Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2023. július 27. 15:58 Élet, Vállalat

Az európai turisztikai erőviszonyokat is felkavarja, hogy felforr Dél-Európa

Kisebb diplomáciai csörtéket is eredményeztek az elmúlt időszakban a dél-európai hőség következményei, mint például hogy az egyébként turistáktól nyüzsgő dél-olaszországi városok utcái kiürültek a gyakran 40 fok fölé emelkedő forróság miatt, vagy hogy közel 20 ezer embert kellett a hétvégén kimenekíteni erdőtüzek miatt a görögországi Rodosz szigetéről.

Az egyik ilyen üzengetéshez az olaszországi nyaralásáról posztolgató német egészségügyminiszter tweetjei vezettek, ő ugyanis a hőséget kommentálva azt is megjegyezte, hogy szerinte a klímaváltozás miatt egyes dél-európai turisztikai desztinációknak

“hoszabb távon nincs jövője”.

Az olasz turisztikai miniszter erre úgy reagált, hogy egyrészt megköszönte, hogy Karl Lauterbach Olaszországot választotta, másrészt megjegyezte, hogy a globális felmelegedés nem csak egy országot, hanem az egész világot érinti.

De hasonló nyilatkozatváltás zajlott le a görög erdőtüzek kapcsán is az angol külügyminiszter és a görög turisztikai miniszter között, ahol Andrew Mitchell megjegyzésére, miszerint “ő nem menne most Görögországba”, Ólga Kefalojáni a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy “csak a sziget egy kisebb részét érinti” az erdőtűz, ráadásul csak a hotelkapacitások 15 százalékát. Az olasz miniszter, Daniela Santanchè egy másik nyilatkozatában azt mondta, tárt karokkal várják Olaszországban a turistákat, ahol biztonságosan lehet nyaralni.

És habár a dél-európai miniszterek és ágazati képviseletek hivatalból nem is nagyon tudnának mást tenni, mint hivatalos nyilatkozataikban bagatellizálni a problémát és az országba hívogatni a turistákat, szakértők és elemzők sora ismeri el, hogy a klímaváltozás hosszabb távon a dél-európai országok kárára változtathatja meg az európai turizmus szerkezetét, és az utazási szokásokat.

Ugyan az erre utaló jelek már a turisztikai forgalmi adatokban is látszanak, a szakértők megosztottak abban, hogy ebből mennyire lehet hosszabb távú következtetéseket levonni. Ahogy azt a Euronews.com cikke megjegyzi, az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission – ETC) adatai alapján az előző évhez képest 10 százalékkal csökkent a június és november között a mediterrán régióba utazni tervezők száma, és nőtt a cseh, bolgár, dán és ír desztinációk népszerűsége.

A Bloomberg az eDreams Odigeo nevű szállásfoglalási oldal adataira hivatkozva számolt be arról, hogy a dél-európaiak észak-európai úti célokra irányuló keresései az elmúlt héten megugrottak az előző hónap azonos napjaihoz képest.

Miguel Mirones, a Spanyol Turisztikai Intézet elnöke szerint az utazók már gyakran azért várnak ki az úti céljukra vonatkozó döntéssel, hogy elkerüljék a forróságot. David García León, az Európai Bizottság éghajlatváltozással foglalkozó elemzője szerint viszont inkább az inflációnak tudható be a desztinációk népszerűségének változása, bár a Politico.eu-nak nyilatkozva ő is elismerte, hogy az

európaiak egyre jobban aggódnak az extrém időjárás miatt. 

Mindezt egyébként az Eurobarometer 2023 márciusában készített közvélemény-kutatása is megerősíti, amely szerint az európai utazók legnagyobb problémája az áremelkedés volt (a megkérdezettek csaknem ötöde jelölte meg ezt a választ), míg az extrém időjárási viszonyok csak a hatodik helyen voltak a problémák listáján (a megkérdezettek 7,3 százaléka jelölte meg ezt a választ).

Hogy mi lesz a dél-európai turizmus sorsa, már csak azért sem mindegy, mert ez az iparág nagyon jelentős részét teszi ki ezeknek a gazdaságoknak. A turizmus 2021-ben 14,9 százalékkal járult hozzá a görög bruttó hazai termékhez, és 9,1, illetve 8,5 százalékkal az olaszhoz és a spanyolhoz.

Hosszabb távon sokan pesszimisták a déli szállások és vendéglátóhelyek kilátásaival kapcsolatban. A Moody’s Investors Service hétfői előrejelzése szerint a hőhullámok “hosszabb távon csökkenthetik Dél-Európa vonzerejét, vagy legalábbis csökkenthetik a nyári keresletet”. Lucas Berard-Chenu, a Grenoble-i Egyetem oktatója szerint az ideihez hasonló nyárból még több már az utazási szokásokra is hatással lehet. Szerinte pedig az erdőtüzek növekvő kockázata és a városi területeken növekvő hőstressz miatt a Földközi-tenger partjai helyett az utazók nyaranta egyre inkább a hegyi területeket választhatják majd.

A felmelegedés hatásait már jelentősebb kutatás is modellezte, és a déli országok turisztikai szereplői ez alapján sem lehetnek optimisták a kilátásaikkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmánya a felmelegedés szintjének több forgatókönyve szerint is megvizsgálta, hogy az egyes uniós tagállamok turisztikai forgalma miként alakulna. 

A déli országok jelentős része már 1,5 Celsius-fokos forgatókönyvnél is visszaeső keresletet tapasztalna, de 2 fokos forgatókönyvnél már sokkal látványosabban osztaná újra a turisztikai piacot észak és dél között a felmelegedés, ahogy az az alábbi ábrán is látszik.

 

Mindenesetre vannak, akik arra számítanak, hogy a nyáron szélsőségessé váló időjárási körülményekre a déli országok a turisztikai szezon kiterjesztésével is tudnak alkalmazkodni. Eduardo Santander, az Európai Turisztikai Bizottságának elnöke szerint ennek elképzelhető, hogy a jövőben az emberek nyár helyett tavasszal vagy télen utaznak majd, és az is, hogy egyre nagyobb arányban hagyják majd az utolsó pillanatra a foglalást a várható időjárás függvényében.

Eric Drésin, az Európai Utazási Irodák és Utazásszervezők főtitkára pedig azt mondta a Politico-nak, a közeljövőben elképzelhető, hogy egyes érintett országok marketingstratégiát váltanak, Görögország például már jelenleg is sokat tesz azért, hogy egész évben szóba jövő desztinációként gondoljanak rá.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat dél-európa erdőtűz Európa forróság Görögország hőség nyaralás Olaszország Spanyolország turisztika turizmus Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Torontáli Zoltán
2024. május 9. 15:47 Adat, Élet

Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat

A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.

Váczi István
2024. május 7. 16:33 Élet

Elkezdődött a G7 új korszaka

Újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.