Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 29. 07:45 Pénz

Azért nő is a magyar egyenlőtlenség, mert leszakadnak a kis cégek

Egy magyar munkás 1990 és 2013 között minden évben átlagosan 2,5 százalékkal tudta növelni a termelékenységét, ennyivel több értéket termelt egy óra alatt. Ez elég szép eredmény, az OECD országok közül csak négy tud ennél jobb növekedést felmutatni: Csehország, Chile, Lengyelország és Dél-Korea.

Adódik a kérdés, hogy ha ennyivel több értéket termel egy dolgozó, akkor a bruttó bére is emelkedett-e ennyivel ugyanezen időszak alatt? A válasz sajnos: nem. Az OECD világgazdasági kitekintése szerint ugyanis az átlagos bér emelkedése csak évi 1,7 százalék volt.

A dolgozók csak néhány OECD országban tudták teljes egészében magasabb bérekre váltani az értékesebb munkájukat, ilyen volt például Csehország (2,6 százalékos emelkedéssel) vagy Franciaország (1,5 százalékkal). Bruttó munkajövedelmekről van szó, amikben az adók és járulékok is benne vannak, tehát ezek mértékének változása a számokat nem befolyásolja érdemben.

Ezzel párhuzamosan a legtöbb országban egy másik, ugyancsak aggasztó jelenség is megfigyelhető volt, az OECD számai szerint szinte mindenhol nőtt a fizetések közötti egyenlőtlenség, más szóval a legmagasabb és legalacsonyabb bruttó bérek közötti különbség.

Ha a mediánt nézzük (ami az adatokat növekvő sorba állítva a középső érték), akkor kiderül, hogy az jóval a számtani átlag alatt van. Ez arra utal, hogy a többségnek a fent említettnél kisebb mértékben emelkedett a munkajövedelme.

A bérek közötti egyenlőtlenség növekedésének számos oka van, fontos szerepet játszik például a technológiai fejlődés. Az új informatikai megoldásokat kezelni képes, magasan képzett, és már eleve jól kereső munkavállalók iránt például annyira megnőtt a kereslet, hogy ők jobban tudták érvényesíteni a pozíciójukat a béralkukban. Ezzel szemben az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokban romlott a dolgozók kollektív alkupozíciója, tehát ők egy alacsonyabb bérszintről még rosszabb helyzetbe is kerültek. (Bár az ő bérük is emelkedhetett, ahhoz képest szakadtak le, hogy a termelékenység mennyire javult.)

Több országban is megfigyelhető, hogy

a bérek közötti egyenlőtlenség nem egy-egy vállalaton belül, hanem a vállalatok között nő.

Nem arról van szó, hogy a cégvezetés fizetése növekszik, a beosztottaké pedig csökken, hanem arról, hogy bizonyos cégek általánosságban magasabb bért tudnak adni a versenytársaiknál.

Kezd szétszakadni a mezőny: a magasabb bért fizetni képes cégek és a nagyobb értéket előállító dolgozók egyre nagyobb mértékben találnak egymásra. Ez az összefüggés egyértelmű, csak az változó, hogy ez egyes országokban mennyire szakítja ketté a gazdaságot, egy termelékeny és jól fizető, illetve egy kevésbé termelékeny, rosszabbul fizető oldalra.

Sajnos az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon. Az alábbi ábrán két mutató összefüggése mutatja ezt meg. A vízszintes tengelyen az látszik, hogy egy adott országban a leginkább termelékeny cégek mennyivel jobbak, mint az átlag (medián), a függőleges tengely pedig azt, hogy a legmagasabb bért fizető cégek mennyivel többet fizetnek, mint az átlag.

 

Ezek szerint Dániában a legkevésbé egyenlőtlen a rendszer, mert ott a legtermelékenyebb cégek alig térnek el az átlagtól, és ennek megfelelően a fizetések sem szórnak nagyon. Magyarország viszont teljesen ketté van szakadva: az igazán termelékeny cégek jóval többet termelnek az átlagnál, és jóval magasabb fizetéseket adnak. Törökországban hasonló a helyzet, és csak Dél-Koreában nagyobb a megosztottság.

Fotó: AFP/Europress

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Pénz egyenlőtlenség fizetés oecd termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2019. június 24. 10:11 Pénz

A bitcoinnak is szárnyakat adott a Facebook-pénz

A félig már elfelejtett bitcoin feltámadt, és a Facebook Librára irányuló érdeklődésnek köszönhetően 11 ezer dollár fölé emelkedett az árfolyama.

Torontáli Zoltán
2019. június 21. 12:36 Adat, Pénz

Az uniós statisztikában kiveri a szemünket Matolcsy György tevékenysége

A magyar államadósságnak már 22 százaléka van a lakosságnál, és ez nagyon magas érték

Avatar
2019. június 18. 10:31 Pénz, Világ

Tengeri olajfúrók papírjait érdemes venni, csak el kell találni, hogy melyik nem megy csődbe

A Brent olaj ára olyan szintre csökkent, hogy lassan érdemes lehet befektetni, most mégis a kivárás mellett érvelünk.

Fontos

Váczi István
2019. június 23. 16:46 Közélet

Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját

Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.

Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

A pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. június 21. 06:43 Adat

Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep

Új adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.