasztalt kimaradások arra utaltak 2022-ben, hogy Európa a szénerőműveire támaszkodni kényszerül az elmúlt tél során, ez azonban végül nem következett be az Ember nevű agytröszt elemzése szerint. A 18 szénenergiát használó uniós tagállam közül 15-ben csökkent a szénerőművek teljesítménye 2021 és 2022 téli időszakai között, továbbá a szénből előállított villamosenergia mennyisége harminc terawattórás, arányaiban kifejezve 11 százalékos mérséklődését mérte az unióban a legutóbbi és az egy évvel korábbi teleket összehasonlítva a londoni székhelyű szervezet.
A három kivétel Olaszország, Finnország és Magyarország, ahol a szénerőművek rendre 26, 12, illetve 3 százalékkal több áramot termeltek. Velük szemben Lengyelország és Németország – amelyekhez együttesen az unió területén működő szénerőművek kibocsátásának fele kötődött 2021-ben – csökkentette a leginkább a szénalapú áramtermelést, és Portugáliát is érdemes megemlíteni, ahol a vizsgált időszakban bezárták az utolsó szénerőművet is.
Németország esete azért is figyelemre méltó, mert itt állították a legtöbb bezárás alatt álló, de még működőképes szénerőművet tartalékba: az unió területén 14 gigawattnyi kapacitás várt bevetésre szükség esetén, amiből 10 gigawatt köthető a német erőművekhez. Az Ember statisztikái szerint végül ezek a létesítmények átlagosan 27 százalékos kihasználtsággal üzemeltek, és az általuk előállított 13 terawattórányi elektromos áram a teljes téli szénerőművi kibocsátás hat százalékát tette ki. Vélhetően tehát a tartalék erőművek valóban csak akkor termeltek, amikor az indokolt volt, és a tavalyi készenlétbe állításuk hosszabb távon a szénerőművek bezárására vonatkozó terveket sem veszélyezteti.
Az elemzés szerint tehát az uniós tagállamok továbbra is eltökéltek a szénhasználat elhagyása mellett, amit Németország például 2030-ra tervez. A németeket ugyanakkor máig éri kritika a szénerőműveket illető tavalyi döntései miatt, Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a napokban rótta fel a német kormánynak a szén használatát és olyan távoli helyekről történő importját, mint Ausztrália.
Világ
Nagy lehetőségek előtt áll az akkumulátoripar, csak el kéne szakadni a járműgyártástól
Amerikai vásárlóra talált a csődbe ment Northvolt lengyelországi üzeme, az ipari energiatárolók piacában ugyanis bőven van potenciál.
Az egész világpiacot befolyásolja egy olajmező, ahol korábban több ezer magyar dolgozott
A tengizi mező felfutó termelése is hozzájárult ahhoz, hogy az OPEC és szövetségesei a vártnál is nagyobb olajkitermelés-növelésről döntöttek.
Ha 27 turista jut egy lakosra, akkor már az a kérdés, hogyan lehet megállítani az áradatot
Barcelona és Dubrovnik évek óta küzd a drasztikusan megemelkedett látogatószámmal, de Skóciától Thaiföldig jól ismertek a tömegturizmus árnyoldalai.
Fontos
Feldoppingolt arany lehet a bitcoin, de más kriptoeszközök is egyre fontosabbá válnak
Ahogy a digitális pénzeszközök integrálódnak a pénzügyi rendszerekbe, megértésük nélkül egyre kevésbé lehet megalapozott befektetési döntéseket hozni.
Közép-Európát sújtják leginkább hosszabb és súlyosabb aszályok a fejlett világon belül
Magyarországon és a közép-európai régióban nőtt a legnagyobb mértékben az aszályok kiterjedtsége és intenzitása az OECD-országok mezőnyében.
Nem volt elég 63 milliárd forint egy évre a labdarúgó NB I-nek
A csapatok bevételei között elkezdtek markánsabban megjelenni piacinak tűnő elemek is, de ha jobban a számok mögé nézünk, kiderül, hogy nincs érdemi előrelépés.
