Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. április 12. 18:25 Közélet

Nagy bajban van az a réteg, ami nélkül nem működhet normálisan a társadalom

Nyomás alatt a kifacsart középosztály – nagyjából így lehetne lefordítani az OECD friss tanulmányának a címét. Ez sokat elárul a következtetésekről és azok súlyáról. Eszerint a középosztálybeli háztartások stagnáló jövedelmei nem tartják a lépést az emelkedő lakhatási és oktatási költségekkel, miközben középső jövedelmi osztály*Ez alatt az OECD az egyes országok mediánjövedelmének (tehát nem az átlag, hanem az a jövedelemadat, aminél a társadalom egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres – ez rendszerint elmarad az átlagjövedelemtől) 75-200 százalékát megkereső háztartásokat érti. összeszűkült, egyre nehezebb lett oda bejutni, és a gazdasági súlya megcsappant.

1985-ben a középosztálybeliek összes jövedelme közel négyszer akkora volt, mint amennyit a leggazdagabb társadalmi szeletbe tartozók összesen megkerestek, míg három évtizeddel később ez a szorzó már a háromszoros értéket sem éri el.

 

 

A változások eredményeként szinte minden ötödik középosztálybeli háztartás kénytelen többet költeni, mint amennyi bevétele van. Ebből következik, hogy az eladósodottság ebben a társadalmi rétegben a legmagasabb. Ráadásul a munkaerőpiaci kilátások sem túl fényesek, minden hatodik középosztálybeli dolgozót munkahelyét fenyegeti az automatizálás veszélye.

Ebből a szempontból az alacsonyabb státuszúak csak alig vannak rosszabb helyzetben (itt minden ötödik munkavállalónak van ebből a szempontból félnivalója), míg a jövedelmi ranglétra felső részén állók sokkal inkább védve vannak: az ő munkahelyeik közül csak minden tizediket fenyegetik a számítógépek és a robotok.

A magyar középosztály különösen nagy bajban van. Míg az OECD-országokban átlagosan a középrétegbeli háztartások közel fele számolt be arról, hogy nehézséget jelent kijönni a jövedelmeikből, addig ez az arány Magyarországon 79 százalék volt.

Érdemes a lentebbi ábrán megnézni azt is, hogy az alsó vagy a felső jövedelmi csoportokhoz vannak-e közelebb a középosztálybeli értékek. Jól látszik, hogy azokban a országokban, ahol a legrosszabb helyzetben van a középső csoport, egyre kevésbé tér el a megélhetési nehézségek gyakorisága az alsóbb rétegekben tapasztalttól.

 


Egy ország gazdaságának szempontjából pedig nagyon sokat számít az, hogy milyen helyzetben van a középosztály. A szervezet tagállamaiban a teljes fogyasztás és az összes jövedelem közel kétharmada kötődik ehhez a társadalmi csoporthoz, és a lakosság is nagyjából hasonló arányban, 60 százalékban tömörül ide. Magyarországot nézve pedig csak még fontosabbá válik a középréteg helyzetének kérdése: itt az összes fogyasztás és jövedelem 70-70 százaléka keletkezik a középosztálybeli háztartásokban, a lakosságnak pedig a 67 százaléka tartozik ide.

 

Ráadásul a magyar középosztályt különösen érzékenyen érintheti az az OECD által is kiemelt probléma, hogy egyre drágább a lakhatás. Mi is írtunk már arról, hogy a magyar ingatlanpiac kiemelkedő dráguláson esett túl az elmúlt években, és térképre is vittük az elképesztő budapesti lakásár-robbanást. Ennek tükrében nem is olyan meglepő, hogy mi az, amiben kiemelkednek a magyar középosztálybeli háztartások:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLakásdrágulásban minden uniós országot előz MagyarországUniós összehasonlításban is kiemelkedő az az árnövekedés, amit a magyar ingatlanpiacon tapasztalunk, és valószínűleg még nincs vége a drágulásnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

…hát abban, hogy arányaiban mennyit költenek a lakhatással kapcsolatos költségekre. Az OECD adatai szerint már 2016-ban is 40 százalék volt ez az arány, ami mellett például szabadidős tevékenységekre a többi országhoz képest viszonylag kevés, mindössze 7 százalék jutott egy átlagos magyar középosztálybeli háztartás költségvetéséből. Eközben az OECD-átlagok a lakhatást nézve 31, a kikapcsolódás esetében pedig 12 százalék voltak.

 

Az ingatlanárak ráadásul csak a magyar bérekhez képest tűnhetnek egyre drágábbnak. Az elmúlt évek drasztikus áremelkedése csak a rendkívül alacsony árakat szüntette meg, a budapesti ingatlanárak régiós összehasonlításban még mindig nem tekinthetők túlzóan magasnak. Az áremelkedés ezért várhatóan nem áll meg, bár arra van esély, hogy lelassul.

Az OECD javaslatai szerint többek között a kormányoknak külön hangsúlyt kellene fektetniük a középosztály számára is megfizethető lakhatási lehetőségek biztosítására. A fentebbiek tükrében ez az ajánlás különösen fontos Magyarországon, ahol nem meglepő módon a társadalompolitika kiemelt kérdése a lakáshoz jutás támogatása. Az ide vágó kormányzati intézkedések azonban inkább a demográfiai célok elérésére, vagyis a gyermekvállalási kedv növelésére vonatkoznak, és nem a középosztály megsegítésére. (Gyakran egyébként is pont a leggazdagabbakat segítik.)

A nemzetközi szervezet egy másik ajánlása, ami Magyarországról nézve különösen érdekes, a progresszív jövedelemadók bevezetése. A 2010-es kormányváltás után ugyanis az első nagyobb intézkedések egyike volt az egykulcsos SZJA és a családi adókedvezmények bevezetése, aminek hatásairól szintén írtunk már, amikor a magyar jövedelmi rétegek helyét vizsgáltuk európai összehasonlításban: a magyar jövedelmi elit nagyot lépett előre, a szegények viszont csak még lejjebb csúsztak, a középosztály helyzete pedig alig változott.

Közélet ingatlanárak jövedelemkülönbségek középosztály oecd Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. június 23. 16:46 Közélet

Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját

Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.

Avatar
2019. június 23. 07:48 Közélet, Tech

Zuckerberg király saját dénárt akar verni, és ennek sokan nem örülnek

A pénzügyi adatainkat összefésülik a médiafogyasztási szokásainkkal, az okoseszközök és szenzorok által biztosított adatokkal, és az egészet egybecsomagolva eladhatják bárkinek.

Hajdu Miklós
2019. június 22. 17:12 Közélet

A kiszolgáltatottság és a kuncsorgás szinte természetes eleme lett a művészet finanszírozásának

A művészet területén nem csak az alkotók megélhetési lehetőségei rendhagyók, hanem a velük foglalkozó szakma finanszírozása is.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 24. 06:23 Vállalat

A teljes magyar építőipar nyolcadából már a NER húzza a hasznot

Tavaly a 6000 milliárd forintos magyar építőipar nyolcadát már fideszközeli vállalkozók ellenőrizték, fele részben Mészáros Lőrinc és Szíjj László kettőse.

Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2019. június 21. 06:43 Adat

Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep

Új adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.

Jandó Zoltán
2019. június 20. 06:50 Közélet

Kiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekből

A médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.