Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. április 12. 18:25 Közélet

Nagy bajban van az a réteg, ami nélkül nem működhet normálisan a társadalom

Nyomás alatt a kifacsart középosztály – nagyjából így lehetne lefordítani az OECD friss tanulmányának a címét. Ez sokat elárul a következtetésekről és azok súlyáról. Eszerint a középosztálybeli háztartások stagnáló jövedelmei nem tartják a lépést az emelkedő lakhatási és oktatási költségekkel, miközben középső jövedelmi osztály*Ez alatt az OECD az egyes országok mediánjövedelmének (tehát nem az átlag, hanem az a jövedelemadat, aminél a társadalom egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet keres – ez rendszerint elmarad az átlagjövedelemtől) 75-200 százalékát megkereső háztartásokat érti. összeszűkült, egyre nehezebb lett oda bejutni, és a gazdasági súlya megcsappant.

1985-ben a középosztálybeliek összes jövedelme közel négyszer akkora volt, mint amennyit a leggazdagabb társadalmi szeletbe tartozók összesen megkerestek, míg három évtizeddel később ez a szorzó már a háromszoros értéket sem éri el.

 

 

A változások eredményeként szinte minden ötödik középosztálybeli háztartás kénytelen többet költeni, mint amennyi bevétele van. Ebből következik, hogy az eladósodottság ebben a társadalmi rétegben a legmagasabb. Ráadásul a munkaerőpiaci kilátások sem túl fényesek, minden hatodik középosztálybeli dolgozót munkahelyét fenyegeti az automatizálás veszélye.

Ebből a szempontból az alacsonyabb státuszúak csak alig vannak rosszabb helyzetben (itt minden ötödik munkavállalónak van ebből a szempontból félnivalója), míg a jövedelmi ranglétra felső részén állók sokkal inkább védve vannak: az ő munkahelyeik közül csak minden tizediket fenyegetik a számítógépek és a robotok.

A magyar középosztály különösen nagy bajban van. Míg az OECD-országokban átlagosan a középrétegbeli háztartások közel fele számolt be arról, hogy nehézséget jelent kijönni a jövedelmeikből, addig ez az arány Magyarországon 79 százalék volt.

Érdemes a lentebbi ábrán megnézni azt is, hogy az alsó vagy a felső jövedelmi csoportokhoz vannak-e közelebb a középosztálybeli értékek. Jól látszik, hogy azokban a országokban, ahol a legrosszabb helyzetben van a középső csoport, egyre kevésbé tér el a megélhetési nehézségek gyakorisága az alsóbb rétegekben tapasztalttól.

 


Egy ország gazdaságának szempontjából pedig nagyon sokat számít az, hogy milyen helyzetben van a középosztály. A szervezet tagállamaiban a teljes fogyasztás és az összes jövedelem közel kétharmada kötődik ehhez a társadalmi csoporthoz, és a lakosság is nagyjából hasonló arányban, 60 százalékban tömörül ide. Magyarországot nézve pedig csak még fontosabbá válik a középréteg helyzetének kérdése: itt az összes fogyasztás és jövedelem 70-70 százaléka keletkezik a középosztálybeli háztartásokban, a lakosságnak pedig a 67 százaléka tartozik ide.

 

Ráadásul a magyar középosztályt különösen érzékenyen érintheti az az OECD által is kiemelt probléma, hogy egyre drágább a lakhatás. Mi is írtunk már arról, hogy a magyar ingatlanpiac kiemelkedő dráguláson esett túl az elmúlt években, és térképre is vittük az elképesztő budapesti lakásár-robbanást. Ennek tükrében nem is olyan meglepő, hogy mi az, amiben kiemelkednek a magyar középosztálybeli háztartások:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLakásdrágulásban minden uniós országot előz MagyarországUniós összehasonlításban is kiemelkedő az az árnövekedés, amit a magyar ingatlanpiacon tapasztalunk, és valószínűleg még nincs vége a drágulásnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

…hát abban, hogy arányaiban mennyit költenek a lakhatással kapcsolatos költségekre. Az OECD adatai szerint már 2016-ban is 40 százalék volt ez az arány, ami mellett például szabadidős tevékenységekre a többi országhoz képest viszonylag kevés, mindössze 7 százalék jutott egy átlagos magyar középosztálybeli háztartás költségvetéséből. Eközben az OECD-átlagok a lakhatást nézve 31, a kikapcsolódás esetében pedig 12 százalék voltak.

