Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. július 22. 10:03 Adat

Hiába dolgozunk sokat, az átlagbérben nehéz lesz felzárkózni

A cikk eredeti formájában az Mfor.hu-n jelent meg.

A legfrissebb adatok szerint 2018-ban egy magyar alkalmazott 1741 munkaórát dolgozott – derül ki az OECD most közzétett adataiból. A szervezet 2017-re is ezzel megegyező ledolgozott óraszámot regisztrált hazánk esetében. A 2000-es évektől kezdődően egyébként lassú ütemben, de folyamatosan csökken az az idő, amennyit munkával töltenek el a dolgozók idehaza. Akkor még bőven az évi 2000 órát is meghaladta ez az idő, az elmúlt néhány évben pedig némiképp még gyorsabb ütemben is csökkent a ledolgozott órák száma. 2010-hez képest majdnem 36 órával – vagyis 4,5 munkanappal kevesebbet dolgozunk.

Hiába stagnált azonban a ledolgozott munkaórák száma Magyarországon tavaly, az OECD rangsorában 2017-ben még a középmezőnyben szerepeltünk, és a 17. legtöbb munkával töltött idő volt ez a mennyiség, tavaly viszont már a 14. legmagasabb adat volt a magyar (az alábbi grafikonon a piros oszlop).

A legtöbbet egyébként továbbra is Mexikóban, Costa Ricában és Dél-Koreában dolgoznak az alkalmazottak, sorrendben 2148, 2121 és 2005 órát évente, ugyanakkor mindhárom ország esetében csökkent ez a szám az előző évhez képest. A rangsor másik végén sem volt helycsere előző évhez képest: a legkevesebbet a németek, a dánok és a norvégok dolgozták tavaly, sorrendben 1363, 1392 és 1416 órát. A meglehetősen alacsony óraszám hátterében az áll, hogy a nyugat-európai országokban gyakoriak a részmunkaidős álláslehetőségek.

 

Az OECD által közölt adatok a ledolgozott munkaórák és az átlagos nettó bérek kapcsolatának vizsgálatára is alkalmasak. Ez rávilágíthat arra, hogy vajon mennyire értékelik anyagi téren a magyar dolgozók aktivitását.

Az OECD-nél még nem érhető el 2018-as átlagos bérstatisztika, ezért az európai országokat érdemes vizsgálni. Esetünkben ugyanis az Eurostat jóvoltából már rendelkezésre áll az átlagos nettó fizetésekre vonatkozó tavalyi statisztika.

Ami a ledolgozott munkaórákat illeti, a magyarok nagyjából annyit töltöttek a munkahelyükön tavaly, mint az észtek (1748 órát), a fizetések között viszont jóval nagyobb a differencia. A magyar átlagos kereset 8630 euró volt, amivel szemben az észt dolgozók egy nappal több munkáért 13 687 eurót vihettek haza. Európai viszonylatban egyébként a magyarok a hatodik legdolgosabb népnek számítanak. Nálunk több ledolgozott munkaórát csak

  • a görögök (1956 óra),
  • a csehek és a lengyelek (1792-1792 óra),
  • az írek (1782 óra)
  • és a már említett észtek tudnak felmutatni.

Mögöttünk a rangsorban 18 órával kevesebb idővel állnak az olaszok, akik mindezért a magyar átlagfizetés több mint háromszorosát vihették haza, 21 461 eurót. Jól látható tehát – főleg az észt dolgozókkal való összevetés alapján -, hogy mennyire alulértékeltek is a magyar dolgozók. A ledolgozott munkaórák alapján pedig minimum 60 százalékkal magasabb fizetés sem lenne kirívó.

Ez a megállapítás sokkal hangsúlyosabbá válik akkor, ha a béreket elosztjuk a ledolgozott munkaórával, így eredményként kapva egy áltagos órabért. Ez Magyarország esetében 5 euró, aminél kisebb juttatásra nincs példa Európában. (Igaz, Bulgária, Ciprus, Horvátország és Románia adatai még nincsenek benne az Eurostat táblázatában.)

Az adatok alapján ugyanennyit kapnak a lettek is, előttünk pedig a lengyelek állnak 5,3 euróval óránként. 2018-ra egyébként úgy kerültünk az utolsó helyre, hogy 2017-ben a lett dolgozók még a magyaroknál is alulértékeltebbek voltak. Az akkori adatok alapján a lett számított órabér 4,13 euró volt, szemben a magyar 4,6 euróval.

 

Hiába kaptak tehát tavaly a magyarok ugyanannyi elvégzett munkára több fizetést, a lettek béremelése és az óraszámok szignifikáns zuhanása (1875 óra után tavaly 1699 ledolgozott munkaórát közölt az OECD) nagy javulást eredményezett a statisztikájukban.

A magyar dolgozók alulértékelségét és olcsóságát nemzetközi viszonylatban ezek az adatok cáfolhatatlanul megerősítik. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy Magyarország egy alacsony hozzáadott értékkel bíró összeszerelő-üzemként funkcionál. Leegyszerűsítve ez annyit tesz, hogy

hiába dolgozunk sokat, ami további jelentős béremelést indokolna más országok teljesítményéhez mérten, a munka által megtermelt érték csekély.

Ha a béremelések fedezetét alacsony hozzáadott értékű munkával megtermelt árukból, szolgáltatásokból kell kigazdálkodnia a munkaadóknak, az a vállalkozás folytatását tehetné kérdésessé. Kulcskérdés tehát, hogy a magyar dolgozók elkezdjenek magasabb hozzáadott értékkel bíró munkát végezni (pontosabban ilyen ágazatok is elkezdjenek növekedni, fejlődni az országban), enélkül kigazdálkodhatatlan és fenntarthatatlan lehet a jelentősebb mértékű béremelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországnak döntenie kell: többet vagy okosabban?Dolgozzunk többet ugyanígy, vagy kevesebbet okosabban? Végső soron erről a dilemmáról szól a túlóratörvény körüli vita.

Adat hozzáadott érték ledolgozott órák száma oecd órabér Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.