Ugyanannyi ledolgozott munkaórára több átlagos bér jutott tavaly, mint 2017-ben, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra sem állunk valami fényesen.
Nem a feldolgozóipari export hajtja már Magyarországot, de attól még megyünk tovább.
Világszerte hatalmas probléma, hogy a sorvadó középosztály helyzete egyre nehezebb, amin ha nem változtatnak a kormányok súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel fog járni. Magyarországon különösen nagy a baj.
Kedden az uniós pénzügyminiszterek az osztrákok által kilúgozott javaslatról tárgyalnak, miközben a tagállamok mennek a saját fejük után.
Több oka is van annak, hogy a nők kevesebbet keresnek, még diplomával is.
A fiatalok legalább annyira veszélyeztetettek, mint az idősebbek, és a tanárok állása a legértékesebb. Ezek a legmeglepőbb állításai annak a friss OECD tanulmánynak, amely a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás munkaerőpiaci hatásait vizsgálja.
Az OECD megvizsgálta, hogyan halad a vesztegetések elleni fellépés a világ egyik legfontosabb pénzügyi központjában, és szerintük bőven van még mit tenni.
Egészen súlyos problémákat talált az OECD a magyar bürokrácia mélyén.
A jóllét fogalma elég szubjektív, de néha mintha a magyar statisztikában félig tele lenne a pohár, a nemzetköziben meg félig üres.
A jól menő és jól fizető cégek nálunk nagyon kiemelkednek az átlagból, máshol sokkal kisebb az egyenlőtlenség. Nem csoda, hogy a le szakadó kis cégek sokkal rosszabb bért fizetnek.