A 2010-es években nagyot nőtt a nyaralást megfizetni képest magyarok aránya, de az elmúlt pár évben újra nő a nélkülözés ilyen szempontból Magyarországon.
Bár a dél-európai országok turisztikai szakemberi szerint nincs itt semmi látnivaló, sokak szerint az északi országok turizmusa profitálhat abból, ha a déli országok túl forróak lesznek már a nyaraláshoz.
Az utazás és turizmus szinte minden formája drágul mostanában a repülőjegyektől a szállodaszobákig, kivéve egy szegmenst, ami viszont olcsóbb lett: az utazás egy tengerjáró turistahajón.
Most nagyon nem mindegy, hogy Budapest vagy Bukarest: míg a hazai az egyik legpontatlanabb repülőtér, a román főváros Otopeni reptere a harmadik legpontosabb.
Az infláció és a forint gyengülése is a nyaralás árát növeli, amivel a háztartások költségkeretei nem tartják a lépést, de ettől még utaznának a magyarok, külföldre is.
A kereslet már helyreállt, a kapacitások viszont messze nem a régiek, és nem is lesz könnyű egyhamar visszaépíteni őket.
A rendkívül erős utazási kedv és infláció ütközésén múlik a nyári szezon sikere.
Egyértelműen kiderült, hogy az utazás milyen nagy arányt képvisel a magyar családok karbon-lábnyomában, és ezt elég nehéz lesz visszafogni.
Sokan nem merik teljesen elengedni a munkát, mert úgy gondolják, hogy a főnökük ezt rossz néven venné. Igaz, sokukat csak vészhelyzet esetén lehet elérni.
Úgy tűnik, mintha az online oldalakon letarolták volna a szállások nagy részét, pedig lehet, hogy nincs is annyi vendég, csak sokan több vasat tartanak a tűzben.