Nem lenne meglepő, ha az ez év végi 8-9 százalékos áremelkedést jövőre éves átlagban 7 százalék körüli áremelkedési ütem követné.
A kamatplafon-ügy nem javít, de talán nem is ront sokat a gazdasági tevékenység élénkítésében.
Az idei közgazdász vándorgyűlésen sok fontos üzenet elhangzott, és az is kiderült, ki a a legerősebb a Matolcsy-Nagy-Varga triumvirátusban.
Sok mindent lehet mondani a magyar gazdasági csodáról, de leginkább azt, hogy csoda, hogy még él.
Hiába vannak jobbító szándékú javaslatok, ezektől nem fog minőségileg megváltozni az egycentrumú, elsődlegesen lojalitás-, nem pedig piacalapú rendszer.
Egyelőre nincs napirenden a kamatok érdemi csökkenése, miközben már a lakáspiacot is kikezdték a drága kölcsönök.
A jegybank és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium csatájának eredménye jelentősen megrövidít sok hazai megtakarítót, akiknek jó része még csak nem is tud erről.
A kormány az olcsó vállalati hitelekkel a recesszió elkerülését célozza meg, a jegybank viszont hűtené a gazdaságot.
A tegnapihoz hasonlóan éles bírálatözönt még nem zúdított a kormányra, de kifogásai jó részéről beszélt vagy írt már a 2019 után egyre kritikusabbá váló jegybankelnök.
A nyílt beszédhez annak kormányzati kimondására lenne szükség, hogy a cserearányok drámai mértékű romlása, a folyó fizetési mérleg deficitje az idei fedezetlen, adósság terhére történő növekedés kényszerű kiigazítása miatt nem teszi lehetővé a gazdasági visszaesés elkerülését.