Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. december 4. 13:45 Élet

A KSH szerint ki mersz menni este az utcára, az OECD szerint nem

Hogy vagy? Jól? És bővebben? Nem elég jól? Körülbelül ez jut az ember eszébe, és ebben a sorrendben, ha elolvassa a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent kiadványát, majd az OECD jelentését a magyarok életszínvonaláról, illetve jóllétéről. A kettő között a legtöbb esetben csak finom, ám annál fontosabb eltérések vannak, a közbiztonságnál azonban elég markánsan ellentmond egymásnak a két szöveg.

A KSH szerint:

A közterületen való biztonságérzet az elmúlt években folyamatosan javult hazánkban. A községben élők 82,6, a budapestiek 79,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében.

Ezzel szemben az OECD azt írja, hogy:

A támadásokra visszavezethető halálozások aránya jelentősen visszaesett az elmúlt 10 évben, de azok aránya is csökkent (51 százalékra) akik azt mondták, hogy éjszaka egyedül biztonságban érzik magukat az utcán. Ez jelenleg a második legalacsonyabb érték az összes OECD ország között.

Az élettel való elégedettséget a KSH egy 0-tól 10-ig terjedő skálán méri, és a friss adatok szerint a 16 évesnél idősebb lakosságnál már négy éve beragadtunk a 6,1-es osztályzatnál. Mondhatnánk, hogy az elégedettségünk nem nő, a hivatal mindenesetre pozitívabban fogalmaz, amikor azt írja, hogy az elégedettség stabil, változatlan szintet mutat.

Az OECD-nek nincs ezzel közvetlenül összevethető adata. A lakókörülményeinket mindenesetre az elmúlt 10 évben javulónak tartja, csak azt jegyzi meg, hogy az alapvető higiéniával sem rendelkező lakóhelyeink aránya hiába csökken, még mindig kétszerese a nemzetközi átlagnak.

A születéskor várható élettartam nő, és egészségügyileg egyre jobban érezzük magunkat. Az OECD szerint 10 év alatt 45 százalékról 56 százalékra nőtt azok aránya, akik vagy azt mondták, hogy jól, vagy azt, hogy nagyon jól érzik magukat. Abban viszont rekordot döntöttünk, hogy nálunk esett vissza leginkább a szociális támogatottság érzete. 

Tíz év alatt 93 százalékról 84-re esett vissza azoknak az aránya, akik úgy érzik, van kire számítaniuk a bajban.

Az OECD szerint a szubjektív jóllétünk nem stabil, hanem kis mértékben javuló tendenciát mutat. A KSH adatokból viszont értelemszerűen nem derül ki az, ami a nemzetköziekből: ez a mutatónk a növekedés ellenére is jelentősen alatta marad az OECD országok átlagának.

Van két dolog, amelyben az OECD adatokat nézve aggasztóan rosszul teljesítünk (a KSH felmérése ezeket nem vizsgálja). A magyarok politikai aktivitása például gyakorlatilag megszűnt, nálunk csak a görögök és a törökök passzívabbak. Minimálisra zsugorodott az aránya azoknak, akik aláírnak egy petíciót, részt vesznek egy politikai gyűlésen, demonstrálnak vagy megkeresnek egy politikust bármilyen ügyben. A magyarok legfeljebb pár százaléka hajlandó erre.

 

Hasonlóan kilógunk a sorból a megvesztegetésben, ebben messze vezetjük az OECD mezőnyét. A rossz eredményünket egyértelműen a hálapénz elterjedtsége okozza, ha ez kisebb lenne, jó eséllyel megelőzhetnénk az olaszokat, a görögöket, a szlovákokat, a lengyeleket és talán még a cseheket is.

 

Fotó: Police.hu

Élet jóllét KSH oecd statisztika Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. szeptember 21. 12:38 Élet

A könyvesboltból eltűnnek a „csak nézelődők”, de a piac megy előre

Tízéves könyvkiadási csúcs dölt meg 2020-ban, a pandémia begyűrűzésének és a boltzárak évében.

Stubnya Bence
2021. szeptember 16. 13:11 Élet

Az otthonról dolgozók kétszer akkora eséllyel szaladnak bele hatnapos munkahétbe

Szlovákiában például már törvényt is hoztak annak érdekében, hogy ne lehessen negatív következménye, ha valaki nem elérhető online a munkaidején kívül.

Debreczeni Anna
2021. szeptember 16. 11:14 Élet, Támogatói tartalom

Jól hangzik, de a műanyagevő baktériumok egyedül nem oldják meg a globális szemétproblémát

Minél fiatalabb egy vásárló, annál több pénzt hajlandó fizetni a zöld termékekért.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.