Európa-szerte óriási gondokat okoz a repülőtereken a nyári csúcsszezon, a járvány éveiben megvágott kapacitásokat nem sikerült annyira visszaépíteniük az üzemeltetőknek, földi kiszolgálóknak és légitársaságoknak, hogy nagyobb fennakadás nélkül kezeljék a rég nem látott utastömeget. Ennek nyomán ezrével kell törölni a járatokat, a késések száma pedig ennél is sokkal magasabb.
A Bloomberg a Hopper összesítése alapján összegyűjtötte Európa legrosszabb és legjobb tíz repülőterét a késések aránya alapján. Az utazás megszervezésében segítő alkalmazást fejlesztő és üzemeltető vállalat – amely már 590 millió dollár tőkét gyűjtött be az alapítása óta, mások mellett a Goldman Sachs befektetési banktól – honlapja szerint sok ezer milliárd adatpontot dolgoz fel a szolgáltatásához.
A reptéri ranglistához az alapadatok az Official Aviation Guide rendszeréből származnak, amely a légi közlekedési ágazat egyik vezető információszolgáltatója. Az OAG maga is szokott reptéri pontossági listákat készíteni, ám az alábbi egészen friss, július első kilenc napjának adatai alapján készült. (Ahol nem jelöltük külön névvel, az adott város fő repülőteréről van szó, például Párizsnál a Charles de Gaulle-ról.)
Mint látható, nincs igazán összefüggés a késő és a törölt járatok aránya között, Frankfurt kiemelkedő értéke az utóbbiban pedig nem meglepő, épp tegnap írtunk róla, hogy a Lufthansa egyebek mellett ottani járattörlésekkel és utasok nélküli szellemjáratokkal próbálja helyrepofozni a szétcsúszott üzemeltetését.
Az alábbi a legpontosabb repülőterek listája, látványos, hogy olyan teljesítménnyel is be lehetett kerülni a top 10-be, amivel máskor nem dicsekednének az üzemeltetők.
Az utasok számára jó hír, hogy ezek között kifejezetten nyaralási célpontokat kiszolgáló repülőterek is vannak. Igaz, valószínűleg nem ez alapján érdemes úti célt választani, hiszen ez egy július szűk első harmadáról készített pillanatkép, a nyár későbbi részében akár jelentősen is átalakulhat a sorrend.
Frissítés
A cikk megjelenése után a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. az alábbi kiegészítő tájékoztatást küldte lapunknak (az adatok értelemszerűen nem a cikkben elemzett július 1-9. közötti időszakra vonatkoznak):
Júniusban a járatok 68 százaléka időben vagy legfeljebb 30 perc késéssel indult; az induló járatoknál tapasztalt késések időtartama átlagosan 30 perc volt. A járatkésések 98 százalékának hátterében a Budapest Airport hatáskörén túlmutató okok álltak (például forgalomirányításhoz vagy légitársasághoz köthető okok, érkező járatok késése). Általánosságban elmondható, hogy júniusban heti szinten 10-15 induló járat légitársasági üzemelési okból történő törlésére került sor. A járattörlések okairól a Budapest Airport nem rendelkezik pontos információval, azok a légitársaságok hatáskörébe tartoznak.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