 

Az ingatlanárak ráadásul csak a magyar bérekhez képest tűnhetnek egyre drágábbnak. Az elmúlt évek drasztikus áremelkedése csak a rendkívül alacsony árakat szüntette meg, a budapesti ingatlanárak régiós összehasonlításban még mindig nem tekinthetők túlzóan magasnak. Az áremelkedés ezért várhatóan nem áll meg, bár arra van esély, hogy lelassul.

Az OECD javaslatai szerint többek között a kormányoknak külön hangsúlyt kellene fektetniük a középosztály számára is megfizethető lakhatási lehetőségek biztosítására. A fentebbiek tükrében ez az ajánlás különösen fontos Magyarországon, ahol nem meglepő módon a társadalompolitika kiemelt kérdése a lakáshoz jutás támogatása. Az ide vágó kormányzati intézkedések azonban inkább a demográfiai célok elérésére, vagyis a gyermekvállalási kedv növelésére vonatkoznak, és nem a középosztály megsegítésére. (Gyakran egyébként is pont a leggazdagabbakat segítik.)

A nemzetközi szervezet egy másik ajánlása, ami Magyarországról nézve különösen érdekes, a progresszív jövedelemadók bevezetése. A 2010-es kormányváltás után ugyanis az első nagyobb intézkedések egyike volt az egykulcsos SZJA és a családi adókedvezmények bevezetése, aminek hatásairól szintén írtunk már, amikor a magyar jövedelmi rétegek helyét vizsgáltuk európai összehasonlításban: a magyar jövedelmi elit nagyot lépett előre, a szegények viszont csak még lejjebb csúsztak, a középosztály helyzete pedig alig változott.

Közélet ingatlanárak jövedelemkülönbségek középosztály oecd Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2019. április 18. 11:49 Közélet

Programcunamit szabadított a kormány az országra, csak azt nem látni, hogy mi a cél

A rövid távon élénkítő pénzköltésre rábólint a kormány, de a hosszú távú gondokat nem akarja kezelni.

Avatar
2019. április 17. 17:03 Közélet, Vállalat

A multik és a járadékszedők árnyékában élnek a magyar vállalkozások, de van remény

Egy kisebb válság közeledik, ami az államtól függő cégek és a multik meggyengítésével még jót is tehet a saját teljesítményükre alapozó magyar vállalkozásoknak.

Tóth István János
2019. április 16. 17:39 Közélet

Két példa a történelemből, ami megmutatja, miért nincs tudomány szabadság nélkül

Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány most a kutatóhálózatoknál véghezvisz.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. április 16. 07:02 Közélet, Vállalat

Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek

Egy 20 milliárdos előleg miatt teljesen másképp néztek ki a kereskedelmi tévé tulajdonosi viszonyai az utóbbi években, mint ahogy eddig tudtuk. A TV2 legutóbbi eladásának igazi története.

Váczi István
2019. április 15. 06:52 Közélet

Nem épül a legnagyobb hazai uniós fejlesztés, pedig egy éve letették az alapkövét

Pénz nincs, kapacitás nincs, vagy a választások miatt kell inkább másra fordítani az erőforrásokat, és ezért sorolták hátra a Miskolcot a szlovák határral összekötő M30-at?

Kasnyik Márton
2019. április 13. 07:30 Podcast

Tóth István János: Ahhoz, hogy ellopjanak százmilliárdot, meg kell fertőzni ezermilliárdot

Ér valamit az az ügyészség, ami néha félrenéz? A G7 podcast vendége a Korrupciókutató Központ vezetője.