Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 29. 07:45 Pénz

Azért nő is a magyar egyenlőtlenség, mert leszakadnak a kis cégek

Egy magyar munkás 1990 és 2013 között minden évben átlagosan 2,5 százalékkal tudta növelni a termelékenységét, ennyivel több értéket termelt egy óra alatt. Ez elég szép eredmény, az OECD országok közül csak négy tud ennél jobb növekedést felmutatni: Csehország, Chile, Lengyelország és Dél-Korea.

Adódik a kérdés, hogy ha ennyivel több értéket termel egy dolgozó, akkor a bruttó bére is emelkedett-e ennyivel ugyanezen időszak alatt? A válasz sajnos: nem. Az OECD világgazdasági kitekintése szerint ugyanis az átlagos bér emelkedése csak évi 1,7 százalék volt.

A dolgozók csak néhány OECD országban tudták teljes egészében magasabb bérekre váltani az értékesebb munkájukat, ilyen volt például Csehország (2,6 százalékos emelkedéssel) vagy Franciaország (1,5 százalékkal). Bruttó munkajövedelmekről van szó, amikben az adók és járulékok is benne vannak, tehát ezek mértékének változása a számokat nem befolyásolja érdemben.

Ezzel párhuzamosan a legtöbb országban egy másik, ugyancsak aggasztó jelenség is megfigyelhető volt, az OECD számai szerint szinte mindenhol nőtt a fizetések közötti egyenlőtlenség, más szóval a legmagasabb és legalacsonyabb bruttó bérek közötti különbség.

Ha a mediánt nézzük (ami az adatokat növekvő sorba állítva a középső érték), akkor kiderül, hogy az jóval a számtani átlag alatt van. Ez arra utal, hogy a többségnek a fent említettnél kisebb mértékben emelkedett a munkajövedelme.

A bérek közötti egyenlőtlenség növekedésének számos oka van, fontos szerepet játszik például a technológiai fejlődés. Az új informatikai megoldásokat kezelni képes, magasan képzett, és már eleve jól kereső munkavállalók iránt például annyira megnőtt a kereslet, hogy ők jobban tudták érvényesíteni a pozíciójukat a béralkukban. Ezzel szemben az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokban romlott a dolgozók kollektív alkupozíciója, tehát ők egy alacsonyabb bérszintről még rosszabb helyzetbe is kerültek. (Bár az ő bérük is emelkedhetett, ahhoz képest szakadtak le, hogy a termelékenység mennyire javult.)

Több országban is megfigyelhető, hogy

a bérek közötti egyenlőtlenség nem egy-egy vállalaton belül, hanem a vállalatok között nő.

Nem arról van szó, hogy a cégvezetés fizetése növekszik, a beosztottaké pedig csökken, hanem arról, hogy bizonyos cégek általánosságban magasabb bért tudnak adni a versenytársaiknál.

Kezd szétszakadni a mezőny: a magasabb bért fizetni képes cégek és a nagyobb értéket előállító dolgozók egyre nagyobb mértékben találnak egymásra. Ez az összefüggés egyértelmű, csak az változó, hogy ez egyes országokban mennyire szakítja ketté a gazdaságot, egy termelékeny és jól fizető, illetve egy kevésbé termelékeny, rosszabbul fizető oldalra.

Sajnos az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon. Az alábbi ábrán két mutató összefüggése mutatja ezt meg. A vízszintes tengelyen az látszik, hogy egy adott országban a leginkább termelékeny cégek mennyivel jobbak, mint az átlag (medián), a függőleges tengely pedig azt, hogy a legmagasabb bért fizető cégek mennyivel többet fizetnek, mint az átlag.

 

Ezek szerint Dániában a legkevésbé egyenlőtlen a rendszer, mert ott a legtermelékenyebb cégek alig térnek el az átlagtól, és ennek megfelelően a fizetések sem szórnak nagyon. Magyarország viszont teljesen ketté van szakadva: az igazán termelékeny cégek jóval többet termelnek az átlagnál, és jóval magasabb fizetéseket adnak. Törökországban hasonló a helyzet, és csak Dél-Koreában nagyobb a megosztottság.

Fotó: AFP/Europress

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Pénz egyenlőtlenség fizetés oecd termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 17. 16:04 Pénz, Piac

Tízezer eurót ad kölcsön a bank, de legfeljebb 9958-at kell visszafizetned

Megőrültek a német bankok: kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyi kölcsönt felvettél. Újabb szintet lépett a hitelezési láz.

2018. szeptember 17. 13:58 Pénz

A magyar GDP többszörösét pakolják adóparadicsomokba európai bankok

37 európai nagybank összesen 550 milliárd euró offshore helyszíneket érintő mozgatásához járul hozzá. Ez a magyar GDP körülbelül 4,5-szerese.

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 14. 13:35 Állam, Pénz

Orbán Viktornak van a legkisebb fizetése a kormány tagjai közül

Nem tűnik túl logikusnak, hogy a főnökök keresik a legkevesebbet, pedig a kormányban ez a helyzet. Van olyan, aki a kormányfői fizetés tripláját viszi haza.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.