Alacsony bérek, szétcsúszó esélyek, romló tanulói teljesítmény, strukturális tanárhiány, élesedő státusztörvény – kezdődik a tanév Magyarországon.
A magyar haderőfejlesztéssel párhuzamosan zajlik a hadsereg „társadalmiasítása" és a hazafias nevelésen keresztül utánpótlás-programja is – jelentős részben az iskolákban.
Arról érkeznek történetek, hogy a fenntartók igyekeznek keresztbe tenni a távozó tanároknak.
Egyre többen mehetnek egyetemre, de a bejutási esélyek egyre egyenlőtlenebbek: a lejtő csak meredekebb lett.
Ősszel derülhet ki, hogy a státusztörvény újabb akadályt jelent-e az EU-s források kifizetése és Magyarország között.
Annyira nincs pénz, hogy már a kormányzati kiadások legalább 20 százalékán próbálnak fogni valamit.
Szigorításként értelmeznek egy társadalmi vitára bocsátott rendeletmódosítást a gyermekorvosok és tanárok, a kormányzat szerint viszont megmarad a szülői igazolás.
Az új kommunikációs hangsúly, hogy a tanárbérek emelése alapvetően úgyis hazai forrásból megy, az EU ahhoz csak kis részben járulna hozzá.
Egyre erősebben fogja az oktatást a hindu nacionalizmus, mely a tudomány helyett a mítoszokat helyezi előtérbe.
A román tanárok másfélszer jobban élnek, mint a magyarok, de a szerbiai tanárok is tehetősebbek a magyaroknál.