Magyarországon marad el a leginkább a diplomás nők fizetése a férfiakétól Európában – derült ki az OECD adataiból.
A szervezet egy friss kiadványa szerint 26 európai OECD-ország között nálunk a legnagyobb a nemek fizetése közötti különbség a diplomások körében. 2016-ban egy felsőoktatásban végzett, teljes munkaidőben dolgozó nő fizetése mindössze a kétharmadát (66,9 százalékát) tette ki a diplomás férfiakénak Magyarországon.
Hozzánk hasonlóan a régió több országában is jelentősen elmarad a magasan képzett nők fizetése a férfiakétól, Szlovákiában, Észtországban és Csehországban is kevesebb mint 70 százalékát teszi ki a diplomás nők átlagfizetése a férfiakénak.
Nem kell azonban ahhoz sem messze menni, hogy a legjobb példát lássuk: Szlovéniában a legkisebb a diplomások körében a nemek fizetése közötti különbség, itt a nők a férfiak fizetésének 83 százalékát keresik meg. Érdekes, hogy a nem éppen a nemek közötti egyenlőségéről híres Törökország is a lista elejére került, itt 81,5 százalék az említett arány, míg mondjuk a fejlett Franciaországban csak 72 százalék.
A férfiak és a nők fizetése közötti különbséget több tényező is magyarázza, amelyek között a diszkrimináció csak kisebb szerepet játszik. Az egyik jellemző ok, hogy a legjobban fizető (mérnöki, informatikai, illetve gazdasági) területeken a férfi dolgozók vannak többségben, míg az alacsonyabb bérszínvonalt kínáló területeken (társadalomtudományok, bölcsészettudomány) a nők dominálnak.
Ám ennél is jobban befolyásolja a nemek fizetésbeli különbségeit a gyermekvállalás, ugyanis az azzal járó feladatok többsége még a legfelvilágosultabb nyugati országban is a nőkre hárul, akik ezért általában nem tudnak olyan karrierutat bejárni, mint a magasan képzett férfiak.
Ugyan kivételek mindig vannak, a Vox cikkében szereplő egyik felmérés kimutatta, hogy az MBA-val rendelkező nők között a gyermekesek fizetése kétszer annyira le van maradva a férfiak béréhez képest, mint a gyermekteleneké. Izlandon például a gyermekvállalásból fakadó fizetésbeli különbségeket úgy mérsékelték, hogy olyan rendszert vezettek be, amelyben a szülőknek járó 9 hónapnyi szülés utáni szabadságból 3 hónapot csak az apa, 3 hónapot pedig csak az anya vehet igénybe, a maradék három hónapról pedig együtt döntenek. Így ott teljesen természetessé vált, hogy az apák is hiányoznak a munkahelyükről a gyermeknevelés miatt.
