Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. április 12. 18:25 Közélet

Nagy bajban van az a réteg, ami nélkül nem működhet normálisan a társadalom

Nyomás alatt a kifacsart középosztály – nagyjából így lehetne lefordítani az OECD friss tanulmányának a címét. Ez sokat elárul a következtetésekről és azok súlyáról. Eszerint a középosztálybeli háztartások stagnáló jövedelmei nem tartják a lépést az emelkedő lakhatási és oktatási költségekkel, miközben középső jövedelmi osztály*Ez alatt az OECD az egyes országok mediánjövedelmének (tehát nem az átlag, hanem az a jövedelemadat, aminél a társadalom egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres – ez rendszerint elmarad az átlagjövedelemtől) 75-200 százalékát megkereső háztartásokat érti. összeszűkült, egyre nehezebb lett oda bejutni, és a gazdasági súlya megcsappant.

1985-ben a középosztálybeliek összes jövedelme közel négyszer akkora volt, mint amennyit a leggazdagabb társadalmi szeletbe tartozók összesen megkerestek, míg három évtizeddel később ez a szorzó már a háromszoros értéket sem éri el.

 

 

A változások eredményeként szinte minden ötödik középosztálybeli háztartás kénytelen többet költeni, mint amennyi bevétele van. Ebből következik, hogy az eladósodottság ebben a társadalmi rétegben a legmagasabb. Ráadásul a munkaerőpiaci kilátások sem túl fényesek, minden hatodik középosztálybeli dolgozót munkahelyét fenyegeti az automatizálás veszélye.

Ebből a szempontból az alacsonyabb státuszúak csak alig vannak rosszabb helyzetben (itt minden ötödik munkavállalónak van ebből a szempontból félnivalója), míg a jövedelmi ranglétra felső részén állók sokkal inkább védve vannak: az ő munkahelyeik közül csak minden tizediket fenyegetik a számítógépek és a robotok.

A magyar középosztály különösen nagy bajban van. Míg az OECD-országokban átlagosan a középrétegbeli háztartások közel fele számolt be arról, hogy nehézséget jelent kijönni a jövedelmeikből, addig ez az arány Magyarországon 79 százalék volt.

Érdemes a lentebbi ábrán megnézni azt is, hogy az alsó vagy a felső jövedelmi csoportokhoz vannak-e közelebb a középosztálybeli értékek. Jól látszik, hogy azokban a országokban, ahol a legrosszabb helyzetben van a középső csoport, egyre kevésbé tér el a megélhetési nehézségek gyakorisága az alsóbb rétegekben tapasztalttól.

 


Egy ország gazdaságának szempontjából pedig nagyon sokat számít az, hogy milyen helyzetben van a középosztály. A szervezet tagállamaiban a teljes fogyasztás és az összes jövedelem közel kétharmada kötődik ehhez a társadalmi csoporthoz, és a lakosság is nagyjából hasonló arányban, 60 százalékban tömörül ide. Magyarországot nézve pedig csak még fontosabbá válik a középréteg helyzetének kérdése: itt az összes fogyasztás és jövedelem 70-70 százaléka keletkezik a középosztálybeli háztartásokban, a lakosságnak pedig a 67 százaléka tartozik ide.

 

Ráadásul a magyar középosztályt különösen érzékenyen érintheti az az OECD által is kiemelt probléma, hogy egyre drágább a lakhatás. Mi is írtunk már arról, hogy a magyar ingatlanpiac kiemelkedő dráguláson esett túl az elmúlt években, és térképre is vittük az elképesztő budapesti lakásár-robbanást. Ennek tükrében nem is olyan meglepő, hogy mi az, amiben kiemelkednek a magyar középosztálybeli háztartások:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLakásdrágulásban minden uniós országot előz MagyarországUniós összehasonlításban is kiemelkedő az az árnövekedés, amit a magyar ingatlanpiacon tapasztalunk, és valószínűleg még nincs vége a drágulásnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

…hát abban, hogy arányaiban mennyit költenek a lakhatással kapcsolatos költségekre. Az OECD adatai szerint már 2016-ban is 40 százalék volt ez az arány, ami mellett például szabadidős tevékenységekre a többi országhoz képest viszonylag kevés, mindössze 7 százalék jutott egy átlagos magyar középosztálybeli háztartás költségvetéséből. Eközben az OECD-átlagok a lakhatást nézve 31, a kikapcsolódás esetében pedig 12 százalék voltak.

 

Az ingatlanárak ráadásul csak a magyar bérekhez képest tűnhetnek egyre drágábbnak. Az elmúlt évek drasztikus áremelkedése csak a rendkívül alacsony árakat szüntette meg, a budapesti ingatlanárak régiós összehasonlításban még mindig nem tekinthetők túlzóan magasnak. Az áremelkedés ezért várhatóan nem áll meg, bár arra van esély, hogy lelassul.

Az OECD javaslatai szerint többek között a kormányoknak külön hangsúlyt kellene fektetniük a középosztály számára is megfizethető lakhatási lehetőségek biztosítására. A fentebbiek tükrében ez az ajánlás különösen fontos Magyarországon, ahol nem meglepő módon a társadalompolitika kiemelt kérdése a lakáshoz jutás támogatása. Az ide vágó kormányzati intézkedések azonban inkább a demográfiai célok elérésére, vagyis a gyermekvállalási kedv növelésére vonatkoznak, és nem a középosztály megsegítésére. (Gyakran egyébként is pont a leggazdagabbakat segítik.)

A nemzetközi szervezet egy másik ajánlása, ami Magyarországról nézve különösen érdekes, a progresszív jövedelemadók bevezetése. A 2010-es kormányváltás után ugyanis az első nagyobb intézkedések egyike volt az egykulcsos SZJA és a családi adókedvezmények bevezetése, aminek hatásairól szintén írtunk már, amikor a magyar jövedelmi rétegek helyét vizsgáltuk európai összehasonlításban: a magyar jövedelmi elit nagyot lépett előre, a szegények viszont csak még lejjebb csúsztak, a középosztály helyzete pedig alig változott.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ingatlanárak jövedelemkülönbségek középosztály oecd Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. március 1. 10:03 Közélet

Az új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának elérése

A születésszám július óta tartó visszaesése december és január között megállt, de a halálozások száma december után újra nőtt januárban.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Fontos

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.

Torontáli Zoltán
2024. február 28. 14:08 Adat, Pénz

Minden jel szerint készülhetünk a 400-410 forint feletti euróra is

Ha a papírforma forgatókönyv teljesül, akkor a forint lassú ütemben, de folyamatosan gyengülni fog a következő időszakban.

Pálos Máté
2024. február 28. 04:34 Közélet

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben az strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet.