Válságból való kilábaláskor a kormányok gyakran igyekeznek minél hamarabb állásba küldeni a munkanélkülieket, de a gyors elhelyezkedés erőltetése számos kedvezőtlen következménnyel járhat.
Egy jó példa arra, hogy vonzerőben megverjük Berlint és a Szilícium-völgyet is, és nem azért, mert Budapesten olcsóbb a munkaerő.
Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.
A jövedelmi adatokon látszik, hogy nem szívesen, vagy csak alacsonyabb bérért foglalkoztatták a szolgálat előtt álló férfiakat.
Európai összevetésben is elég alacsony a magyar munkaerő költsége, miközben a német magas, és attól tartanak, hogy ha átállnak a négynapos munkahétre, még magasabb lesz.
Még a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?
Lengyelország elégedett lehet az utóbbi évek gazdasági növekedésével, de a kialakult egyensúlytalanságokra nem biztos, hogy megfelelően reagált.
A munkahelyeken egyre fontosabbak azok a tulajdonságok, amelyeket nem lehet jól felmérni önéletrajzok és interjúk alapján, ezért kénytelen új megoldásokhoz folyamodni a HR-esek.
Öregszenek az amerikaiak, így több százezer új ápolóra lesz szükség a következő években. A leggyorsabban viszont a megújuló energiához kapcsolódó szakmák iránt nőhet az igény.
És még a világgazdaságtól is azt kell elvárnunk, hogy jól viselkedjen, különben jöhet a csendes megszorítás.