Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 29. 07:45 Pénz

Azért nő is a magyar egyenlőtlenség, mert leszakadnak a kis cégek

Egy magyar munkás 1990 és 2013 között minden évben átlagosan 2,5 százalékkal tudta növelni a termelékenységét, ennyivel több értéket termelt egy óra alatt. Ez elég szép eredmény, az OECD országok közül csak négy tud ennél jobb növekedést felmutatni: Csehország, Chile, Lengyelország és Dél-Korea.

Adódik a kérdés, hogy ha ennyivel több értéket termel egy dolgozó, akkor a bruttó bére is emelkedett-e ennyivel ugyanezen időszak alatt? A válasz sajnos: nem. Az OECD világgazdasági kitekintése szerint ugyanis az átlagos bér emelkedése csak évi 1,7 százalék volt.

A dolgozók csak néhány OECD országban tudták teljes egészében magasabb bérekre váltani az értékesebb munkájukat, ilyen volt például Csehország (2,6 százalékos emelkedéssel) vagy Franciaország (1,5 százalékkal). Bruttó munkajövedelmekről van szó, amikben az adók és járulékok is benne vannak, tehát ezek mértékének változása a számokat nem befolyásolja érdemben.

Ezzel párhuzamosan a legtöbb országban egy másik, ugyancsak aggasztó jelenség is megfigyelhető volt, az OECD számai szerint szinte mindenhol nőtt a fizetések közötti egyenlőtlenség, más szóval a legmagasabb és legalacsonyabb bruttó bérek közötti különbség.

Ha a mediánt nézzük (ami az adatokat növekvő sorba állítva a középső érték), akkor kiderül, hogy az jóval a számtani átlag alatt van. Ez arra utal, hogy a többségnek a fent említettnél kisebb mértékben emelkedett a munkajövedelme.

A bérek közötti egyenlőtlenség növekedésének számos oka van, fontos szerepet játszik például a technológiai fejlődés. Az új informatikai megoldásokat kezelni képes, magasan képzett, és már eleve jól kereső munkavállalók iránt például annyira megnőtt a kereslet, hogy ők jobban tudták érvényesíteni a pozíciójukat a béralkukban. Ezzel szemben az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokban romlott a dolgozók kollektív alkupozíciója, tehát ők egy alacsonyabb bérszintről még rosszabb helyzetbe is kerültek. (Bár az ő bérük is emelkedhetett, ahhoz képest szakadtak le, hogy a termelékenység mennyire javult.)

Több országban is megfigyelhető, hogy

a bérek közötti egyenlőtlenség nem egy-egy vállalaton belül, hanem a vállalatok között nő.

Nem arról van szó, hogy a cégvezetés fizetése növekszik, a beosztottaké pedig csökken, hanem arról, hogy bizonyos cégek általánosságban magasabb bért tudnak adni a versenytársaiknál.

Kezd szétszakadni a mezőny: a magasabb bért fizetni képes cégek és a nagyobb értéket előállító dolgozók egyre nagyobb mértékben találnak egymásra. Ez az összefüggés egyértelmű, csak az változó, hogy ez egyes országokban mennyire szakítja ketté a gazdaságot, egy termelékeny és jól fizető, illetve egy kevésbé termelékeny, rosszabbul fizető oldalra.

Sajnos az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon. Az alábbi ábrán két mutató összefüggése mutatja ezt meg. A vízszintes tengelyen az látszik, hogy egy adott országban a leginkább termelékeny cégek mennyivel jobbak, mint az átlag (medián), a függőleges tengely pedig azt, hogy a legmagasabb bért fizető cégek mennyivel többet fizetnek, mint az átlag.

 

Ezek szerint Dániában a legkevésbé egyenlőtlen a rendszer, mert ott a legtermelékenyebb cégek alig térnek el az átlagtól, és ennek megfelelően a fizetések sem szórnak nagyon. Magyarország viszont teljesen ketté van szakadva: az igazán termelékeny cégek jóval többet termelnek az átlagnál, és jóval magasabb fizetéseket adnak. Törökországban hasonló a helyzet, és csak Dél-Koreában nagyobb a megosztottság.

Fotó: AFP/Europress

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Pénz egyenlőtlenség fizetés oecd termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2019. február 15. 11:11 Pénz

Németország nem engedi ki a készpénzt a kezéből, és most meg is indokolták, hogy miért

Továbbra is ragaszkodnak az emberek a készpénzes vásárláshoz. Igaz, a nagyobb összegű számlákat egyre gyakrabban már bankkártyával egyenlítik ki.

Jandó Zoltán
2019. február 8. 17:04 Pénz

Blöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportok

A korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.

Jandó Zoltán
2019. február 7. 06:52 Élet, Pénz

Feladtad az idei fogadalmad? Egy egész ágazat örül neki

Fitnesztermek építenek arra, hogy az év elején közel másfélszeresére ugrik a vendégek száma, az újonnan érkezők többsége azonban néhány héten belül feladja.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.