Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. november 5. 11:56 Pénz, Világ

Az unió kezd belezavarodni a Google és Facebook-féle cégek különadójának tervébe

Amikor holnap Brüsszelben menetrend szerint ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az uniós pénzügyminiszterek, az egyik legfontosabb napirendi pont megint a nagy technológiai cégek megadóztatásának terve lesz. Miközben teljes az európai egység arról, hogy a Google, a Facebook és az Apple-féle cégeket bevétel alapján meg kell adóztatni, a módszerről és a mértékről olyan körülményes egyeztetésekbe bonyolódtak a felek, hogy a folyamat kezd szappanoperává fejlődni.

Az Európai Bizottság még márciusban állt elő azzal a javaslattal, hogy az unióban minden olyan technológiai cégre 3 százalékos bevételarányos adót lehessen kivetni, amely globális szinten 750 millió eurónál több bevételt ér el egy évben, és ezen belül az unióból is legalább 50 millió eurója származik.

Az első vitát a javaslat azzal okozta, hogy a bevételre szeretné kivetni az adót, ami ellentmond az eddigi alapelveknek, vagyis a profit adóztatásának. A kritikusok szerint a kettős adóztatás (bevétel + nyereség) nem éppen ízléses dolog, a javaslat támogatóinak viszont jogosnak tűnő érvük az, hogy a hasonló globális cégek könnyen ki tudják játszani a profit alapú adókat.

Ahogy arról mi is részletesen írtunk, ezt meg is teszik, vagyis Európában jellemzően szinte semmit sem fizetnek be a közös kasszába, miközben jelentős bevételt szereznek a kontinens országaiban. Erre egyébként korábban is volt lehetőség számos más iparágban a globális cégeknek, de a jelenség a digitális gazdaság előretörésével vált igazán zavaróvá. Egy digitális cégnek fizikailag gyakorlatilag nem kell megjelennie egy országban ahhoz, hogy a piacról bevételt szerezzen, és ez különösen szembetűnővé teszi a problémát. A bevétel alapú adóztatás melletti egyik fő érv az, hogy az üzleti élet fejlődése állva hagyta az adórendszereket, ezért utóbbit hozzá kell igazítani az új körülményekhez.

A másik fő ellenvetés a szektorsemlegesség hiánya, ami szintén elég erős elmozdulás az alapelvektől. A különadó csak a technológiai óriásokra vonatkozna, és csak átmenetileg, de azt nem tudni, hogy meddig.

Ebből a szempontból az unió most hasonlóan kreatív, mint a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány az akkori magyarországi, szektorspecifikus, átmenetinek szánt különadóival.

Az átmeneti intézkedésre egyébként azért van szükség, mert a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) ugyan 2012 óta egyezkednek a tagok egy globális megoldásról, de nem jutottak eredményre. Számos európai állam eleve úgy látja, hogy az OECD-tárgyalások soha nem is fognak számukra elfogadható eredményt hozni, mert a szervezetben az Egyesült Államok könnyen keresztbe feküdhet az olyan terveknek, amelyek az Amazon, Google, Facebook, Apple, Netflix és más vállalatok számára kedvezőtlenek.

Ezért próbálkoznak az európai államok az egységes uniós fellépéssel, ám ez az utóbbi hónapokban a brüsszeli bürokrácia malmai között elkezdett felőrlődni.

A tagállamok egy része nagyon türelmetlen, különösen Franciaország, mert jellemzően a nagy európai államokban nyílt legnagyobbra az olló: az ottani bevételek jelentősek, az adófizetési hajlandóság azonban érthető módon ott a legkisebb. Egy új adónemmel tehát a nagy európai országokban nyerhet a legtöbbet a költségvetés.

Máshol viszont fordított a helyzet, lehet, hogy Luxemburg és Írország például a jelenleginél kevesebb adóbevételre számíthat a javasolt új szabályok szerint. Ez a belső európai érdekellentét párosul a kérdésben semleges országok tartózkodó álláspontjával, ők ugyanis tartanak attól, hogy a nagy amerikai cégek terheinek jelentős növelése kiveri a biztosítékot a Fehér Házban, és szokás szerint kiszámíthatatlan válaszlépésekre sarkallja Donald Trump amerikai elnököt.

Az Axios egyébként egy érdekes hasonlattal érzékeltette, hogy miért nincs új a nap alatt:

a technológiai cégek az egyes országok népességéből nyerik ki az értéket, úgy, mint az olajcégek az országokhoz tartozó olajmezőkből, márpedig ha az olajcégek bevételarányos jogdíjat fizetnek, akkor a Facebook miért ne tenné ezt?

Az unióból nemsokára kilépő britek meg is tették első konkrét lépést, az Egyesült Királyságban 2020 áprilisától 2 százalékos bevételarányos adót fizetnek a nagy technológiai cégek. A tét nagy, a britek évi 400 millió font (150 milliárd forint) pluszbevételhez jutnak, míg becslések szerint egy európai 3 százalékos adó összesen 5 milliárd euróval (1600 milliárd forinttal) könnyítené meg a tech cégeket.

Félő, hogy az európai államoknak ugyanúgy nem lesz türelmük kivárni az uniós egyezséget, mint az OECD-tárgyalásokat, annál is inkább, mert adókat természetesen saját hatáskörben is kivethetnek. Ez azonban jogosan erősítené azt a képzetet, hogy az unió széthullóban van, mert hiába van egységes piac, a tagállamok képtelenek egységesen fellépni egy ilyen számukra fontos gazdasági kérdésben.

A soros uniós elnökséget ellátó Ausztria ezért a Reuters szerint megpróbálja felgyorsítani a folyamatot, ami praktikusan azt jelenti, hogy egy erősen hígított verziót terjeszt kedden a pénzügyminiszterek elé.

Ennek legfontosabb elemeként megjelölnék azt a pontos dátumot, amikor az adót kivezetik. A másik hígítás az, hogy nem vennék figyelembe azokat a bevételeket, amelyek a felhasználók adatainak értékesítéséből származnak, vagyis a Google és a Facebook esetében például csak a hirdetési bevétel lenne az adó alapja. A tagállamok erősen megosztottak az osztrák javaslattal szemben is, így megállapodás egyhamar nem várható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár a magyar GDP-t sem tudjuk kiszámolni a multik adótrükkjei miattRészben néhány külföldi vállalati központban dől el, hogy mekkora a magyar gazdaság, és hova mekkora adóbevétel kerül. A nagy transzferármutyi, első rész.

Pénz Világ adó Apple Európai Unió facebook google különadó netflix oecd technológiai cégek Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.